Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-03-24 / 24. szám

Szatmár, 1907. március 24.

SZATMÁR-NÉ M E T I.

3-ik oldal.

— Mintaméhes Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kebelében működő méhészeti szakosztály mozgalmat indított egy Szatmáron felállítandó mintamáhes érdekében. Kérvényére a földművelésügyi minisztérium nem zárkózott el a terv elől s megfelelő segélyt helyezett kilátásba. E tárgyban volt Szatmáron a földmivelésügyi minisztériumból folyó hó 19-én Kovács Antal méhészeti felügyelő s hozzájárult ahhoz a tervhez, hogy a mintaméhes a Kossuth kert melletti faiskolában állittassék fel s annak kezelője Gödöllőre küldessék tanfolyam hallgatása végett. Amennyiben Szatmár város részéről a méhésnek a faiskolában leendő felállítása ellep kifogás nincs, a méhes mielőbbi létesülése befejesettnek tekinthető s csak ha valami akadály közbe nem jön, még a hónap folyamán fel lesz állítva.

— Színházi affér. Tegnap a színházban volt a karszemélyzet jutalomjátékáuak a próbája. Ez alkalommal Ackermann Zsigmond karmester a személyzetet nem valami hízelgő szavakkaLillette, miért is a kar őt tettleg inzultálta.

— Adóügy. Az 1907-ik évre megállapított tőkekamat és járadék adó e városi adóhivatal helyiségében folyó évi március 24-étől 31-ig, az 1883. évi 44 törvény 16—18 §-sai értelmében közszemlére van kitéve, miről a t. adókötelesek oly felhívással értesit- tetnek, hogy azon esetben, ha a kivetést magukra nézve sérelmesnek vélnék, a kivetés elleni felszólamlásaikat és pedig a) azon adózók, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a műit előző évben megróva voltak, a kivetési lajstrom kárszemlére tételének napját; b) azon adózók ellenben, kik a kivetési lajstromban megállapított adóval a kivetési évében, jelen évben első Ízben rovattak meg adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő naptól számított 15 nap alatt; c) törvényhatóság közigazgatásához címezett fejebbeaésüket a nagykárolyim. kir. pénzügyigazgatósághoz benyúlhatják. Szatmár, 1907. márc. 20. — Novak, főszámvevő.

— A szatmárhegyi vesző fonó házi ipar tan- folyamot a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, folyó hó 20-án befejezte. A tanfnlyam jánuár elsejétől tart, át tag 37 növendék tanúit, kik közül 20 a hámozott vessző fonást is megtanulta, mig a többi csak hajas vesszőből durvább gazdasági kosarak és kasok készítését sajátította el; a 2 és fél hónapos tanfolyamon készült mintegy 250 drb. tárgy: takarmányoző kosarak, fás kosarak, szekér kasok és különféle kézi kosarak. A haladottabbak munkakedve nagy, azonban az elő- haladott gazdasági munka időre való tekintettel a tanfolyam folytatása nem lenne célszerű, de azért kilátás van arra, ho y megtanult mesterségüket többen fogják állandóbban űzni, amit elő fog segíteni az a körülmény, hogy a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete a vessző munkák értékesítésének szervezésével foglalkozik.

— A szentvér-dűlői telep. A Fogarassy Sándor és társainak egyezségi ajánlata folytán a Kossuth kert mögötti szentvér-dűlőben a társaság által megvásárolt területek parcellázása és uj utcák nyitása tárgyában a városi közgyűlés a következőleg határozott:

Folyamodó Fogarassy Sándor és társainak megengedi, hogy a Kossuth-kert mögötti szentvér-dűlőben a berencei Kováts Jenő, Jeney György, Muhi Miklós és Biró Józseínétól megvásárolt területükön a város Kossuth kertjének és faiskolájának bev másával a Népkert-utca áthelyezésével a Teleky-utcát és a személy-pályaudvart összekötő uj utcát és erre merőlegesen egy utcát a Kováts Jenő-féle telek mellett létesítsenek; oly módon, hogy ezen rendezés után a Kováts Jenő-féle lelek és a város faiskolája szabályos, négyszögösitett alakot nyerjenek.

Ezen szabályozás folytán az alabb megjelölt területek a város tulajdonát képező ingatlanokból utcatérhez, illetőleg folyamodók tulajdonához csatoltatnak, mely területekről a folyamodók által az utca-nyitas- hoz átengedendő területek és a város faiskolájához csatolandó terület ellenében a város közönsége díjtalanul lemond és a megvásárolandó házhelyek városi átírási diját elengedi.

A felajánlott utca-nyitás és négyszögösilés által a következő területek csatoltatnak át:

1. A Kováts-fele telekhez a népkerti útból 562 négyszög öl, a faiskolából 978 négyszög-öl.

2. A városi faiskolához a népkerti útból 640 négyszög-öl. a Kossuth-kertből 90 négyszög-öl.

3. A vasúti pályaudvarhoz vezető 8 öl széles uj úthoz a Kova s-fele telekből 419 négyszög-öl, a Kossuth kertből 604 négyszög-öl, a Kováts-fele kert és a faiskola között nyitott úthoz a régi népkerti útból 83 négyszög-öl, a faiskola területéből 354 négyszög-öl, a Kováts-féle kertből 317 négyszög öl.

4. A Kossuth-kert mögötti úttól a Jeney György- féle birtokon északi iránybau nyitandó 6 5 öl széles úthoz a vasúti raktári hozzájáró útig 610 négyszög-öl és a raktári úttól az udvari útig 625 négyszög-öl, tei ti

hát összesen 1235 négyszög-öl szükséges; mely ellenében a Kossuth-kert mögötti városi útból a szabályozás folytán 46 négyszög-öl Fogarassy Sándor és társai telkéhez s ugyanott a társaság területéből az utca-teiüleíhez 27 négyszög öl esik, tehát e helyen a rendezés és utca-nyitáshoz folyamodók 1216 négyszögöllel járulnak.

Ezen szabályozás folytán a város tulajdonába eső területeket kötelesek folyamodók az építkezési szabályrendelet 58. § a értelmében saját költségükön a város nevére tulajdonjogilag telekkönyveztetni.

Köteleztetik a társaság, hogy a telkek parcellázására vonatkozó tervét a városi tanácsnak engedélyezés végett mutassa be.

A város közönsége kötelezi magát hogy a Telekiutcát a vasúti állomással összekölö uj utcának földmunkálatait és a vasúti állomáshoz a feljáró kiépítését még 1907. évben végrehajtatja es ezen utcát 1908. évben kövezettel ellátja. A másik két uj utca rendezése és kikövezése 1909, 1910 és 1911. években fokozatosan lesz végrehajtandó. A Teleki-utcától a vasúti állomáshoz vezető utca közvilágítása már most létesítendő, a többi utcáké pedig a kövezés végrehajtásával egyidejűleg lesz végrehajtandó.

A Teleki-utca rendezése folytán a társaság tulajdonából 81 négyszög-öl az utca-térhez fog csatol- tatni, mely területért négyszög-ölenként 20 koronájával ériékeive, 1620 korona fizetendő a városi közpénztárból folyamodók részére, a területnek tényleges kihagyása után.

Gyaszhir. Bakos Károly szatmári iparost súlyos családi gyász érte, amennyiben felesége, született Veres Erzsébet 30 éves korában, két kiskorú gyermek hátrahagyásával, hosszabb szenvedés után elhunyt. — A városban a Veres-család igen sok úri háznál ismeretes, akik részvéttel gondolnak a korán elköltözött atal asszonyra.

Kivándorlás. Közelebb Mátészalka vidékéről, különösen Nyircs.diolyból és Nagykárolyból, valamint Szaniszlóról 120 egyén utazott el Amerikába. Bizony ez szomorú dolog !

— Uj postahivatal vármegyénkben. A Viika községben működő postaügynökséget a nagyváradi posta- és táviida igazgatóság f. hó 16-ik napjával postahivatallá alakította át.

— Három lószemle volt a napokban városunkban és Szatmárhegyen, melyeket a 2. és 5-ik honvéd huszár-ezred kiküldöttjei, a városi és állami állatorvosok és a kerületi rendőrtisztek tartottak. E három szemlére elővezettek mintegy 7—800 lovat, melyeknek egészségi állapotát kielégítőnek találták.

— Hitközségi közdyűlés. A szatmár-néineti gör. kath. egyházközség március 24 én tartja évi rendes közgyűlését, melynek tárgya az egyházi számadások megvizsgálása és a lelkészeinek az uj lelkész kezeihez való átadása.

— Építési engedélyek. A városi tanács pénteki üléséből a következő építésekre adott engedélyt: Francia Istvánnak az üj majorban lakóházra; Varga Ferencnek Külső-sor 2. sz. alatt falra és lüzfalra; Rézműves Györgynek a hóslánci dűlőben 30,000 drb vályog égetésre.

— A községi és körjegyzők 1907. évi fizetés- kiegészítése. Varmegyénk főispánja közbenjárására a községi és körjegyzők 1907. évi fizetéskiegészitése a belügyminisztériumban már elintézést nyert, mely további eljárás végett a vármegyéhez le is küldetett.

— Uj postaügynökség vármegyénkben. A szatmárnémeti—felsőbányái vasútvonal Giródtö’falu állomásán Giródtótfalu elnevezéssel f. hó 16-án postai ügynökség lépett életbe.

— A vasúti internátus megnyitása. A vasúti internátusbán a legutóbb felmerült járványos betegségek megszűnvén, a végrehajtott fertőtlenítés után az intézet megnyitását március 20-án dr. Vajay Károly polgármester engedélyezte.

— A mátészalkai izr. elemi iskolánál 25 év óta fáradhatatlanul működő igazgató-tanitó Hermann József f. hó 17-én töltötte be 50-ik évét, mely alkalommal kartársai jelenlétében hálás tanítványa: Weisz Piroska V. oszt 1 tanuló tolmácsolta úgy a maga, valamint iskolatársai nevében jókivánatait.

— A nagybányai nagyszáiló költségvetését legújabban a következőleg állították össze: Az épület építési költsége 662.660 kor. 05 fillér, a beépített telek értéke 30.000 kor., a tervező építőművészek tisz- teietdija 26.506 kor. 40 fillér, a költségek egy évi időközi kamatja 5 százalékkal 16.566 kor. 50 fillér, ösz- szesen 735.732 kor. 95 fillér. Ezzel szemben a szálló, étkező terem, kávéház és földszinti üzlethelyiségek béréből a jövedelem 48 925 kor, ami 735 732 kor. 95 fillér befektetés mellett 6.66 százalék kamatozásnak felel meg. Már most ha a 735.732 kor. 95 fillér összes költségből a telekre felvett 30.000 koronát levonjuk, marad mint készpénz-szükséglet 705.732 kor.

95 fillér Ennek az összegnek törlesztéses kölcsön utján való bes/.erzését feltételezve és a mai pénzviszonyokat tekintve, a tőketörlesztésre és kamatra 5.25 százalékot kell számítani, ami körülbelül évi 37 000 korona összegű annuitásnak felel meg az összes költség után. E szerint a város jövedelme akkor, midőn egyéb befektetése a puszta telken kívül nincsen, az építkezés után tisztán 11.450 korona volna az adó- mentesség tiz éve alatt. T12 év után ugyan házosz- tályadó alá esek ez a jövedelem, de viszont biztos az, hogy tiz év alatt a város fejlüdése a bérösszegek emelkedésében meg fogja hozni azt az összeget, amelyet á házosztályadó kitesz.-- A répamag impregnálásáról. Az Országos Magyar Gazdasági egyesület földmivelésügyi és növény- termesztő szakosztály Kerpely Kálmán tanár elnöklésével ülést tartott, amelyen Rázsó Imre gazdasági akadémiai tanár tartott szakelőadást a répamag impregnálásáról és ennek gazdasági jelentőségéről. Az értekezletről szóló tudósítást részletesebben áttanulmányozva nehünk még volna néhány szavunk a tárgyhoz, mert mintha kis konkurrencia-izt éreznőnk ki a dologból. Az értekezletnek ugyan is magkereskedök is vettek részt és pedig olyanok is, kiknél nem szerezhető be az impregnált répamag. Az értekezletnek olyan színezete volt, mintha azt a gazdák védelmére (?) tartották volna! Szép és nemes szándék, de talán nem is volt rá szükség, mert az impregnált répamag, melyet Mauthner Ödön budapesti magnagykeresktdő hoz forgalomba határozottan sokkal jobb a nem impregnáltnál. Az impregnált répamag 11 év óta elért sikereit nem lehet tudományos értekezletekkel kisebbíteni, mert azt ez ellen védi ezer meg ezer gazda, kiknél évenként át mindig jelesen vált be.

— A telefondíjak szabályozása. A kereskedelmi kormány a telefondíjak leszállításával foglalkozik és erről törvényjavaslatot, készített, mely legközelebb fog a Ház elé kerülni. Az 1907. évi költségvetésbe már hal millió korona van előirányozva országos távbeszélő hálózat létesítésére és a meglevő fejlesztésére. A tervezet szerint az uj díjszabás helyi és távolsági forgalmat különböztett meg. A helyi forgalomban a dij ezután a hálózat nagysága után lesz megállapítva. Külön díjszabás alá lesznek foglalva az üzletek és a magánlakások. Ezenkívül külön díjszabás lesz a legkevesebb és legfőbb beszélgetésre.

— A forintos államjegyek beváltása. A hivatalos

lap a pénzügyminiszter hirdetményét közli, mely szerint az öt- és ötvenforiutos államjegyek beváltási határideje 1907. augusztus 31-ével lejár. Ezeket az 5 és 50 forintos államjegyeket tehát más törvényes fizetési eszközökre leendő átváltás végett már csak 1907- augusztus 31 ig fogadják el a pénzváltással megbízott osztrák-magyar banknál és pedig bpesti főintézeténél és a magyar szent korona országai területén müködö fiókintézeteinél. 1907. augusztus 31-ike után ezek az 5 és 50 forintos államjegyek már nem váltatnak be és ennek a határidőnek elteltével az államnak az állam- jegyek beváltására vonatkozó mindennemű kötelezettsége megszűnik,

— Mikor dohányozzunk? Evés után! Az evés előtt való dohányzás a gyomorra nézve határozottan káros. Azok a gázalaku termékek, amelyek a dohány égése alatt jönnek létre és amelyeket a dohányzó egyén szervezete magába vesz, izgatólag hatnak az emésztő szervek — tehát a száj nyálmirigyeinek és a gyomor emésztőnedv-mirigyeinek — idegeire, miáltal bő váladék jő létre. Amint látjuk, a dohányzás, ha nem megy túlzásba, az emésztés föltételeit csak elősegíti, de hogy ez a kedvező hatása ne vesszen kárba, szükséges, hogy az emésztés folyamán, tehát az evés után vétessék igénybe. Ilyenkor tehát a dohányzás nem ártalmas. Ha azonban evés elölt, éhgyomorra dohányzunk, akkor az emésztéshez szükséges nedvek leválasztása hiába történik és ezek a nedvek az étel hiányában közvetlenül a gyomor falát érvén, arra felelte izgatólag hatnak, úgy, hogy a mirigyek idegei csakhamar kimerülnek,ami az étvágy eltompulását vonja maga után. Ha tehát nem akarjuk gyomrunk emésztő képességét lefokozni, no dohányozzunk éhgyomorra, de legkivált ne reggel, ágyban fekve.

— Érdekes cimtábla. A »Kalotaszegiből vettük

át a következő kis hirt: Gsöregi István, csizmadia-mester feleségül vette Bsthlendi Ilonát, M.-valkó község bábáját. Hogy na kelljen két cimtáblát csináltatniok festettek Bánffy-Hunyadon egy közös táblát, mely mindkét foglalkozás szimbólumát ábrázolja: Egy gólyamadár nemzeti szinü zsalagon egy csizmát tart, a csiimából pediS egy siró gyermekfej kandikál ki.

(x) Sörkedvelők figyelmébe! A szokásos barna müncheni sör-különlegesség a Hon véd-sörcsarnokban | a jövő hó közegéig minden szombaton és vasárnap j kapható. Egy pohár 18 kr., egy korsó 28 kr.