Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-08-18 / 66. szám

2-ik oldal.

SZATMÁR -NÉMETI.

Szatmár, 1907. augusztus 18.

lakatlanok a kunyhók és puszta a tájék, ott a paloták is üresen maradnak.

Először teremtsük meg a kultúrát a szó teljes értelmében. Ezt pedig alulról kell kezdeni és igy haladni fölfelé. Itt kerül sorra, bármilyen elcsépelt legyen is, a népnevelés nagy kérdése. Nevelni kell ezt a szegény magyar népet, művelni kell a lelkét és fogékonynyá tenni a kultúra áldásaira. Talaja egy van: az iskola, a sok iskola, a minél több iskola. Ha csak négy fala is van, ha csak kunyhó is, de gyümölcsöt termel ; a kultúra gyümölcsét. Minél többet termel, annál kevesebb anyag jut a szomorú szenzációkra és az ilyen szenzációhiány már magában véve is kulturális állapot.

K. H.

HÍREK.

— őfelsége a király hetvenhetedik születésnapja ma van. Ezt a napot hagyományos fénnyel üli meg a lovagias magyar nemzet. Városunk közönsége is kiveszi a maga részét az ünnepből. A róm. kath. székesegyházban ma délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet lesz, melyre a városunkban levő összes polgári és katonai tisztikarok hivatalsak. A nagymisét fényes segédlettel dr. Boroinisza Tibor püspök mondja. Ezen a napon a főpásztor diszebédje a palotában folyó építkezések miatt elmarad; ellenben a helyőrség két tisztikara közös ebédre fog összejönni.

— Szent István első apostoli királyunk névnapját augusztus 20 án régi hagyományos fénnyel és pompával üli meg Magyarország. Ezen a napon városunkban a róm. kath. székesegyházban ünnepi istentisztelet lesz, melyre az itt levő összes polgári és katonai tisztikarok hivatalosak. A nagymisét fényes segédlettel dr. Boromisza Tibor püspök mondla. Az ezt követő beszédet dr. Wolkenberg Alajos theologiai tanár és egyházi hitszónok tartja.

— A szerkesztőségből. Mai tárcánkban bemutatjuk t. olvasóközönségünknek Jörgné Draskóczy Ilma úrnőt, mint uj dolgozótársunkat. Ez a hivatott költőnő a bérces Máramaros bájos leánya; az Északkeleten személye szerint is nagy körben ismert; férje, Jörg Endre temesvári kir. ügyész pedig Szatmáron nevelkedett. Tehát több jogcímünk is van lantjához!

— Főigazgatói látogatás. Vigh Albert, az ipariskolák főigazgatója tegnap városunkban időzött, hogy Kólái Pál szatmári ipariskolai igazgatót uj állásába bevezesse. A főigazgató igen szépnek jelzi az emelendő uj épületet s örömmel beszélt arról a sokféle tanfolyamról, a mely az iskola keretében nyílni fog.

— Az avasi erdő kitermelésére kiküldőm bizottság a termelés végrehajtására beható tanácskozás után a közgyűléshez a délmagyarországi faipari részvény- társaságot ajánlja.

— Közegészségügyünk. Közegészségügyünk állapota a lefolyt félhónapban igen kedvezőtlen volt.

»Menyasszonyruhámat adjátok csak gyorsan! Pillangós cipellőm, selyem vállam : hol van ?

Beh restellem, hogy ily hanyagul megkéstem :

Azt üzeni Lászlóm, mindjárt itt lesz értem!«

Öltözködik sebten talpig hófehérbe.

( ... A porkoláb most lép Hunyady elébe.)

Selyem fátyolt borit piruló arcára.

(. . . Szentgyörgytéren csörren rab Hunyady

[lánca.)

»Gyémánt kösöntyűmet: eredj csak, keresd megl ( .. . Megcsókolja László némán a keresztet.)

»No most még a hímzett jegykendőmet kérem I« (. . . »Szálljon leikelekre a kiontott vérem!«) „Hadd menjek I Kezdjük már a menyasszonytáncot!«

( . .. Halotti leplébe most takarják Lászlót .. .)-------Azóta mindennap borzadozva látják

Fel- s alásuhanni Gara nádor lányát Myrtus koszorúval, menyasszonyruhába’ :

Szőke vőlegényét, daliás mátkáját,

Amint várja .. . várja. ..

Ugyanis hevenyfertöző betegség előfordult 59 esetben; és pedig kanyaró 12, hasi hagymáz 8, vörheny 35, torokgyík 2, bárányhimló 2. Ezen betegek közül meghalt 8, meggyógyult 10, gyógykezelés alatt maradt 41. Régen volt ily rövid idő alatt ennyi járványos eset városunkban.

— Személyi hir. Kőrösmezei Gusztáv nemzeti színházi tag, városunk fia, látogatóban testvérénél Kőrösmezei Antal főjegyzőnél időzik.

— Ugocsavármegye uj közigazgatási heosztása.

A szomszédos vármegye uj közigazgatási beosztása tárgyában Becsky Emil, Ugocsavármegye alispánja emlékiratot dolgozott ki s ezt a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztette. Az alispáni előterjesztés szükségét látja a most meglévő két járásból egy harmadik járásnak megalakítását úgy, hogy a halmi-i járástól a péterfalvai és csepei, a nagyszőllősi járásból pedig a tiszaujhelyi körjegyzőséget, valamint Tiszaujlak és Salánk községek elszakiltatnának és ezen 21 község járási székhelye Tiszaujlak lenne. — Ugocsavármegye törvényhatósági közgyűlése az alispánnak ezen előterjesztését folyó hó 12-én tárgyalta — s heves vita után nagy szótöbbséggel az alispáni előterjesztést elfogadta s elhatározta, hogy Tiszaujlakon a harmadik szolgabirói járást felállítja s egyszersmind a szükséges munkálatok eszközlésére bizottságot küldött ki. — Az érdekes vitában részt vettek id. Perényi Zsigmond báró, Fogarassy Zsigmond, György Endre, Nagy József, dr. Tímár Zsigmond, Szabó Sándor s több más megyebizottsági tag — Nagy József azon kérdésére, hogy mi inditotta az alispánt éppen most ezen indítványának megtételére, Becsky alispán azzal felelt, hogy az uj járás megalakításával az első lépés tétetnék meg az iránt, hogy Szatmármegyétől azon 13 község, amely községek ezelőtt másfél évtizeddel Ugo- csavármegyéhez való átkapcsolásukat kérelmezték, j most már tényleg ide kebelezhetők legyenek. — Nagy József erre azzal reflektált, hogy a halmi-i járás szi- visen elszakadna Ugocsától s kész lenne Szatmárvár- megyébe beolvadni, mire a közgyűlést vezető ifj. Ugrón Gábor dr. főispán a bizottsági tagok lelkes éljene és tapsai által kisérve, kijelentette, hogy sajnálja, miszerint e közgyűlésen ily szeparatisztikus törekvés eszméje felmerült s ő kész ezt odafenn kereken letagadni.

(A jövendő megmutatja, vájjon teljesedik-e a szomszéd vármegyének azon kívánsága, hogy területét Szatmárvármegye rovására megnagyobbítsa, vagy a halmi-i járás a mi vármegyénkhez fog csatoltatni. Mindezt csak a vármegyék uj beosztása és kikereki- tése rendén válhatik aktuálissá s igy az ugocsavár- megyei közgyűlésen elhangzottakat most csak egyszerűen registráljuk anélkül, hogy az egész dolognak, amely most nem időszerű, valami nagyobb fontosságot tulajdonítanának. De azért résen kell lennünk, mert a szomszéd vármegye mozgolódása, amint ez a nagyszőllősi megyeházán elhangzottakból kitetszik minket nagyon is közelről érdekel. Szerk.). ’

— Iskolai óv kezdetén. Közeledik a szeptember és vele az iskolai év kezdete. Megnyílnak a tudomány csarnokai s a tanuló sereg apraja-nagyja a közelgő uj iskolai év feladataira gondol. De a szülők is lázas tevékenységet fejtenek ki, mivel igyekeznek

| gyermekeiknek minél fényesebb pályát biztosítani, vagy választani, n?m tekintve azt, hogy van-e — hozzá tehetségük és hajlamuk.

A mai társadalomnak betegségévé vált már az, hogy gyermekeiből mindenáron hivatalnokot akar nevelni, pedig korunkban tapasztalhatja mindenki, hogy a mai nehéz viszonyok között sokkal jobb anyagi helyzetben van egy iparos, mint egy kishivatalnok. Vigyázzanak azért a szülők, nehogy nagy szeretetök- kel gyermekeik egész jövőjét tönkre tegyék I

Ne erőszakolják tudományos pályára őket, mivel tisztességes az ipari pálya és jobb is, mint a hivatalokban való nyomorgás, különösen, ha az ifjúnak hajlama és tehetsége van e pálya iránt és ha jól is képezik arra, úgy jómódú, ügyes és megelégedett honpolgár lesz belőle.

Nem erőszakkal vagy rábeszéléssel kell gyermekeinket erre vagy arra a pályára terelni, hanem igyekezni kell azoknak előbb tehetségöket felismerni és csak azután hatni rájok egyik vagy másik irányban.

A tanitó munkája sokban hasonlít a bányászéhoz. ő is kutat, búvárkodik, a gyermekeknek értelmi világát kutatja. És miként a bányász felismeri az okos és helyes vizsgálat után, hogy melyik kő tartalmaz nemes fémet, úgy a tanitó is felismeri, hogy melyik gyermek és mily téren válhatik idővel jó nevelés mellett hasznos tagjává a társadalomnak és a hazának.

Az embereknek lelkivilágát cselekvéseikből lehet felismerni Ezen állítás igazságát nagy férfiak hangsúlyozták és be is bizonyították. Tehát nem szükséges azt már bizonyítani, hogy a hajlam és tehetség a cselekvésben nyilvánul meg.

Mivel a tanítóra van bízva az ifjúság nevelése, minden tanitó búvárkodjék a gyermekek lelkivilágában és igyekezzék az ott lakozó tehetséget felismerni ! Mert csak igy tudja a szülőket is helyesen tájékoztatni, hogy gyermekeiket erre vagy arra a pályára adják, ami által meg lesznek mentve a szülők a pályaválasztás nagy és terhes gondjától, a melynek helyes megválasztásától függ gyermekeik boldogsága. Es van-e olyan kincs, amelyet a gyermekeit szerető jó szülő fel ne áldozna ezek jövőjéért ? Nincs. Legyen azért az iskola első és legnagyobb gondunk, mert az iskola a jövő társadalom boldogságát rejti kebelében. (B. J.)

— Rendkívüli közgyűlés. Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósága augusztus hó 22-én, délután 3 órakor, a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: A hitelesítés helyének és idejének megállapítása. Az avasi erdő kitermelése tárgyában beérkezett ajánlatok.

— Rákóczi-kép. Amint tudjuk, a közgyűlés elrendelte a városház nagy terme számára II. Rákóczi Ferenc fejedelem életnagyságu arcképének a lefesté- sét. A tanács a munkát Hegedűs László budapesti festőművészre bízta, azonban Szatmárhoz tartozó valamely történeti eseménynyel kapcsolatban szeretné ábrázoltatni a fejedelmet. Ez esemény kikeresésére a tanács bizottságot küldött ki, melynek tagjai dr. Fechtel János, Bagossy Bertalan, öchvár Rezső, Hatvani Béla, Papp Aurél, Tankóczi Gyula és Ferencz Ágoston.

— Gróf Károlyi István végrendelete, Gróf Károlyi István elveszettnek hitt végrendelete megkerült. Rupp Zsigmond budapesti kir. közjegyzőnél volt letéve és a budapesti VII. kér. kir. járásbíróságnál lett kihirdetve. A gróf általános örököse leánya, gróf Károlyi Melinda. Az özvegy grófné a nagykárolyi kastély haszonélvezetét és 20.000 korona évi járulékot örökölt. Gróf Károlyi György, az elhunyt fia a törvényes köteles részre lett szorítva, s igy édes atyja összes vagyonának csupán egynegyedrészét örökölte. Ez az örökrész Gyrögy grófnak bírói becsű utján lesz átadva.

— Legközelebbi számunk a közbejövő augusztus 20-iki ünnep miatt csütörtökön, augusztus 22-én jelenik meg.

— Kath. autonómiai ügy. A kath. országos autonómia szervezésére egybehívott kongresszuson Szatmár- és Máramaros vármegyék közönségét b. e. Vécsey József báró, v. b. t. t., főrendiház, tag képviselte. E nemes főur elhalván, helye betöltondő. A szavazás intézésére Szatmár-Németi sz. kir. város kath. közönségének öt tagot kell választani. Ez a választás ma délelőtt fél 11 órakor lesz a róm. kath. elemi iskola földszinti termében. Szavazati joggal bírnak mindazon 24 éves kath. polgárok, akik a névjegyzékben felvéve vannak.

— Kérelem temetési járulók Iránt. Özv. Udvarhelyi Pálné kérvényt nyújtott be az iránt, hogy a tanács elhalt férje temetési költségében 130 koronát utaljon ki. A tanács a kérelmet véleményezés végett a kapitányi hivatalnak kiadta.

— Gyászhir. Petry Jánosné szül. tyukodi Bajnay Irma aug. 15-én, élte 55, házasságának 34. évében, rövid szenvedés után Nagytarnán elhunyt. Az ev, ref. hitvallás szerinti gyászszertartást a halott fölött aug. 16-án Nagytarnán tartották meg, s a hűlt tetemét folyó hó 17-én a szatmári pályaudvarról a Perónyi- utcai ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tették. Gyászolják: férje: Petry János kir. posta- és távirda-fel- ügyelő Gyermekei: Petry Margit, Petry Béla kis fiával Bédivel, Petry Jenő, Petry Árpád, nővére : Bajnay Emma, férj. Valkovics Jánosné. Sógornője : Özv. dr. Bajnay Endréné. Unoka húgai; Dr. Makár Ká- rolyné szül. Valkovics Szeréna, Léber Antalnó szül. Valkovics Gizella. Sógorai : Valkovics János, Dr. Makár Károly, Léber Antal, Petry György.

“— Pap Béla nagykárolyi jelöltsége. Amint már röviden jeleztük, a nagykárolyi választókerület közgyűlése augusztus 15-én foglalkozott a képviselőjelölés kérdésével. Ez alkalommal a kerület közönsége Nagykárolyban igen tekintélyes számban jelent meg. A gyűlést dr. Adler Adolf elnök élénk érdeklődés mellett nyitotta meg, ecsetelvén a nagy veszteséget, mely a kerületet gróf Károlyi István halálával érte. Előadja továbbá, hogy a párt mily eredmény nélkül puhatolózott a grófi családnál. Most tehát más oldalról kell keresni olyan jelöltet, aki méltó legyen a nagynevű elődhöz. Ilyen pedig csak egy van ; Papp Béla ! (Élénk helyeslés, tetszés és éljenzés.)

Luby Béla csengeri országgyűlési képviselő melegen pártolja és üdvözli e jelöltséget. Hangsúlyozza, hogy ez a kerület a függetlenségi párté volt és gróf Károlyi István emlékének egyenes elárulása volna, ha e kerületet bármely más párt elhódítaná; tartozzék az a koalícióhoz vagy sem ! (Zajos tetszés és éljenzés.)

Ezen beszéd utáu Papp Béla szatmári kir. ügyészt, mint immár a pártuak hivatalos jelöltjét, küldöttség