Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-10-06 / 80. szám
8-tk old ál. S Z A T M Á R -NÉ M E T I. ggatmir, 1907. október 0. kori törvényalkotásban való buzgó részvételét a gyűlést bezárta. , A közebéd. Ezután a képviselő a szalmárhegyi nagyvendéglőben fényes ebédet adott a szatmári és a szatmárhegyi választók tiszteletére. A száz terítékű asztal első szónoka dr. Wasserström Mihály volt, aki a Szatmárhegy és a város közötti jóviszonyért, valamint az összes választók és a képviselő közti egyetértésért emelt poharat. A képviselőt felköszöntötték Kovács Leó ezredes, Thurner Albert, Makay Elek, Zabary Ferenc és még számos szónok. E közben a Szatmárhegynek a városi képviseletben való részvétele biztosításának óhajtása merült fel, melyek tolmácsolásában résztvettek Nagy József tanító, Lénárd Imre egyházi gondnok, Thurner Albert, dr. Halász Lajos orvos, Csomay Imre és többen. Szatmárhegynek ez az óhajtása mindenesetre méltányos és annak támogatását a jelen volt bizottsági tagok megígérték. Közben dr. Kelemen Samu országos képviselő szólalt fel, a ki élénk tetszés között kijelentette, hogy az ország önállóságának hive és ezt fokról-fokra kívánja megvalósítani és a lundamentum lerakásában erős részt kíván magának; hálás köszönetét mond a személye iránt megnyilatkozott bizalomért és a választókat a továbbiakra nézve utalja azokra a kijelentésekre, melyeket ma este Szatmáron fog tenni. (Elénk helyeslés és tetszés.) Az ebéd folyamán alkalmi tárgyakban még többen szóllak; majd fél 3 órakor a nagy társaság vidám zeneszó mellett kivonult a vasúti állomásra s az ünnepély folytalása Szatmáron következeit. Szatmáron. Október 6-án este, fél 8 órakor társas vacsora volt a Vigadó nagytermében. Ezen alka- | lomból a választóközönség kebeléből a 3 ág- , ban terített asztaloknál mintegy 200-an jelen- j tek meg. Ott voltak: Csomay Imre pártelnök, Biki ; Károly esperes, Teulelbaum Herman, ináncsi Pap Kálmán, Dr. Tímár Zsigmond, Banner Károly, dr. Farkas Jenő, dr. ifj. Fekete Sámnel, Dunay Sándor, Kálnásy Sándor vendég, (Miskolcról), Erdőssy Vilmos, Beer Mór, dr. Weisz Károly, dr. Dómján János, Kolozsváry Károly, Roóz Samu, Klein Vilmos, dr. Glatz József, dr. Veréczy Ernő, Mátray Lajos, Küszner Albert, Medgyesi Ferencz, Reiter Jakab, Majthé- nyi András, Gachal János, Makay Elek, Ho- monnay Pál, Lévay József, Szlávik Zsigmond Páskuj Imre, Tóth Elek, Rácz Béla, dr. Wasser- strőm Mihály, Deutsch Mór, Hajdú Károly, Révi Miklós, dr. Kerényi Béla, dr. Weisz Sándor, dr. Halász Lajos, Ferency János stb. Az est első szónoka Csomay Imre pártelnök volt, aki mély érzéssel emlékezett meg az aradi vértanukról ; majd felkérte a képviselőt álláspontja megismertetésére. Ezután dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő emelkedett szólásra s a napirenden levő súlyos és nagy kérdésekben előterjesztette álláspontját a következő mély értelmű szónoklatban : Tisztelt Polgártársaim ! A mai politikai helyzetet két kérdés uralja. Az egyik a v.- lasztójog, a másik a kiegyezés kérdése. A választójog. Az általános választójog megvalósítását a kormány már megalakulásakor vállalta, és meg fogja azt valósítani türelmetlenkedés és sürgetés nélkül is. Türelmetlenkedésre nincs ók, sürgetésre nincs szükség. Ha a munkásság október 10-iki tüntetésével a maga erejét akarja kimutatni, akkor es az erőmutatvány felesleges, mert a munka erejét senki sem vonja kétségbe. Ha pedig ezzel pusztán hatalmát akarja feltüntetni, akkor figyelmeztetem, hogy a jogok megalkotása nem a hatalom fitogtatásából kell, hogy ki- sarjadzék, hanem a lelkek meggyőződéséből. Az ilyen tüntetés csak arra alkalmas, hogy aggodalmat keltsen azokban, kik az általános választói jog megvalósításának őszinte és igaz hívei. Mi — tisztelt Uraim — a függetlenségi párt nem fogunk megfeledkezni Kossuth Lajos tanításáról, ö tanított arra, hogy a jogok területét minél szélesebbé kell tenni és a jogtalanság gyűrűjét minél szükebbre szorítani. Ha nem bocsátjuk be az alkotmányba azokat, akiktől a honpolgári kötelességek teljesítését várjuk, akkor ezek közönyösekké, sőt ellenségekké lesznek az alkotmány iránt. És minél inkább késlelkedünk a reformok megvalósításával, annál biztosabban kergetjük a jogtalanokat olyan szél- szőségekbe, melyektől őket is, önmagunkat is meg kell óvnunk. Jogunk és kötelességünk az, hogy necsak megvalósítsuk a reformot, hanem amint becsülettel vállaltuk azt, úgy becsülettel hajtsuk is végre. * A kiegyezés. A másik kérdés, ami ebben a pillanatban különösen foglalkoztatja az elméket, a kiegyezés kérdése. A mai napon olvastuk a hirt, hogy végre sikerült a kiegyezés. Hogy valóban sikerült-e, azt akkor fogjuk megbírálni, ha ismerjük a kérdésnek minden részletét. Mert éppen a gazdasági kérdések azok, s éppen a kiegyezésnek, a kölcsönös ellentétek igazságos kiegyenlítésének kérdése az, ahol bírálatot alkotni csak a részletek ismerete mellett lehet. Más volna a helyzet, ha nagy elvi átalakulásról lehetne szó, ha abban a helyzetben volnánk, hogy már most beszámolhatnék arról, hogy megvalósítottuk az önálló gazdasági berendezést. De Önök — tisztelt Uraim — jól tudják, mikor a függetlenségi párt részt vállalt a kormány alakításban. nyíltan kijlentetle, hogy az önálló gazdasági berendezést most még megvalósítani nem lehet. Mi már kormányvállaláskor kötött gazdasági helyzetben voltunk, olyanban, melyet az elmúlt alkotmányellenes korszak éppen avval idézett elő, hogy megkötötte a külföldi hatalmakkal a kereskedelmi szerződést a közös vámterület alapján. Ezeket pedig megmásítani nem lehet. Ámde nemcsak ez volt akadálya az önálló gazdasági berendezésnek, hanem az is, hogy a múltban nem történtek megfelelő előkészületek az önálló gazdasági berendezéshez Ha egy gazdaember arra határozza el magát, hogy gazdálkodásának eddigi rendszerét megváltoztatja, akkor az ujjitásra megfelelően elő kell készülnie. Elő kell készítenie a talajt, be kell szereznie a gazdasági eszközöket és azujjitásnak megfelelő uj felszerelést. Ha egy iparos arra határozza el magát, hogy iparágának eddigi módjával szakit és ezentúl gépekkel dolgozik, akkor ki kell bővíteni műhelyét, be kell szerezni a gépeket, ki kell tanítania embereit a gépekkel való használatra. Ha a kereskedő az eddigi helyett más fajta üzlettel kíván foglalkozni, úgy neki is tőkéről, hitelösszeköttetésekről kell gondoskodni. Be kell szereznie az uj árukat, tájékoznia kell azok ára, elhelyezésüknek módja felül. Előkészület nélkül ilyet megvalósítani : biztos gazdasági romlás. Ha már most egy állam vállalkozik arra, hogy 20 millió polgárának egész gazdasági rendszerét megváltoztassa, úgy nyilvánvaló, hogy ezt előzetes, szakszerű, gondos és óvatos előkészületek nélkül nem teheti, mert a megerősödés helyett könnyen romlás állhat be, mert egy gazdaságilag elgyöngitett nemzettel pedig a gazdasági önállóság harcát megvívni nem lehet. Az ilyen eljárás éppen a gazdasági önállóságnak azt a nagy elvét tenné tönkre, amelyet megvalósítani kíván. Ezért mondta meg a függetlenségi párt egész nyíltan a választások idejében, hogy a tiz éves időt, amelyre már meg voltak kötve a gazdasági szerződések, az önálló gazdasági berendezéshez elkerülhetetlenül szükséges előkészítő intézkedések megtételére fordítja. Ezután behatóan foglalkozik az előkészítő intézkedések részletezésével, majd igy folytatja : Ha már most a kiegyezés dolgát kutatjuk, akkor nyilvánvaló, bárha most lekötött gazdasági helyzetben vagyunk is, a kiegyezést csak úgy valósíthatjuk meg, ha avval nem kötjük le magunkat olyan irányban, mely a gazdasági önállóság felé vezető utat előttünk elzárja. Ámde emiatt aggódni nincs ok. A kiegyezés során nem csak azzal teszünk egy lépést as önállóság felé, hogy a szövetséget megszüntetve szerződést kötünk. hanem — amint tudom — azzal ia, hogy fogyasztási adóinkat önállósítjuk és azok adótételeit az osztrák befolyás alól kivesszük. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az adót úgy és oly tétellel vetjük ki, amint azt Magyarország érdeke megkívánja, haaem petróleumnál, sörnél, szesznél azt is jelenti, hogy ezeknek gyártása, forgalomba hozatala tekintetében mentesítjük magunkat az osztrák befolyástól, ami ezeknek az iparágaknak termelésére lényegesen kihat. (ügy van.) Pénzügyi helyzet. A kiegyezés kérdésére tisztelt Barátaim — mint egy sötét árnyék borul a rettenetes pénzügyi kelyzet, amelyben most vagyunk. Érzi a mostani abnormis helyzetet az ország minden polgára. Ha az okokat kutatom, amelyek ezt a válságos helyzetet előidézték, világosan áll előttem az, hogy ebbe lényegesen belejátszott Ausztriának velünk szemben tanúsított háborús magatartása. Ausztria tömegesen dobta értékpapírjainkat a piacra. Ezekkel a papírokkal összes pénzügyi erőinket lekötötte az a feladat, hogy visszadobott értékpapírjainkat összevázá- roljuk és árfolyamunkat a lehetőségig fentartsuk. Ausztriának ezt az eljárást most kivételesen könnyűvé tette az, hogy a külföldön is feszült a pénzpiac és élesítette a helyzetet az idei rossz termés csapása, aminek folytán bevásárló képességünk csökkent úgy, hogy már ezért is sokka1 inkább szorultunk hitelre, mint eddig. Ha ez a szorult helyzet kívánatossá és sürgőssé teszi is a kiegyezést, nem befolyásolhat minket any- nyira, hogy oly kiegyezést fogadjunk el, melyről az a meggyőződésűnk, hogy az Magyarországra a jelennek, vagy a jövőnek szempontjából káros és hogy a pillanatnyi rossz helyzetet megzsaroltatásunkra engedjük felhasználni. Quóta. A mostani kiegyezési tárgyalások folyamán különösen két kérdés lépett előtérbe: Az egyik a quóta, a másik a bank kérdése. A quóta kérdése — tisztelt Uraim — nem politikai, hanem pénzügyi kérdés. Azt tehát, hogy nekünk a quóta bármily csekély emeléséért politikai recompensatiót adjanak, más szóval hogy politikai vívmányokat pénzzel fizessünk meg elfogadnunk nem lehet. A kérdés, az, hogy azért, amit tőlünk pénzben követelnek, tudnak-e adni olyasmit, ami nekünk ugyanannyi pénzértéket képvisel ? (Igaz, úgy van.) Ha valaki azt mondja, hogy adjak neki ezer koronát, egyszerűen kinevetem. De ha valaki ezért hajlandó két lovat cserébe adni, akkor azt nézem, hogy van-e szükségem két lóra és megér-e a két ló annyit. De nem egyezhetünk bele abba sem, hogy a quótáért a kiegyezésben kapjunk ellenértékét. A quóta kérdése lényegileg kívül áll a kiegyezés keretén; nekünk is tehát a szorosan vett kiegyezés keretén ki- vül álló ellenértéket kell érte kapnunk. Tiszta finánc számítás dolga, hogy a két érték fedni fogja-e egymást? Ettől függ elhatározásunk is. Egészen másként áll a bank dolga. Ez már nemcsak pénzügyi, hanem politikai kérdés is. Sőt fontos politikai kérdés, mert az egyik kulcs gazdasági önállóságunk megszerzéséhez. Önálló bank nélkül, önálló gazdasági berendezés nem képzelhető el. A banknak és kiegyezésnek kérdését azonban mesterségesen összekapcsoltatnunk nem szabad, mert ez az idő olyan idő, amikor a kiegyezés miatt küzdelmeink vannak, amikor egy esetleges gazdasági harcot kell megvívnunk, a nemzeti banknak a megalapítására nem alkalmas. A törvény azonban akként intézkedik, hogyha ez év végéig a gazdasági közösség alapján törvényesen nem szabályozzuk viszonyunkat Ausztriával; a bank közösség is megszűnik. Minden ügyességünkre szükség van tehát, hogy erre az időre falhoz ne szorittassuk magunkat. önálló magyar jegybankot 1908. január 1-ig most megteremteni lehetetlen. Én jó lelkiismerettel hirdettem mindig, hogy ahhoz, hogy egészségesek legyünk, nagyon jó Szamos fürdőket vennünk. De ha valaki azt mondaná nekem, hogy fürödjem meg tehát december 31-ikén a Szamosban, azt mondanám, hogy másutt keressen bolondot. Selyem, flanell, barehet és angol szőrét blousok, kész angol aljak, elotli bélelt szövet és selyem jouponok az őszi idényre nagy választék érkezett divat-áruházában, S Z A T NI A R, Deák-tér 10. ——
