Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-02-17 / 14. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1907. február 17. Vasárnap. 14. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNY MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASARNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. ’ Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr KELEMEN SAMU országgyűlési képviselő. Fószerkesztó : Felelős szerkesztő : Dr. Komaromy Zoltán. Dr. Havas Miklós. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —r: Telelon-szám 80. ----it ilndennemü dijak Szaimároa. a kiadóhivatalban fizetendők. A sajtó és a magánbecsület. Kétség sem lehet az iránt, hogy utóbbi időben a társadalom minden rétege méltó felháborodással tapasztalja, hogy egyesek legpri- vátibb, sokszor legszentebb családi ügyei minő leplezetlen módon kerülnek a nagy nyilvánosság szőnyegére. A sajtó egyesek botrányait közérdekű szenzáció gyanánt és a legintimebb részletekig tálalja föl és a közönség is leginkább azokat az orgánumokat tiszteli meg érdeklődésével, melyek az ilyen leleplezésekben utaznak. A magánbecsület védelme tehát, — melyek fölött pedig szigorú törvények őrködnek, — ily módon napról napra és fokról-fokra alá- sülyed. Hogy ezzel a sajtó hivatása is mindinkább veszíteni kezd óriási jelentőségéből — szintén magától értetődik. Pedig a fölött sem lehet vita, hogy mig a jól szervezett és a szellemi | és erkölcsi hivatottság kellő fokán álló sajtó általában jótékony és nevelő hatást gyakorol j az olvasó-közönségre, addig a felületes és sok- ; szór rosszakaratú sajtó óriási károkat* okozhat tendenciózus közleményeivel. Fokozottan érvényesül e hivatás különösen az igazságszolgáltatási hirek sajtó ulján való terjesztése körül. Közismeretü, hogy a bírósági tárgyalásokról megjelenő sajtó-közlemények sokkal rettegettebbek, mint maga a tárgyalás; veszélyeztet mindenféle köteléket, amely valamely érdekeltet rokonságához, barátaihoz TÁRCA. Itthon. Mikoron nem régen, dagadó kebellel, Büszke önérzettel Hagytam el a nyájas, jó szülei házat, Alkotni nagyszerűt, teremteni újat, Vészszel szembe nézni Tápláltam olthatlan, ifjú tüzet, lázat. S kiszálltam a síkra. Erőm érzetében Jártam emelt fővel, Szembe néztem ezer küzdelemmel, vészszel, S nem érzém, hogy közben, meddő küzdelemben Hiú fáradságban Erőm nap, nap után lassanként mint vész el?! Mit elérni sejtek, mint szivárványt gyermek: Tündéri délibáb, Mély álmot álmodó álom vala csupán, S futottam rajongva, ösztönszerü lázzal, Balgán, önfeledten Egy távol derengő csillagsugár után. és mindazokhoz fűzi, akikkel társadalmilag érintkezik. Ebben tehát a sajtó olyan kompetenciát sajátít ki, mely még magukat a birósá- ! gokat sem illeti meg. Az illetékes körökben tehát felmerült utóbb olyan reform-célzatú idea, hogy a bírósági tár- ! gyalásokról hozott sajtó-közlemények — főkép- j pen az abban résztvevő személyek neveinek : közlése által kiszámilhatlan károkat okozhatván — a sajtónak ezen joga korlátozandó. Még a bűneseteknél is szereplő vádlottak neveinek közlése is csak bizonyos fenlarlással és csak bizonyos esetekben volna megengedhető. \ A vádlott neve, állása és lakásának a sajtóban való közlése csak az esetben volna indokolt, ha ahhoz valamely irányban a nyilvánosságnak a sajtó által képviselhető valamely érdeke fűződnék. A nyilvánosságnak ilyen érdeke pedig kétféle téren nyilvánulhat. Ha okulás és javítás céljából szükséges, úgy a sajtó feladata nem lehet más, mint a tanulságos felvilágosi- j tás és kioktatás. Ha ilyen esetben nincs is szó valamely súlyosabb cselekményről, úgy rossz j indulaluak az ilyen közleményeket felrema- I gvarázzák és szívesen félreértetik másokkal is. j Az egyik sajtó-organum ál veszi azokat a másiktól és legtöbbször a későbbi közlemények már lényegesen eltérnek az elsőktől. Mivel adott okot arra ily esetben az illető, hogy egyébként csak a kérdés jogi oldalát tekintve érdekességgel biró okokból neve a sajtón végig hurcol- tassék ? A neveknek ilyen esetekben való közlése minden ujabbi reform és szociális törekvésekkel élénk ellentmondásban van. Ha pedig a nyilvánosság érdeke az, hogy maga a cselekmény, a tett legyen közismeretü, úgy a sajtónak disztingválni kell első sorban. Mert például egy többször büntetett előéletű egyén nem tarthat számot kíméletre. Valamely súlyos bűntett elkövetője nem panaszkodhatik, ha neve a nyilvánosság elé kerül. De ha például egy szegény ember a kamara feltörése után kenyeret lop, hogy gyermekeit az éhen- halástól megmentse: lopást követ ugyan el, de a mindennapi élet etikája az ilyen lopást nem szabad, hogy valódi értékénél súlyosabban mérlegelje. Figyelemmel kellene lenni tehát arra is, hogy a tettes minő indokokból cselekedett. Hiszen maga egy kihágás — például súlyos állatkínzás is — az abban nyilvánult vadság folytán — becstelen lehet. Kétség esetében a sajtót annak kellene vezérelnie, hogy a bűnös is, ha csak erkölcsi romlottságának kifejezett és kétségtelen bizonyítékát nem adja, — a nyilvánosság statáriuma elől elvonassék. Hogy egy pár nem régen történt esetet fölemlítsünk, a Kolozsváron történt Remenyik- féle sikkasztás szerencsétlen áldozata — egy fővárosi ügyvéd — csak azért kellett, hogy elpusztuljon, mert a sajtó hurcolta meg és ezzel kergette bele előbb az őrületbe, aztán a halálba. Vagy hogy a politik-i élet áldozataiból vegyünk példái: a most megbukott igazságügy5 kit eddig mi sem ért, — amire visszatért: Én, vakmerő ijju, Egyenes cédrusból aggastyánná hajték .... Mint szárny-szegett madár, sajgó sebeimmel Hová visszatértem, Oh, gyógyíts meg engem, jó szülei hajlék! Csenger, 1907. február 17. Búr. Tanulmány-utról. Napló-jegyzetek. Szatmár— Budapest—Berlin. December hő 5. Délután 5 óra. A mindinkább csöndesedő város üzle'eiben ki-kigyulnak az izzó villanylámpák. A szerda vásári vevők kezdenek ritkulni, el-elmaradozni ; jó magam is a »hazamenetelre« gondolok. Vonatom, melylyel végre elutazhatom, a várva-várt tanulmány- I utamra, nemsokára indul s én még egy szemernyit | sem készülhettem. — Legény-lakásom ugyan már tele 1 van mindenféle utravalókkal: egy máglya könyv, egy | halmaz ruhanemű és amolyan falus: torony kaliberű sütöttél, melyek valóságos áruraktárrá változtatták, a különben rendben tartott szobámat. . . . Oh, ti nyájas olvasók, kik az anyai szeretet melegében sütkéreztek barátságos otthonotokban, ti elhiszitek nekem, hogy mint »gyermek«-nek, nem keveset kellett rimánkodnom és könyörögnöm az »anyá«-nak, hogy több utravalót már ne adjon . . . . Szó se róla, hogy azon oknál fogva is, mivel szintén azon gardához tartozom, kiknek felette teher a sok podgyász, annál inkább most, midőn fél Európa bebarangolására indulok. Sajnos ebben, mint máskor, most is pechem volt. — Egy kézi táskányit akartam csak magammái vinni, de hozzá látva a csomagoláshoz, elszomorodva tapasztaltam, hogy az »anyag« háromszor akkorára rúg . . . Töprengésem közepette megnyílik az ajtó s kezében egy hatalmas »kutyanyelvvel« belépett a kis öcsém: . . . »Ezeket a könyveket egy ur elakarja adni nekünk . . . Thurner ur átizent a levélpapírjáért . . . Maák Andráz kéri a »Kör« uj tagjainak nyugtáit . . . A szabó inas kint vár a vasalni való ruhákra . , . A fiákeres pedig azt mondta, hogy mindjárt itt lesz« . . . Engem meg közben rémülettel töltött el az a tudat, hogy még sehol sem voltam köszönni . .. zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizo- ^ nyílja, hogy a INAT u csúz- és köszvény-balzsara biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszuras, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR Öcs és kir. fensége-------------------------,József Főherceg1 hez----------- cjmzett gyógyszertár BU DAPEST—RÁKOSPALOTA.
