Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-02-14 / 13. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. ,SZATMÁR-NÉPSETI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr KELEMEN SAMU országgyűlési képviselő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. Dr. Havas Mi kló: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80. ------ -= Mi ndennemű dijak Sratmáron, a kiadóhivatalban fizetendók. Tanulmányozzuk növendékeinket. A tanító munkája sokban hasonlít a bányászéhoz. A bányász igyekszik a föld mélyéből előhozni az arany-ércet, a tanító pedig szintén bányászkodik, kutat és keres, de a fogékony gyermeki lelket vizsgálja és igyekszik azoknak értelműket kifejleszteni és igyekszik a hazának hasznos honpolgárokat nevelni. Tehát a tanitó búvárkodik, kutat, a gyermekeknek értelmi világát kutatja. És miként a bányász felismeri a kövek halmazában, hogy melyik tartalmaz nemes fémet, úgy a tanitó is felismeri az okos és helyes vizsgálat után, hogy melyik gyermek válhatik idővel jó nevelés mellett hasznos tagjává a társadalomnak és a hazának. De a bányász a nemes ércet felismeri a színéről, mig a tanítónak a gyermekek értelemvilágát kell kutatniok és vizsgálniok; amit csak a gyermekek cselekedeteiből lehet felismerni. Hogy az embereknek lelki világát cselekvéseikből fel lehet ismerni, azt már nagy férfiak hangsúlyozták, u. m.: Lavator, Gőthe, Humhald és Wattman történész, ki erre nézve következőleg nyilatkozott: »Nagy érdekkel viseltetem a kéziratok iránt és ezeket becsben is tartom; mert a tollvonásból, épp úgy az arcvonásokból is az illetők jellemét szeretem kikutatni és nekem sikerül is belőle következtetéseket vonni. Mindkettőben lényünk átható hatalma mutatkozik.« Ugy-e, a tanitó is tehet, ilyen észrevételeket az iskolában? És ha tett, sikerült-e tanítványait p. o. az Írásnál egyenlő vonásokhoz szoktatni? És nem tartotta-e meg mindegyik az ő jellegzetes vonását ? Minden cselekvésnek meg van a maga lélektani oka, miként Gőthe mondá: »Greift nur hinein ins volle Menschenleben, und wo ihr’s erpackt, da ist’s interesstant.« — De lássunk csak egy minden emberrel közös cselekményt, I. i. a játékot. A gyermekek csaknem kivétel nélkül szeretik a játékot, de nem csak a gyermekek, sőt mi felnőttek is szívesen igyekszünk magunknak bizonyos cselekvés által kellemes mulatságot szerezni. De tekintsük meg az állatokat, még azok is szeretnek játszani. A kutya vagy a macska nem kedveli-e a játékot? A görögöknél a játékokat már külön törvények szabályozták és arra külön tanítókat alkalmaztak gyermekeik mellé. A gyermekek játékai eleinte csak testgyakorlatokból áll. Itt még csak az ösztön viszi a főszerepet. Amint aztán a gyermekek fejlődnek, úgy szaporodnak a játékai is. — Hogy a gyermekeknek mily sokféle játékaik vannak, ki tudná azt megmondani ? Maga bölcs Salamon is azt állitá, hogy a játékról lehet a gyermekeket megismerni. Hogy ezen állítás igaz, figyeljük meg a kis gyermekeket és mit fogunk tapasztalni? Azt, hogy a leánygyermek a játékok közzül magának elsősorban a bábot választja; mig ellenben a fiú az ostort és a falovat kedveli inkább. Ne mulassza el azért a tanitó az alkalmat és tanulmányozza növendékeit játék közben is. Mert csak igy ismerheti fel bennök a nemes és nemtelen szenvedélyeket és úgyszintén a tehetséget is. Olvastam, hogy Liszt Ferenc már három éves korában nagyon szerette a zongorát; Linné nyolc éves korában már a virágokat gondozta és ápolgatta, Leibig a hires vegyész már tizenkét éves korában kifejezte óhaj ását, hogy vegyész akar lenni, Canova szobrász már gyermek korában oroszlánokat alakított vajból és ezzel tehetségét elárulta. Tehát a hajlam és tehetség a cselekedetekben nem nyilvánul-e meg? Igyekezzék azért a tanitó nemes feladatának minden tekintetben eleget tenni. Búvárkodjék a gyermekek lelki világában és igyekezzék az olt lakozó tehetséget felismerni. Mert csak igy tudja a szülőket is helyesen tájékoztatni, hogy gyermeköket erre vagy arra a pályára adják, ami által a szülők meg lesznek mentve a pályaválasztás nagy és terhes gondjától, amelynek helyes megválasztásától függ gyermekeik örök időkre tartó boldogsága. És van-e olyan kincs, amelyet a gyermekeit szerető jó szüle fel ne áldozna gyermekeinek jövőjéért? Én azt hiszem, nincs. Illő volna azért, hogy az a társadalom, amelynek a tanitó csak a javát, munkálja, ne legyen fukar és mostoha a tanitó iránt. Barazsi József, ev. ref. tanító. Városi közgyűlés. Szatmár város törvényhatósági bizottsága folyó hó 11-én közgyűlést tartott, melynek első pontja az amerikai kivándorlás megakadályozására vonatkozőlag beterjesztetelt javaslat volt. A múlt közgyűlés e tárgyban ugyanis egy bizottságott küldött ki, hogy dolgozzon ki egy javaslatot és azt terjessze be, a mikor szó volt arról is, hogy a kivándorlást csakis úgy akadályozható meg, ha törvény hozatik, a mely megtiltja a kivándorlást azoknak, a kik a katonai kötelezettségüknek teljesen eleget nem tettek, vagyis, hogy 32 éves koráig senkinek útlevél ne adassék. A bizottság a javaslatába ezt nem vette fel, nem látván megengedhetőnek az egyéni szabadság ily nagymérvű korlátozását, hanem csakis addig ment el. hogy mig valaki a 3 évi sorhadi szolgálatot, nem teljesítette, addig ne mehessen. Csomay Imre. dr Farkas Antal és dr. Ke- resztszeghy Lajos kivánták a 32 éves koráig szóló tilalmat, mig dr. Kelemen Samu t's dr. Tanódy Márton a bizottság javaslata mellett érvelek, s szavazásra kerülvén a sor, miután közben a főispán is a 32 év mellett, érvelt, a közgyűlés többsége ennek a pontnak felvételét is elrendelte a felterjesztésbe. Hozzájárult a közgyűlés az épitési szabályrendelet 58. §-ának megváltoztatásához, mely a telkek megosztását korlátozta és kimondta, hogy jövőre a minimumot eltörli, s ehhezképest mindjárt meg is szavazta az engedélyt Tarnagóczky Sándor, ifj. Ru- binszky Sándor és özv. Károlyi Istvánná részére, hogy telkeiket a kért módon megoszthassák. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a 7 éven felüli elhagyott gyermekek javára az árvaszéki alapból 2333 korona 22 fillér kiutaltatott. — Ugyancsak tudomásul vette özv. Hegedűs Sándorné levelét, melyben a városnak férje halála felett nyilvánított részvétét megköszöni. Megválasztotta árvaszéki kültagnak dr. Haraszthy Bélát. — Elvileg kimondta, hogy a város a németi-i határrészen vásároljon ingatlant, holdját 500 koronával, miután erre a jövőben szükség lészen. — A Szatmári Bank kézi zálogüzlet engedéjezése iránti kérelmét azzal á véleménnyel terjeszti fel, hogy az közérdekből kívánatos, mennyiben, ha több a zálogüzlet, nagyobb a verseny és olcsóbb és nagyobb kölcsönt kapnak az emberek. A főispáni lakás a Pannóniából a plébánia épületébe tétetvén át, közgyűlés a berendezésre 2000 koronát megszavazott. E tételnél Pap Endre szólalt fel, s miután szerinte a főispán eddigi lakása megfelelőig be volt bútorozva, nagyon helyesen, ennek a bútorzatunk felhasználását ajánlotta. Az állami első faipari szakiskola már folyó évi szeptember hóban meg fog nyílni és igy annak ideiglenes elhelyezéséről kell gondoskodni, mi végből a Fogarassy Sándor újonnan épült házában lévő alkalmatos helyisegek bérbevételét a közgyűlés elfogadt, A nyári legeltetési dijjakat közgyűlés kevés eltéréssel az eddigi árakban megállapította, s a középületek fentartása és javítása tekintetében szintén az eddigi gyakorlatot tartotta fent, t. i. a munkálatok egy részét vállalatiig, a másik részét pedig házilag fogja végeztetni. Miután a Kisfaludy-utcán az utóbbi hóolvadások és esőzések alkalmával a viz nemcsak az utcát töltötte meg, de a házakba is bement, s miután ennek oka a főmérnök szerint az, hogy a levezető csatorna ott, a hol az internátus mellett a töltés alatt átme- gyen, nagyon szűk és igy a vizet gyorsan levezetni nem képes, a közgyűlés kimondta, hogy ide egy szélesebb csatorna készíttessék. Néhai Papolczy Károly szatmárhegyi ev. ref. lelkész örökösei kérik a kegyeleti félévre a személyi pótlék kiutalását, mely kérelmet a közgyűlés, tekintettel arra, hogy az elhunyt 47 évig szolgált, teljesíti. A protestáns felsőbb leányiskola egy internátust építvén, a várostól erre 20000 korona segélyt kér, a közgyűlés azonban a gazdasági szakosztály javaslatára csak 12000 koronát szavazott meg Elrendelte a közgyűlés, hogy az alsószamosparti csatornának a Heinrich gőzfürdő mellet levő része beboltoztassék. Hozzájárult a kösgyülés, hogy a városi tisztviselők fizetése országosan rendeztessék, és pedig a megyéhez hasonlóan úgy, hogy a tisztviselőket az állam fizesse, megváltásaként azon szolgálatoknak, a miket a városok az állam helyett végeznek. A város monográfiájának megírására nézve kimondta a közgyűlés, hogy hozzájárul, miszerint a vármegyék megírását teljesítő országos szerkesztőség városunk monográfiáját is megírja, e végből a 7000 koronát megszavazza, s ennek ellenében köteles leend 30 ívnyi tartalommal megirni és 5 ezer példányban kinyomatni, a miből a város részére egy bizonyos számú ingyen példány lesz adandó. A Diána-utca több lakosa aziránt folyamodik hogy az utca ezután »József főherceg« utcának neveztessék. Közgyűlés teljesiti, kimondván Hehelein Károly felszólalása után, hogy a Diána-utca ezután »József kir. herceg« nevet viselje. Özv. Berky Istvánné részére, kinek férje a múlt évben öngyilkos lett, a közgyűlés a nyugdíj választmány javaslata alapján évi 240 korona özvegyi nyugdijat szavazott meg. Volt vagy 8 hatósági átirat, melyek nagyobb részére a közgyűlés úgy határozott, hogy hasonló szellemben fog felírni a kormányhoz. Végül kihirdet- tetett Gertner Feréz szülésznő oklevele, s ezzel a tárgysorozat befejeztetvén, elnöklő főispán a közgyűlést berekesztette.
