Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-12-25 / 103. szám

5-ik oldal. SZ AT MÁR -NÉMETI. Szatmár, 1907. december 25. A postán érkezett levelek is itt bontatnak fel. Kezelik Bodnár Lajos írnok, helyettese Horvay Károly írnok. Ill-ik számú jegyzői i oda. Szűcs Lajos és Hátvany Kálmán irodája. Itt kezeltetnek az ö. Öb. Fh Fm. Pv. M. A. és E. ügyek, valamint a Szűcs Lajoshoz utalt sommás perek. Kezelő Bene Károly, kezelő segéd és helyettes Horvay Károly Írnok. IV. sz. jegyzői iroda. Uray Károly irodája. Itt kezeltetnek az összes bűn­ügyek s itt van a járásbirósági irattár is. Kezelő Nu- ricsán Gerő Írnok, helyettese Czillih Dezső dijnok. A szóbeli panaszok és kérelmek. Halaszthatatlan ügyeket kivéve szerdán és szombaton vétetnek fel a hivatalos órák alatt és pedig: a) Polgári peras ügyek­ben a végrehajtás elrendeléséig Szűcs Lajos járásbiró által, b) Végrehajtási ügyekben Medveczky Emil al- biró által, c) Örökösödési, fizetési meghagyási és egyességi kísérleti ügyekben Hatvány Kálmán albiró által, d) Vétség és kihágási ügyekben Uray Károly járásbiró által. CSARNOK. Leszámolás. Irta : Semper, í. Odakünn szomorúan, álmosan szitált az őszi eső. A csinosan bútorozott legénylakásban már olyan sö­tét volt, hogy az egyes bútordaraboknak csak kör­vonalait lehetett inkább sejteni, semmint látni, s a csaknem dél óta fel- és alájárkáló Dénes Ernő hol egybe, hol másba botlott : közben idegesen gyújtott egyik cigarett után a másikra; csak nagy néha állott meg egy percre s szomorunn bámulta a gomolygó füstkarikákat . . . Körülötte úgy nézett ki a padló a szerte dobált számnélküli cigarettvégtől, mint egy el­esettektől borított csatatér . .. Majd Íróasztalához ült, felcs-avapta elegáns izzólámpáját s elővett egyet azok­ból az aranyszegélyü levélpapírokból, amelyekre egy- szer-másszor olyan sok szép, édes, kedves dolgot irt Kovács Klárának .. . Hajh, csakhogy akkor könnyen ment az trás : verőfényes tavaszi napok voltak ! . .. Most meg, most meg : „c/szi eső hull a fáról csön­desen .. .* A gondolatok össze-vissza kergetőztek agyában, de képtelen volt egyetle r szót is tollára venni azokból. — De, hogy is tudjam — sóhajtotta — hogy is tudjam leírni, amiért a lelkem fáj, amiért a szivem sajog ? .. . Hiszen azt szóval kell elmondanom Klárá­nak. Igen, igen élőszóval ... Nem is irok, felkeresem és bármely uton-módon beszélek még ma este vele ... II. Az idő meglehetős későre járt már s a gyéren világított városvégi utcában mélységes csönd volt. A házak ablakai sötétek voltak, egyetlen lélek se járt az utcán. Amint a Kovács Klára lakása elé ért Dénes, csodálkozva észlelé, hogy a Klára utcai szobájában, a leeresztett redőnyök mögött még világos van s be­lülről zongoraszó hallik. Tisztán kivehető volt meló­diája annak az édes-bus román nótának, melyet való­sággal mesterien játszott Klára... Be sokszor gyö­nyörködött Dénes azokban a parányi, alabastrom fe­hér kacsokban, amint a zongora billentyűin úgyszól­ván végig repülve, kicsalták ezeket a szívbe marko- lászó akkordokat... — Vájjon — töprengett — egyedül van-e?... Most felhagyott a játszással, megkísérlem e dal végső sorát elfütyülni, hiszen ezelőtt mindig reám ismert erről. . . III. rét kacérságával érte el.. . Hiszen végtére hizeleg az j emberi hiúságnak, ha szerelme tárgya más férliaknak j is tetszik, de nem akkor, ha e tetszést a kacérkodás, j ugyan hálás, — de Tiszavirág életű — fegyverével ! vívja ki.. . No, de hát száz szónak egy a vége : ki­ábrándultam. A válságos napokban elém hozta a Sors magát, Klára... És a maga keresetlen kedvessége, a maga bájos egyszeiüsége, természetessége valósággal vihar- ágyúja volt azoknak a komor felhőknek, melyek a kritikus napokban éltem egére tornyosultak . .. Bájos, édes napok következtek aztán . . . De nem j járok stációról-stációra, mert első sorban az kálvá­ria járás volna most nekem, másodszor pedig, maga épp olyan jól ismerheti azokat, mint én . . . így telt el • egy év. Egy délután felkerestem magát azzal, hogy í mennem kell messze, idegen világba. . . Könytelt sze- j mekkel s kezeinket egymáséba feledve az volt a köl- j csönös kívánságunk, hogy ne lelejtsük el egymást .. . ! Nagy, zajos világvárosokban jártam. Láttam ■ pompás, elegáns, ragyogó szépségű dámákat. Alkal- \ mám, módom lett volna ismeretséget kötni velük, de valahányszor kínálkozott egy-egy alkalom, valahány­szor rajta találtam feledni szememet valamelyiken csak egy pillanátra is, mindannyiszor úgy éreztem, mintha a maga aranyos alakja szivemben megmoz­dulva, felemelné kezét s ujjával fenyegetve figyelmez­tetne arra a fogadalomra, melyet magának tettem ... S egyetlen eset nem volt, hogy azt megszegtem volna ... Végre, két évi távoliét után, elérkezett a vissza- indulás napja. Repeső szívvel ültem vonatra, számlál- gattam a napokat, az órákat, mérföldeket, kilométere­ket, amelyek magától elválasztanak .... Valahol, tudom is én melyik állomás közelében, megviselve az ut fáradalmaitól, leültem a díványra és . elnyomott az álom .... Élénk diszkuizus, hangos I hahotázás ébresztett fel; valami két fiatal uracs be­szélt a leányok körüli hódításairól . . . Mikor aztán szó esett Kovács Kláráról — mikor hallottam, hogy beszél e mézédes napokról, melyeket a maga körében töltött az egyik hősszerelmes — mondhatom, nagyon hasonló volt, különösen a magá­tól való bucsuzása az enyimhez s gondoltam, úgy látszik, Klára egy és ugyanazon szisztéma szerint bánik el soron levő ideáljaival — mondom, mikor mindezeket hallottam, higyje el, úgy óhajtottam, hogy neki menjen a vonatuuk valami istentelen kemény dolognak, amin izzé-porrá zúzódjék a legutolsó da­rabja is ... . Űzött, hajtott valami, hogy odarohanjak ehez az úrhoz és fülébe orditsam, hogy hazudik! .... De volt e valami jogcímem ahoz ? Hátha igazat beszél ?. .. Végre is — gondoltam — két év nagy idő, nem vol­tunk „veszedelmes közelében“ egymásnak s ezalatt Klára mindent elfelejthetett . . . Hogy nem úri tempó ilyesmivel eldicsekedni, az teljesen különálló dolog. . . Ezért jöttem, ezért kerestem fel magát Klára. Szivem minden csöpp vérével kérem, feleljen nekem őszintén: igaz, vagy nem igaz ez ? . . . Ha igaz, úgy leszámoltunk egymással örök­időkre . . . Ha nem igaz — Klára ... ha nem igaz, oh'akkor feltalálom még azt az urat, ha mindjárt a ulsó sarkán is a földtekének és vele számolok el!. . . * A keleti égen a hajnal első pírja derengett, a Kovács Klára válasza csöndes zokogás volt . . . 0 1 I 1 r * elvállal egy kellő jártasság­KtaiaSt gai biró héber’ magyar, né­met és lalmudban jártas egyén. Esetleg irodai munkák házi elkészítését. — Cim a kiadóhivatalban. — Károlyi-Erdőd és — vidék© — .... n. é közönségnek van szerencsénk szives tudomására adni, hogy Károlyi-Erdődön egyik cégtársunk személyes vezelése mellett- fiők-üadeiet nyitottunk, melyet a legfinomabb fűszer és csemege áruval felszerelve, Horváth Testvérek IHT** fiók-OsSete eég alatt folytatjuk. Kérjük az irántunk számos éven át tanúsított jóindulatú bizalmával uj vállala­tunkat is méltatni és biztosítjuk a n. é. ve­vőközönséget, hogy úgy az általunk forga­lomba hozott áruk kiváló minősége, vala­mint a nálunk megszokott szolid és jó kiszolgálás által a legmesszebbmenő igé­nyeknek is teljes mértékben megfelelünk, kiváló tisztelettel Horváth Testvérek, Szatmár, Vécsey-ház. November 2-ása Kazinczi-utca 16. szám alatt a ref. főgimnázium végével szemben nyiií meg a kávékereskedése ÜÉHKSA LAJOS JÓZSEF-nek 1367| 1907. végreh szhoz. Árverési hirdetmény. Atulirt kiküldött bír. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. járásbíróságnak 1907. évi V. 1517. sz. végzése folytán dr. Félegyházy Elek bpesti ügyvéd által képviselt Hungária műtrágya és vegyi gyár r. t, felperes részére Nagy Miklós alperes ellen 916 korona és 30 fillér tőkekövetelés s jár. erejéig el­rendelt biztosítási végrehajtás folytán alperestől lefog­lalt és 3460 koronára becsült ingóságokra a szatmár­németi kir. járásbíróság 1907. V. 1517J5 számú végzé­sével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán szatmári határban fakó tanyán leendő megtartása ha­táridőül 1907. évi december 27 ik napján délután 2 Órája kitüzetik, amikor a biróilag lefoglalt szatvasmar­hák s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénz- fizetés mellett szükség esetén becsáron alul is elfognak auatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő in­góságok vételárából a végrehajtató követelését meg­előző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbb­ségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig aiulirt ki­küldöttnél írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. Meglebbent a függöny, koppant az ablak s Ko­vács Klára lázas kiváncsisággál hajolt ki... i |§j NI, ni, hát csakugyan maga az Ernő? Hogy van, mikor jött haza?.. . Dehát szóljon már az ég szerelmére valamit! . .. — Tegnap jöttem, Klára s ami hogylétem felőli kegyes érdeklődését illeti, köszönöm szépen, nagyon rosszul vagyok .. . Éppen erről akarok magával be­szélni ; nagyon kérem, szenteljen nekem pár percet. Belátom kívánságom furcsaságát, hiszen végre is e helyen, ilyen késő, szokatlan időben — még meg ta­lálják szólni, ha valaki meglát bennünket .. . — Ugyan Ernő, hiszen ismerhet engem, tudja, hogy e tekintetben egyáltalán nem törődöm a világ­gal; független vagyok, mindenki azt beszélheti, ami éppen jólesik neki.. . — Nem osztom ugyan felfogását, Klára, mert azt tartom, — gondolom a világ is, — hogy a nő olyan, mint egy halott : arról, semmit, vagy jót. Ba­nális kijelentés ugyan, de azt hiszem, kitűnő axióma. Mindamellett azonban ez egyszer önző leszek s meg­újítom kérésemet. Tehát meghallgat ugye ? — Emlékezhetik, — szólt az izgalomtól remegő hangon Dénes, — ezelőtt három évvel ismerkedtünk meg egymással. Ismeretségünk elején maga is, mint annyi más, abban a hitben volt, hogy az én szive­met az a fehér arcú istennő : Gál Szidi tölti be. Ta­gadhatatlan, sokáig voltam — hogy úgy mondjam — fanatikus hive ennek a leánynak, de az időben mind jobban-jobban elidegenedtem tóle. Untam már. Külö­nös, elszenvedhetetlen, nagy úri allűrjei voltak, azon­kívül minden mozdulata affektált volt; aztán meg ambíciója volt meghódítani mindenkit s ez nagy rész­ben sikerült is neki ; jóllehet, hogy e téren való sike­üj harisnya-kötőgép 165 forintos, fele áron «ölocl(5. Értekezhetni SZONTAGH rnáv. raktáritoknál. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számit- tatik. Kelt Szatmáron, 1907. évi dec. hó 8. napján. Taiay, kir. bir. végrehajtó. Biztosítsd életedet! Ti-M T3 CG-M ifi o +■» N • rH CQ I in n ANKER »m» élet- és járadék-biztosító társaság MAGYARORSZÁGI VEZÉRKÉPVISELÖSÉG: = BUDAPEST, VI., DEÁK-TÉR 6. (ANKER-UDVAR.) = 1907-be« B) 03ztalékterv szerint a befizetett dijak arányában az évi dij 21.727o-ig emelkedő Az 1907. évtől kezdve uj, a felekre nézve na­gyon kedvező biztosítási feltételek léptek — díjemelés nélkül — érvénybe_________________ Társasági vagyon 171 millió korona, melyből Magyarországban 28,000.000 nyeremónyosztalék fizettetett ki készpénzben. van elhelyezve. DijkÖnyveoskék kívánatra ingyen! Képviselve Szatmár-Németiben PELDMANN MÓR által. Biztosítsd életedet! US

Next

/
Oldalképek
Tartalom