Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-10-20 / 84. szám

Szatmár, 1907. október 20.

3-ik oldal

SZATMÁR-NÉMF.TI.

Közgyűlés a polgármester és főszámvevő előterjesztéseiben foglaltakból meggyőződést szerzett arról, hogy törvények, kormányrendeletek és helyhatósági szabályrendeletek az újabb és újabb feladatok igen nagy tömegét utalalták a városi számvevőségek és adóhivatalok teendői körébe, úgymint: a kereskedelmi és iparkamarai dijak, országos betegápolási pótadó, ebadó, helybeli illetékek, átírási dijak, idegen adók, villamáram fogyasztási dijak, mügyalogjáró dijak kivetését, beszedését, nyilvántartását, közúti alap, gyámpénztár és különféle alapok könyvelését, számfejtését és leltározását stb., amely feladatok sikeres megoldása a jelenlegi rendszerben és a 23 év óta változatlan hivatali létszám mellett a lehetetlenséggel határos 8 különösen a mindkét hivatal elére rendelt főszámvevő ellenőrző tevékenységét teszik illuzóriussá.

Másrészt szinte példátlanul áll városunk a többi törvényhatósági városok között, mint olyan, ahol a számvevőség és adóhivatal elkülönítve nines, minélfogva törvényhatósági bizottság elérkezettnek látta az időt a fentebbi reformok sürgős keresztülvitelére, a mely reformok halasztást nem tűrvén, addig is életbe- léptetendők voltak, mig az uj szervezés véglegesen megállapítja a két hivatal nlválasztását és önálló működését.

— Birói kongresszus. A Szegeden folyó ho 20 és 21 én tartandó birói kongresszuson a szatmári kir törvényszék bíráit dr. Matolay Gábor ítélőtáblái biró és dr. Ujfalussy Dezső kir. Ítélőtáblái titkár, a nagykárolyi járásbíróság biráit pedig dr. Serly Jenő aljá- rásbiró képviseli.

— Előnyös erdővótel. Szatmár városa az Avasban újabban jelentékeny erdőterületet vett, igen előnyös árban, ami a váro<ra nézve annyival is inkább nagy előnyt jelent, mivel a szerződés értelmében a Délmagyarországi faipari részvénytársaság köteles azt ugyanolyan feltételek mellett kitermelni, mint a többi városi erdőt.

— A jövő évi költségvetést a városi közgyűlés a

következőleg indokolta meg : Annak megállapítása után, hogy úgy a közpénztár, mint az összes alapok 1908. évi költségelőirányzata a városi számvevői hivatalban 15 napra közszemlére ki volt. téve, az erre vonatkozó hirdetmény pedig ez év szeptember 22-ig a város hirdetési tábláján ki volt függesztve s az ellen sem észrevétel, sem felebbezés be nem érkezett, a törvényhatósági bizottság Szatmár-Németi sz. kir. város háztartásának s a városi kezelésben levő összes alapoknak a városi tanács és gazdasági szakbizottság által elfogadásra ajánlott 1908. évi költségvetési előirányzatát általánosságban és részleteiben elfogadja s azt következő eredményekkel állapítja meg : 1. az

1908 évi rendes és rendkívüli szükséglet 1 204059 K 63 f. 11. a rendes és rendkívüli fedezet 1.022559 K 63 fillér, a hiány 181500 K, amely 275000 korona

* állami egyenes adóalap után 66 százalékos házi pótadó kivetésével nyer teljes fedezetet, melyből 64 százalék a rendes, 2 százalék pedig a kereskedő és iparos tanonc iskolai rendes kiadásokra van előirányozva A főszámvevő javaslatát a közgyűlés változatlanul elfogadhatónak találta, mivel úgy a bevételre, i mint a kiadásra előirányzott összegek részint törvé- ! nyes vagy szabályrendeleti, részint szerződéses alap- j pal bírnak, avagy pedig elkerülhetetlen szükség által | vannak indikálva. Ennélfogva a közgyűlés, támaszkova a városi tanács és gazdasági szakbizottság javaslatára, elfogadja a múlt évit 43635 kor. 12 fülért meghaladó rendes kiadásokat is teljes összegükben; sőt azon körülményből, hogy ezen megszaporodott kiadások a rendes bevételbői fedezetet nyernek, a város háztartásának javulását következteti, ami lehetővé teszi, hogy a rendkívüli bevételek nagy része tőkésítésre fordiltassék. A tiszti nyugdíjalap, villamvilági- tási alap, Kiszely-alap, Balogh-alap s a köitségelő- | irányzatba fölvett összes alapok költségvetését a közgyűlés szintén elfogadja s a javaslat szerint megálla- piija. Végül a költségvetést 15 napra közszemlére kitenni rendeli s a felebbezési határidő lejártával felsőbb jóváhagyás végett felterjeszti.

— Esküvő. Kundt József m. kir. honvéd-százados ma tartja esküvőjét Miklusovszki Ilona kisasszonnyal, Miklusovszki Antal tekintélyes polgár s városi bizottsági tag leányával.

— Újoncok bevonulása. A közös hadseregbeli újoncok ez évben kivételesen októbei 16-án, vonultak be ezredünkhöz. Már a kora hajnali órákban hangosak voltak az utcák, ? itt is, ott is felhangzott a nóta: »Soha sem vjteítem Szatmár városának«, meg »Seprik a pápai utcát . . .« Az újoncokat, kik nagy vidáman bucsuzkodtak, igen sokan bekísérték hozzátartozóik közül, de nem maradt távol á leánynépség sem, kik könyes szemmel néztek az elrobogó vonat után, mely innen az újoncok nagyrészét más helyőrségekbe vitte s melynek kupéiból olyan sírva vigadva hangzott ki : »Nem a világ ez a három esztendő !«

— Álapitólevél. A tanács a Szerdahelyi Ágoston 4000 K szegényügyi alapítványa ügyében a tiszti főügyész által készített alapítólevelet elfogadván, azt jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztette.

— A segédielkészek fizetése. Említettük már, kogy Heheleiu Károly praelátus-kanonok, plébániai adminisztrátor, kérvényt adott be a városhoz a segédlelkészek fizetésének évi 1200 koronára emelése iránt. A tanács az ügyet a tiszti főügyésznek véleményezés végett kiadta, aki a kérelem teljesítését, tekintettel á változott viszonyokra és időkre, javasolja, úgy azonban, hogy a fizetési többlet a kegyúri jog rendezése alkalmából a város terhére be nem számítható. Az ügy a jogi és gazdasági bizottság elé kerül.

— Szinűgy. Kőrösmezei Antal, a szinfl^yi bízott • ság elnöke, tekintettel arra, hogy a város az igazgató választás és a szinkerület kiegészítése előtt áll, előterjesztést intézett gróf Festettek Andorhoz, mint a vidéki színészet országos felügyelőjéhez, hogy őt ez ügyekben jóakaratu támogatásában részesítse.

— Felterjesztés. A tanács az avasi 302D5 hold erdő kitermelésére a Délmagyarországi faipar részvénytársulattal kötött szerződést a belügyminiszterhez jóváhagyás végett felterjesztette.

— Színház átengedése. A tanács a Jótékony nőegyesület november 9-iki előadására a városi színházat 50 K színházi dij s a világítás költségeinek külön fizetése mellett átengedte.

— Az élelmiszerek drágasága Emlitettök, hogy a debreceni kereskedelmi és iparkamara megkereste

1 a várost, hogy közölje vele azokat a tapasztalati oko- | kát, melyek hatósága területén az élelmiszerek drágu ; lását okozták. E megkeresést nyilatkozattételre a ta- | nács kiadta a főkapitánynak, aki a drágaság okát leginkább abban látja, hogy a közvetítő kereskedők az élelmicikkeket minden alkalommal tömegesen összevásárolják s igy azok árát mesterségesen felszöktetik. A fogyasztó közönség elővásárlási jogát kellene tehát minden téren biztosítani. A tanács az ügyet kiadta a polgármesternek, ki azt legközelebb egy értekezlet elé terjeszti.

— Kiutalás. A tanács a Neuschloss-cég 10,000 K óvadékát, miután mindennemű kötelezettségének

j eleget tett, közgyűlési határozat alapján kiutalta.

— Az ügyvédi kamara köréből. A szatmárnémeti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Papp Béla ügyvéd folyó hó elsejétől számított joghatállyal, a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe Nagykároly székhelylyel bejegyeztetett.

— Hivatalvizsgálat Dr. Róth Ferenc törvényszékünk elnöke folyó hó 14-én a nagykárolyi kir. járás* bíróságnál vizsgálatot tartott.

— A népkonyha közgyűlése. A népkonyha és

beíegsegélyző egyesület e hó 13-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, a mely a beterjesztett számadást elfogadta, a kezelőségnek a felmentvényt megadta, a régi tisztikart és választmányt újból megválasztotta.

' Az idei népkonyha megnyitás időpontját a tél beáll- ! tával fogja az elnökség a helyi lapokban közzétenni.

Szegényeink ingyen élelmezésére szükséges élelmisze- ' rek és pénzgyüjtésf, mint rendesen, a hölgyválaszt- I mány tagjai fogják eszközölni. A közgyűlés az utón i felhívja az elemi iskolák vezetőit, hogy az ingyen élel- ! mezést érdemlő szegénysorsu tanítványaik névsorát idejekorán terjesszék be a népkonyha vezetőségéhez.

— Zsibvásár. A tanács a közegészségügyi bizottság kérésére felhívta a főkapitányt, adjon javaslatot

; az iránt, hogy a zsibvásárt a Batthyány-utcáról, hova i lehetne legcélszerűbben kitelepíteni ? A főkapitány a

árt az, ha a Comp ur is hallja, amit mondani fog... Hisz elébb utóbb úgyis tudni fogja .. .

Mondom : kemény léptekkel, erős elhatározással indult Salamon Béla főnökei felé De mielőtt megszó láthatott volna • a Benedek ur rideg hangja suhogott el a feje fölött !

— Salamon, maga már megint tévedett. Kétszáz- negyven koronával tévedett kárunkra a Géres-féle lóhere kiszámilásánál.

Benedek, aki minden dolgával hajhászta, hogy a főnökök előtt népszerű legyen a Géres-féle tévedést már napokkal ezelőtt észrevette, de várt a leleplezéssel. Várta, hogy mindkét főnök füle hallattára mondhassa el. S most kedvezett néki az alkalom. S amikor azt mondta : Salamon, maga már megint tévedett : erősen hangsúlyozta a megintet.

Salamon Béla előbb elvörösödött, aztán elsápadt. ügy érezte, mintha farkasverembe esett volna. S szinte várta, hogy a két főnöke szétmarcangolja. De sem Fabian ur nem mondott neki semmit, sem a Comp ur. Csak veszedelmesen ráncolgatták a szemöldökeiket. S ez még jobban bántotta öt. Szerette volna, hogy jól összeszidják. De mert ezt nem tették, azt hitte, hogy csak ezután vár rá az igazi bünhődós. S még napokig korholta magát :

— S még fizeíésjavitást mertem volna kérni! Holott annyit sem érdemiek tán, amennyit kapok. Mert semmit se tudok. Egy közönséges szorzásnál tévedek kétszáznegyven koronával. S hozzá meg: a terhűnkre!

S nem is mert többé a fizetésjavitásra erősen gondolni. Mintha nagy, meddő küzdelemben holtrafá- radt volna.

És lassanként az üzlet iránt is kezdett fásulni. Lanyhán, gép-módra, kedv nélkül dolgozott. Nem igen ment. már az üzletbe hivatalos óra előtt, inkább megkésve érkezett. Nem futott már gyufával, ha a főnökök valamelyike rá akart gyújtani. A Fábián ur élceit épp úgy elszalaszlotta a füle mellett, mint azt, midőn a gyakornok hangosan számolgatva azt találta mondani : háromszor hé ét a-a-az annyi itnint huszonhé-ét- S a Comp ur felesége, ha bejött: éppen csak hogy mormogott valamit. S gyanítható, hogy nem is köszöntést mormogott.

Aztán kezdett ő is szociálista nézeteket vallani. Igazat adott a gyakornoknak, hogy a munkája tény- 'eg sokkal többet ér, mint amennyivel dijazzák. Da mindennek a kenyér az oka! Meg a tőke! Az átkos, a gőgös, a kévéi y, a zsarnok tőke !

A főnökök előtt féltünk a fiú magaviseleté s egy napon igy szólott a Comp ur Fábián úrhoz :

— Ez a Salamon hajítófát sem ér már. El kellene csapni.

Fábián ur máskép vélekedett:

— A fizetést kell javítani.

S egy napon behívta Salamon Bélát a főnöki szobájába.

A fiú érezte, hogy most morált kellesz nyelnie és keserű dac kelt a szivében.

Fábián ur behúzta az ajtót és szólott:

— Maga, Salamon, egy idő óta kezdi elhanyagolni az üzletet.

A fiú valami keserűt akart mondani, de torkában akadt a szó.

Fábián ur látta, hogy a fiú szólni akar. De mert nem szerette a polémiát: meg akarta őt előzni. Visszanyelt ezért egy csomó atyai intelmet és tanácsot, miket már jóelőre elrendezett nemes pátosszal prédikált volna el, s egyszerűen igy folytatta :

— Reméljük, hogy a hanyagsággal továbbra sem a cégnek, sem önmagának kárt okozni nem akar (Fábián ur hosszú kereskedői prakszisa révén olykor az élő beszédben is üzletilevél-stilust használt) és eme reményben fizetését elsejétől fogva nyolcvan; koronára emeljük.

A fiú arcán a komorság mosolyba olvadt. De az örömtől egy szót se tudott szólni.

Fábián ur gyönyörködött a hatásban :

— Nos elfogadja? kérdezte mosolyogva.

Salamon Béla hallgatag maradt. Hiába akar

szólani, nem volt rá képes.

De aztán megijedt. Félt, hogy Fábián ur hallgatását tagadó válasznak fogja venni. Kétségbeesett erőlködéssel próbálta hát mozgatni a nyelvét. És erőszakkal dadogta ki:

— Igen 1 . . . Igen . . . Igen . . .

Kaczér Ignác.

Selyem, flanell, barchet és angol szövet blousok, kész angol aljak, cloth bélelt szövet és selyem | jouponok az őszi idényre nagy választék érkezett

" mw-thttm——iiirrmTr»ni»niBilirniiiani"'rmniinit'Hi n lw>H mm ihh 11 i m w Vajda jit és Jársa

divat -ár uh ázában, S Z A T NI A R,

Deák-tér 10. “