Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-10-13 / 82. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. ItAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: féirency János. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Fiám János-utca 10. = Telefon-szám 80.== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Szocializmus. Ez az idegenből származott szó annyira befészkelte magát palotákban és kunyhókban egyaránt, és oly sokféle képpen lesz értelmezve, hogy idegen volta dacára is már a bölcsős gyermek ezzel kezdi el a dadogását. A szere- telet jelző édes sző: »apa,« »anya,« »haza« mindinkább leszorul az ártatlanok ajkairól és tért hódit mindenhol ijesztő módon egy ide­gen szó, melynek jelentőségét nem is ismeri a nép zöme, hanem csak majmol, ugyszólva öntudatlanul, úgy, hogy már megszokottá lett e szó és a szónak hangoztatói előtt rettegünk, félünk mindenkor, a midőn keresetünk, meg­élhetésünk kiforrásához idegen erőre is szük­ségünk mutatkozik. A feladatunk teljesítésében segédkezők: munkásaink vagy munkástársaink, kik megta­nulván valamely foglalatosságol, az abban szer­zett gyakorlottságunk — igen természetesen — lehelő legjobban értékesíteni törekszenek. Eb­ben nem rejlik semmi rossz; sőt baj volna, ha igy nem volna. Hiszen minden jóravaló terem­tése ennek a földnek előre törekszik szellemi, valamint szakbeli kiképzésében s ha elsajátí­totta magának az életfentartási ösztön paran­csolta tulajdonságokat, úgy igen helyes is, a midőn tudásának gyümölcsét kutatja és ad­dig keresi, mig azt feltalálva, emberi és polgári kötelességeinek megfelelni módjában nincs. A szociálistaság tulajdonképen nem más, mint egy bizonyos vágynak kielégítéséért való küzdelem. A bölcsó's gyermeknek vagy millio­mosnak — ifjúnak és öregnek egyaránt meg­vannak vágyai, melyek elérésében boldogságot reménylenek. Téves, ha azt hisszük, hogy csak a szegény ember, vagy csak a munkásosztály­ban van meg a szociálizmus. Meg van az — többé-kevésbé kidomborítva — minden gon­dolkozni tudó élőlényben, csakhogy mindegyik osztályban más-más irányban jut kifejezésre. Azon, hogy a szociálizmus a szó szoros értelmében vett munkás-osztályban van leg­jobban kifejlődve, nem csodálkozhatunk, ha tény­leges helyzetével — habár csak általánosan is — foglalkozunk. Azonban a munkásvisszonyok nálunk cso­dálatos módon elfajultak. S elfajulhattak, mert munkásainkat nem értékelték kellőkép azon körben, a melynek hivatás., és kötelessége lett volna nemcsak a munkástól várt mun­kát, hanem magát a munkást is mint ember­társát megbecsülni s alantas helyzetéből fel­emelni. A társadalom ezen mulasztása és vétke most megbosszulja magát. Akadtak emberek, : a kik tetszetős és behizelgő módon egy erős 1 várfallá tömöritette a munkás-osztályt, mely I most részt követel mindazon földi jogok­ból, a melyekre ezelőtt még gondolni sem mert. A mai korszak csak egy átmenet a jól lehet évtizedekig eltartó küzdelem előkészülé­séhez. Azon összeütközések, melyek ma kisebb- nagyobb mérvben megismétlődnek a munkások és munkaadók körében — nem egyebek apró csatornázási próbálkozásoknál, hogy alkalom- adtán vulkánszerüleg pusztítsanak mindent, a mi utjokban áll. Sajnos, hogy a szociálizmus nemes részét, a munkásság jelenkori vezetői nem veszik gya­korlatba és mindenhol csakis a pusztításnak nyomai láthatók — ha munkaadók es munká­sok erőpróbát végeztek. Nem tagadjuk, hogy lehelnek jogosultan előidézett sztrájkok, mert hát nem egyenlően gondolkozó emberek vagyunk, de egyben ki­mondjuk nyilván azt is, hogy a két gazdasági tényező — munkások és munkaadók közölt túlnyomó részt a munkásoknak könnyelmű be­ugratása okozza a sztrájkok elszaporodását és elfajulását. A valódi szociálizmusnak igaz hive nem lehet barátja a mindenáron való sztrájkoknak, mert csak gazdasági romlásba sodorják a mun­kásokat; azok és a munkaadók, de nemkülön­ben az össztársadalom is tönkre megy mellette. Csak minden ezer munkásra egy ember — az agitátor-vezető — találja meg számadá­sait mellette. TÁRCA. Régi emlékek. Irta : Pedester. Manapság, a prózaiasság eme korszakában jól esik az embernek visszaemlékezni oly kedves, felejt­hetetlen emlékekre, amelyek a mindennapi élet egy­hangúságából kiemelkedve, eszünkbe juttatják, hogy vannak ennek az unalmas életnek oly epizódjai, amelyek — bár epizódok — befolyással vannak további éle­tünkre. Befolyással vannak annyiban, hogy ezekre visszaemlékezve nem tekintjük életünk folyását oly ridegnek és oly hidegnek, mint amilyennek az közön­ségesen- látszik, hanem ezen emlékek tüzénél felme­legedve, sokkal nagyobb kedvvel folytatjuk minden­napi munkánkat. Nyár volt. Én hatodgimnázista voltam, oly kor­ban tehát, midőn a nagy, kéthónapi szünidő unalmát már nem pótoljak a labdajátékok, a napi séták, meg a bélyeggyüjtés. Hanem ezek helyett egy más szóra­kozásra határoztam el magam : a tapasztalat gyűjtésre. Elindultam bejárni az ország szebb részeit, bejárni: az apostolok lovain. S a szórakozás e neme fáradsá­gos ugyan, de a fáradságot busásan jutalmazza az a sok tapasztalat, vidék és emberismeret, amit egy ilyen ut alatt szerezni lehet. Az én akkori utamat ezenki- kivül még bőven tarkították egyes epizódok : kalan­dok, midőn némelykor komolyabb veszedelemben fo­rogtam, és kellemesen eltöltött napok, amelyek mint­egy édes álom, most is előttem lebegnek. Akkori utamat Gömörben kezdtem meg. Ez a vidék oly istenáldottan szép, a természet kincseshá­zának oly gazdag és változatos gyűjteményével van megáldva, hogy élvezet volt minden nap, amit ott el­töltöltem. Ehhez járult még azon népnek, amelynek körében jártam, nyíltsága, becsületessége s az a jó­szívűség, amellyel a körükben tartózkodó idegent fo­gadják. A gömörmegyei tartózkodást aztán örökre felejthetet enné tette előttem az az egy nap, amit an­nak egy kis községében, Tündérfalván töltöttem. Arrafelé járatomban mindenütt halottam dicsérni a gyönyörű fekvésű Tündérvölgyet, a benne fekvő község derék lakosait, de különösen az ott lakó gaz­dag földesur leánya volt az, aki miatt eltérve eredeti útirányomtól, elmentem Tündérfalvát is megnézni. Er­ről a leányról mindenütt a környéken csodákaf be­széltek. Mint mondták, szépségével, kedvességével, műveltségével és egyszerűségével annyira lebilincselte az egész környék lakosságát, hogy nem is hívták más­ként, mint a »tündérvölgyi angyalnak.« Tikkasztó nyári délután volt, amikor Tündérvölgy felé vettem utamat. A júliusi nap forró sugarai élénk visszhangra találtak bennem, aki most nem törődve a már itt is elég szép vidékkel, kettőzött léptekkel siettem előre, mig egész lényemet csak egy kérdés foglalkoztatta : hogy milyen lehet az az isteni lény aki a róla hallott dicséretes erények s azoknak kép­zeletem általi hatványozott volta következtében mint­egy eszményi alak, mint a Tündérvölgynek valódi tündére állt előttem. Nemsokára a hegytetőn voltam. Az a látvány, ami itt szemeim elé tárult, igazán elragadó volt és nemcsak beigazolta, hanem fölülmúlta azon dicshym- nusokat, melyeket felőle eddig hallottam. Köröskörül erdővel borított szelíd hegyek, melyek mintegy védő­szárnyuk alá látszanak fogadni a lent mesés látványt nyújtó tányér alakú völgykatlant: Tündérvölgyet. A völgy közepén hosszan nyúlik el a kis falu, melynek kertekkel körülvett apró házai közül két épület emel­kedik ki : a templom és a kastély. Gyors léptekkel mentem le a völgybe s leérve, még százszorta szebbnek láttam azt, mint előbb. Az az áhitatos, templomi csend, amely itt uralkodik s Qzámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizo­nyítja, hogy a csnz- és köszvény-balzsam biztosan ható szer fog- és fej­fájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy Üveg ára 8 korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR Öcs. és Wr. fensége __________________József Főherceg -bei cí mzett gyógyszertár === BÚDAPUST—RÁKOSPALOTA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom