Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-09-25 / 77. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1907. szeptember 25. SZATMÁR -NÉMETI. ép az orvosok bőrére hutnánuskodik az állam ? \ Az orvosokról mindössze 2 sorban emlékezik meg a 209. paragrafusra terjedő nagy törvény. Ugyanis a 133. §. szerint : »A kerületi munkásbizlositó péntárak és az orvosok közötti viszony szabad megegyezés tárgya«. Még a törvényjavaslat beterjesztése előtt igyekeztek az orvosok képviselői e hibákat kiküszöbölni. Ismételten jártak deputátióba a miniszternél, ismételten felírtak a javaslat ellen a képviselőházhoz, a javaslat tárgyalása alkalmával meghallgatást kértek a munkásügyi bizottságban, mindenütt merev visszautasításra találtak. Es most nincs más hátra, mint a 133. §-ban biztosiiott szabad megegyezés. És midőn az engedékeny, hiszékeny és összetartást nem ismerő orvosirend, most nem azt érti szabad megegyezés ' alatt, hogy szabadon diktálhatnak nekik félté- j teleket, hogy a pénztár nyomorúságos, megélhetést sem adó filléreiért továbbra is ugyszól- j ván rabszolgái lesznek ez intézménynek, akkor j nagy a megütközés, mert sztrájkolnak az orvosok, megakadályozzák a szép és nemes munkástörvény életbelépését stb. stb. Mik hát az orvosok rettenetes és teljesíthetetlen kívánságai ? Fizessen a pénztár egy évi gyógykezelésért tagonként 6 koronát és családos tagokért 9 koronát és ezért a pénztár tagjai azon orvoshoz fordulhatnak betegségükben, akihez leginkább van bizalmuk. Hor- ribile dictu! Ezen kívánság igenis teljesíthető. A szatmári betegsegélyző-pénztárnak az uj törvény szerint kb. 3000 tagja lesz. A napi átlagos munkabér 4 százalékát lehet törvényszerűit tagdíjul kivetni, csak 3—4 koronás napibért számítva is, mert ennyit föltétlenül keres ma akár egy kereskedő, akár egy iparossegéd, a pénztár jövedelme kb. 100,000 korona lesz, ebből pedig lehet 18—20 ezer koronái az orvosoknak fizetni, akik tulajdonképen keresik ezen összeget a pénztárnak. És ha nem telik, tegyék olcsóbbá az adminisztratiót. 1905-ben Magyarországon a betegsegélyző-pénztárak ösz- szes kiadásainak 14 százalékát tette ki az orvosok fizetése és 24 százalékát az adminisz- tratió költségei; mig Németországban, hol az, orvosok már regebben szervezkedve vannak, az összes kiadások 20 százalékát tette ki az orvosok fizetése és 5 százalékát az adminisz- tratiós költségek. A pénztárnak az orvosok iránti jóindulatára különösen jellemzők a mai viszonyok. Julius elsején életbelépett az uj törvény, felvette a pénztár az uj tagokat, felveszi a nagyobb tagdíjakat, de midőn az orvosokkal való »szabadmegegyezésről« van szó, akkor a pénztár még nem tesz semmit, igér és biztat egy jobb jövő reményével és ez alatt a kb. 3000-re növekedett pénztári tagokat a régi 2 orvos, a régi nyomorúságos fizetésért hónapokon át ember- feletti munkával, odaadó, fáradhatatlan buzgó- sággal és lelkiismeretességgel gyógykezeli. És ezt fogják tenni tovább és türelemmel, amig bírják, de sokáig nem bírhatják. És ha nem fogják tovább bírni, az orvosok akkor sem fognak sztrájkolni, hanem lemondanak állásaikról, de azért úgy ők, mint a többi összes szatmári gyakorló orvosok gyógykezelni fogják a hozzájuk segélyért forduló beteg pénztári tagokat — természetesen a pénztár terhére a 135,000|1900. B. M. számú körrendeletben megállapított legkisebb díjszabás szerint. És ha ez egy hónap alatt többe kerülne a pénztárnak, mint arneny- nyit a szerződés megkötése esetén 1 év alatt | fizetne az orvosoknak, annak legkevésbbé az 1 orvosok lesznek az okai. i Fekete Samu dr. — Az erdő eladási szerződés aláiratlan. A városi tanács körében érthető nyugtalanságot kelt az a körülmény, hogy a Délmagyar- crszági faipar-részvénytársaság ma sem irta még alá a szerződést az avasi erdőségek tárgyában. A szerződést tudvalévőén még e hó 9-én részleteiben is letárgyalta a városi közgyűlés. Azóta több, mint 15 nap teltei; — úgy a városi tanács, mint a tiszti ügyész levélben, sürgönyileg, sőt most már hivatalos végzésben is felhívták a vevő céget a szerződés aláírására, — de az mindeddig nem jelentkezett. Egyelőre nem füzünk ehhez a tényhez kommentárt, mert hinni akarjuk, hogy az ügy talán mégis zökkenés nélkül lesz elintézve, de emlékeztetünk arra, amit dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk nyomatékosan hangoztatott a törvényhatósági közgyűlésen, hogy a legnagyobb mértékben aggodalmas dolog szerződést kötni oly vállalkozóval, akinek nincs megfelelő anyagi ország iparára nézve I De jellemzőbb még az, hogy ezen két gyár termékeit nem ilt az országban adják el, hanem legnagyobbrészt külföldre exportálják. Mindezeket kalauzolás közben az egyik késgyár íulajdunosa beszélte el, aki mint mondá, már atyjától örökölte a gyárat. Maga a gyártás különben nagyon érdekes, amint látni lehet, hogy mennyiféle manipuláción mennek a kis pléh- és vasdarabok keresztül, amig zsebkés lesz belőlük A gyárat megnézve, felmentem a hegytetőn levő Stoösz fürdőbe. Bár folyton fenyvesek közt másztam felfelé, felérve, alaposan ki voltam izzadva, ami kü- lönhen — tekintve, hogy több, mint 200 méter emelkedést 25 perc alatt másztam meg — nem is volt csoda. A nagy meleget egy azonnali kádfürdésse* né- mikép ellensúlyozva, körülnéztem a fürdőben. A kis fürdő ! begylejtő déli oldalán fekszik, fenyőerdővel körülvéve, délfelé gyönyörű kilátással azon völgyre, melyben Stoösz város elterül. Minössze két órát időztem ezen igazán szép helyen, melyet ponpás levegőjénél fogva leginkább tüdő- és szívbetegek keresnek fel. Lefelé indulok Szomolnok irányában, midőn a sótauton találkozom egy idősebb hölgygyei, aki megszólít — franciául. Egy pár szavát megértettem, majd látván, hogy nem fogok e szép román nyelvvel boldogulni, németül kezdtem vele beszélni. Ezt már ő is törte valahogy — bár minden második szava oui oui volt — s igy megtudtam, hogy ö egy francia hercegnőnek a társalgónője s most azt akarja megtudni, hogy hány órakor van a table d’ hote-nál a vacsora. Ezt ugyan nem tudtam neki megmondani, de azért elbeszélgettünk pár percig. Jól esett hallanom, midőn mondta, hogy mily jól érzi magát itt Magyar- országon, s hogy mennyire használ neki a stoószi kúra. A beszédes hölgytől elválva tovább mentem. Nemsokára szemeim elé tárult a szomolnoki völgy, benépesítve a hajdani nagy bányaváros apró rendes házaival s füstölgő gyárkéményeivel. Midőn pedig beértem a városba, tapasztaltam, hogy annak jelenje egészen méltó nagy múltjához. Nem hiába németek a lakosai akiknek roppant szorgalmáról és munkásságáról már tavalyi, erdélyi íuiistautamon volt alkal- í mám bizonyságot szerezni. Erre az alföldön sok na- í gyobb város megirigyelhetné azt a nagy ipart, amely- j lyel a 2500 lakosú Szomolnok rendelkezik. Igaz, hogy ! itt viszont földművelést egyáltalán nem űznek s igy csakis a bányászat és a különféle gyárak képezik a lakosság egyedüli keresetforrásait. Nagyobb gyárait, a dohány- és lemezáru gyárat, valamint a közeli Szomolnokhután a nagy rézbányát másnap délelőtt néztem meg. A dohánygyár épülete a múlt évben leégett s nemsokára a most épülő uj épületben folytatják a gyártást. A gyárban 700 női munkás dolgozik, akik évenkint 40 millió szivart, készítenek. A bánya is rendkívül érdekes. A bánya belseje, ahol a hőmérséklet, helyenkint 40'1, a réznek régebben cementáció, most kémiai utón való kiválasztása, a villamos erőre járó vizemelőgép és kőtörő: nemcsak a szakembert, de a magamfajta laikus figyelmét is lekötötték. D l felé járt már az idő, midőn Szomolnokhutá- ról elindultam. A nap folyton tüzesebben sütött és a nagy meleget csak a hegyek közt haladó árnyékos gyaloguton való menetelés enyhítette. Ebédemet az nap az ut mentén nagy mennyiségben talált fekete áfonya képezte. Akkor ez is pompásan Ízlett, mondhatnám jobban, mint néhanapján a legkitűnőbb csemege. Mert tudvalevőleg az éhség a legjobb szakács. Az pedig akkor nagy mértékben jelentkezett nálam, mert olyan utón jártam, ahol órák hosszat menve még emberre sem akadtam. ereje és aki csak abból a szempontból indul ki, hogy majd szerez pénzerőt a vállalathoz. A törvényhatósági közgyűlésen akkor éppen a pénzügyi téren járatos emberek, Jákó Mihály, Teitelbaum Herman, dr. Keresztszeghy Lajos osztották ezt az aggodalmat, de lényeges kisebbségben maradtak, — ma pedig minden jel arra mulat, hogy ez az aggodalom alapos volt. Megjegyezzük, hogy a vállalkozónak mindössze 40,000 korona óvadéka van a városnál és erre nézve is azt hangoztatja, hogy ez csak akkor szolgál biztosítékul, ha a szerződés már alá van Írva és vitatja,hogy a szerződés más föltételeket is tartalmaz, mint az árverési hirdetmény. (Lapunk zártakor azt az értesítést vettük, hogy a társaság express le- j vélben a szerződésen a várostól oly módosításokat kivan, melyekbe ez alig fog belemenni.) — Ä közegészségügyi bizottság szeptember 21-én dr. Keresztszeghy Lajos elnöklete alatt ülést tartott, melyből a következő átiratokat intézte a tanácshoz : I. Szüntesse meg a kapitányi hivatal utján a tiszti főorvos által észlelt kőzegészségellenes állapotokat, a Heinrich-fürdőben és a köztisztaságellenes helyzetet a városi fürdőben. II. Miután a kolerajárvány ez idő szerint nincsen terjedőben, a hullaházak felállítását nem látja szükségesnek, ellenben óhajtja a járványkórházban levő fertőtlenítő készülék jókarba hozatalát. III. A hasi hagymáz és vörhenyjárvány folytonos uralkodása miatt az egészségőrök továbbra is fenn- tartandók és az őszi hidegek beálltáig az utcák és udvarok fokozottabb mérvben fertőtlenitendők és taka- ritandók. Az elemi iskolák megnyitása kérdésében még javaslatot tenni nem lehet. IV. A talmudiskolá- kat ki kell űrittetni és a rituális fürdőket a kerületi orvosok által gyakran meg kell vizsgáltatni. V. Mivel a hólyagos himlőjárvány Bécsben szünőfélben van, sürgős intézkedések tételének most a szükség fenn nem forog. E tárgyban, valamint az iskolák megnyitása ügyében szeptember 25-ón újabb ülés lesz. V. Miután városunkban a viszonyok az újabb időben nem változtak oly lényegesen, hogy itt a Vili. gyógyszer- tár felállítása szükséges volna, az ily irányban beadott kérelmeket a bizottság elutasítani javasolja. — Geyer Stefi hangversenye. E hó 29-én, a színházban igen élvezetes hangversenyben gyönyörködhetik a szatmári közönség. Geyer Stefi, a fiatal és Sympathikus hegedümüvésznő, ki immár nemcsak hazánkban, de külföldön is elismert mestere hangszerének, Dmzl Uszkár — a jeles zongorista társaságában — fog színpadunkon megjelenni és amint műsorából látjuk — remek concert-darabok előadásával bemutatkozni. Azt hisszük, hogy a szatmári publikum, amely a Vecsey concertjén szinültig megtöltötte a színházat, ; ez alkalommal is impozáns számban jön el meghall- j gatni a kis csodamüvész egyetlen riválisát és méltó : verseny-társát : Geyer Stefit. A programmon szerepel j Csajkovszky d dur versenymüve, mely a legvirtuózabb I mesterek parforce-darabja, továbbá Hubay idyllikus i zephirje, melyet úgy, mint Geyer Stefi, — senki sem kép ts eljátszani. Ezenkívül csupa uj, modern — dolgot ad elő a művésznő. Az előadást a Lövy Miksa cég rendezi és a helyárak a rendes színházi helyáraknál magasabbak. — Szives kérelem. Mindazon urakat, akikhez életrajzi adataiknak s irodalmi, tudományos vagy művészeti munkásságuknak közlése végett a városi monográfia megírása érdekében fordultam, felkérem, legyenek szívesek ezen adatokat most már három nap alatt hozzám annyival is inkább beküldeni, mivel egyesek késedelmezése a munka sürgetett befejezését nem akadályozhatja meg. Ferency János, szerkesztő. — Érdekeltségi gyűlés. A folyammérnöki hivatal a Szamos-védtöltésének a Nyigerszegtől a darai töltésig leendő kiépítésére két tervet készített; az első szerint a töltés a légi nyotno népittetnék ki; a másik szerint a mostani védtöltésből mintegy 1300 folyó métert felhagyva, az uj töltés a Szamos-folyóval párhuzamosan s ettől 150—160 méter távolságban haladna a mai mellett s igy kisebb területre lenne szorítva a hullámtér. Az érdekeltséget ez irányban való határozathozatal végett szeptember 23-án hallgatta meg 7ankóczi Gyula elnöklete alatt a tanács. A nagy számban összegyűlt birtokosok nagy többséggel az első terv kiépítését kivánják. — Vámkönyvelöi állás. A tanács a központi vámhivatalnál újonnan szervezett könyvelői állásra most hirdette ki másodszor a pályázatot. Fizetés 2400 K. A folyamodványokat a tanácsi iktatóba október 1 -4-ig kell benyújtani. — Uj lakóház. A tanács a németi ev. rét. egy- , háznak a széna lerakodó telepen uj lakóház építésére adott engedélyt.
