Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-09-08 / 72. szám
2-ik oldal. SZATMÁR -NÉMETI. Szatmár, 1907. szeptember 8. mert ennek hollétét kideríteni nem sikerült, befejezte küldetését azzal, hogy az árok vizét a vizsgálat napján megindittatta. És az illemhely? Arról csak az utcaseprők, kik ez árkot végig takarítják, tudnának helyes útbaigazítást adni. És adtak is. De nem az illetékes fórumnak. Ezért az illemhely, Várdomb-utca 4. szám alatt még mai napon is büszkén hirdeti városunk közegészségi és közrendészeti állapotát. Mert a mi közrendészetünk a szálka és gerendáról ismert igazmondás elvén alapszik. Szívesen meglát egy félig telt szemét-ládát, — igaz, ezt is meg kell Iái ni, de a gerendákat, a bűzt és százféle betegséget terjesztő árkokat nem akarja észre venni. Mert ha észre venné, ha tudni akarna róla, ilyens esetek nem fordulnának elő. „ Rámutattam két olyan dologra, melynek elkerülhetetlen következménye, annak kellene lenni, hogy a kik hivatva vannak rá, aktuálissá tegyék a csatornázás5) kérdését. De nemcsak kérdéséi, hanem annak keresztülviteléhez teljes odaadással járuljanak hozzá. Ha áldozatok árán is, de meg kell csinálni ezt az odázást nem szenvedhető berendezést. Mert ennek létesítése nem nagy igény, ez egyike legprimitívebb egészségügyi követelményeinknek. Más kullur- államok legkisebb városai ilyen egészségügyi berendezéseken, mint a fertőtlenítő intézet létesítése, a város jó vizzél való ellátása, csatornázása, már régen túlestek. Csak a mi egészségügyünk részesül a legmoslohább sorsban. Mi szégyenletesen keveset költünk a közegészségügy fejlesztésére. Nem akarok gyanúsítani senkit, senkinek jóhiszeműségét nem vonom kétségbe; de hozzáértő gazdálkodás mellett nekünk is lehetne ma már csatornázásunk.6) Vagy talán kutassam ennek okát abban, hogy az illetékes hatóság sincs kellően informálva egészségügyi állapotainkról és ezért nem sietett megcsinálni e nélkülözhetetlen, életszükségszerü berendezést? Próbáljon csak a hatóság egy Pana^zkönyvet kibocsátani, hogy minden polgár abba jegyezhesse észrevételeit a közegészséget illetőleg; meglátná szinről-szinre, hol vannak a bajok, mit kell orvosolni? Töméntelen és hihetetlen eseteket tudnék felsorolni, melyek orvoslását őrákra elodázni is bűn volt. De erről most nem szólok. Hagyjuk ■) Nem sokára ismét előkerül. #) Pénzügyileg nem olyan könnyű a kérdés. az apróbb vadakat futni, hogy a nagy vadat megejthessük, leterithessük. És kérjük a vadászokat, ne rettegjenek ettől a fenevadtól, egy jól irányzott puskalövésrel tegyék ártalmatlanná, oltsák ki életét, hogy ezáltal sok-sok lelket megtarthassanak az élet számára. HÍREK. — Személyi hír. Dr. Boromisza Tibor püspök a bérmálás szentségének kiosztása végett tegnap Bereg- vármegyébe utazott. — - Uj udvari tanácsos. Ő felsége a király dr. Bársony János, a budapesti tudomány egyetem nyilvános rendes tanárának, vármegyénk fiának, aki középiskolai tanulmányait városunkban végezte, a felső oktatás és tudomány terén szerzett érdemei elismeréséül m. a kir. udvari tanácsosi cimet díjmentesen adományozta. — Az avasi erdő kitermelésére vonatkozó közgyűlési határozat a következőleg hangzik ; Törvényhatósági bizottság a Szatmár-Németi szab. kir. város tulajdonát képező s mintegy 3621 kát. holdat kitevő avasi erdő kitermelésére beérkező ajánlatokat beható tárgyalás alá vevén, az előkészítő tárgyalások eredményének mérlegelésével névszerinti szavazás megejtése után a Kőrösmezei Antal főjegyző, Árokháty Vilmos közig, tanácsos, Bartha Kálmán gazd. tanácsos, Ferencz Ágoston tanács jegyző, dr. Lénárd István közgyám, továbbá dr. Farkas Antal, dr. Frieder Adolf, Klein Vilmos. Kovács Ábrahám, Lengyel Károly. dr. Antal Sándor, dr. Nagy Barna, Sz. Török János, Fogarassy Sándor, Freund Ezékiel, Csomay Imre, dr. Dómján Jáno->, Ekker János, Fehér József, Hehelein Károly, Kató Antal, Kótay Lajos, Krassó Miksa, Lévay József, Markos György, Miklusovszky Antal, Steinberger Éliás, dr. Tanódy Márton, Veréczy Antal, Wallon Ede és Zabari Ferenc bizottsági tagok igen szavazatával, — dr. Vajay Károly polgár- mester, Erdélyi István főmérnök, továbbá dr. Ke- resztszeghy Lajos, Márkus Márton, Roóz Gyula, Rosenfeld Miksa, dr. Fejes István, Jákó Mihály, dr. Kelemen Samu és Teitelbaum Herman bizottsági tagok nem szavazatával szemben határozatképen kimondja, miszerint az erdőkitermelésre beérkezett ajánlatok közül a „Délmagyarországi faipari és kiviteli részvénytársaság“ ajánlatát fogadja el, melynek főbb pontjai a következők : 1) az erdőkitermelő vállalat kát. holdankint 3 vaggon, egyenkint legalább 10 tonna súlyú kocsirakomány I. osztályú tűzifát bocsát a város közönsége rendelkezésére; 2) ezenkívül a vállalat köteles holdankint legalább 130 köbméter tűzifát, kitermelni, amelyből 56 százalék I. osztályú, 20 százalék II. osztályú tűzifát és 24 százalék dorongfát köteles 15 százalék árkedvezménnyel a város részére átengedni; 3) a müfa eladási árából a városnak nyújtandó utalék címén köteles a vállalat holdankint 10 koronát a közpénztárba befizetni. Az ajánlatában foglalt föltételeken kivül köteles ajánlattevő a turvölgyi iparvasutat 1908. évi május 1-ig kiépíteni 50.000 korona külön penale kikötése melle tt. A felajánlott 100.000 korona óvadék a mindenkori vágásterületek biztosítására szolgál s csak az erdő kitermelése s a szerződés lejárta után lesz az ajánlattevőnek visszautalható. Köteles továbbá ajánlattevő a város közönsége által a Tur-völgyben netalán még vásárlandó erdő területek kitermelését hasonló föltételek mellett szintén elvállalni. Köteles végül Ssatmár-Nómetiben a faanyagok földolgozására egy állandó jellegű nagyobb ipar telepet záros batáridő alatt fölállítani. A többségi határozat indokául szolgál elsősorban a versenytárgyalási feltételekben is kifejezett azon körülmény, hogy az ajánlatok feletti szabad választás jogát a város közönsége fenntartotta, ennélfogva a három legkedvezőbb ajánlat közül, úgymint 1) az Eisler J. és testvérei bécsi, 2) Neuschlosz-féle nasici tanin gyár r. t. és Kronberger Mór és fia budapesti cégek együttesen tett ajánlata és 3) a Délmagyarországi faipari és kiviteli r. t. ajánlata közül teljes joggal ejtette el a törvényhatósági bizottság az Eisler-cég ajánlatát nemcsak azért, mert elkésetten és a többi versenyző cégek feltételeinek ismeretében adatott be, hanem azért is, mert mint idegen céggel szemben a hazai cégeket előnyben kellett részesíteni. A másik két vállalat között elrendelt szavazás a Délmagyarországi faipari és kiviteli r. t. javára dönt- vén, az eredmény kedvezőnek tekinthető, miután a nyertes ajánlat több előnyt biztosit a város javára, mint a másik, amennyiben a kedvezményes árban átbocsátani kötelezett famennyiséget szabatosan megjelöli s a turvölgyi iparvasutat záros idő alatt kötelezi kiépíteni, mig a Neuschlosz-cég ezekre nézve kötelező és határozott nyilatkozatot nem tesz. Végül figyelembe kellett venni, hogy ezen kedvező árverési eredmény elérését a város közönsége nagyrészt a nyertes cégnek köszönheti. A kiállítandó szerződés a jogügyi szakbizottság utján hozzájárulás végett a bizottsági közgyűléshez beterjesztendő. Mindezek után pedig őszinte köszönetét fejezi ki a közgyűlés dr. Falussy Árpád főispánnak az ügy iránti meleg érdeklődéséért s a kedvező eredmény elérése érdekében kifejtett buzgó fáradozásáért, nemkülönben az előkészítő tárgyalások személyes vezetéséért, miáltal a város közönségére nézve oly nagy fontosságú ügyet a közönség megelégedésére szerencsés megoldáshoz segítette. — Köszönöirat. Özv. gróf Károlyi Istvánná a városhoz a következő köszönőiratot intézte : B e. férjem elhuny'.a fölött közgyűlésükben megnyilatkozott őszinte részvétük úgy nekem, mint családomnak szomorú napjaimban nagy vigasztalast nyújtott, mert mim ni i w ni m— kiszámított ideig másodosztályú gondolkodó arcot vágtának s indokolt előterjesztéssel nekem szavazzák az igazságot. Ha ilyenkor reám jön a kacagás s majdnem betegen az erőlködéstől, igyekszem az arcom szétment formáját egybehuzni : mindig akad egy közülök, a ki mint egy szalon Scherlok Holmes, ténybeli következtetések logikus leszármaztatásával kimutatja, hogy az előbbi tárgygval kapcsolatban mit gondoltam a világ kacagtató ostobaságairól. Oh ezek a fiatal urak olyan véghetellen nagy csacsik. Ismerem őket, mint a tenyeremet. Becsületes, egyszerű gondolkodású, jószivü, fogékony eszü fiuk, a kik olyan extra gondolatokat forgatnak örökösen a fejükben, a miktől már meg vannak vadulva. Persze a sok regény, a mit titokban ettek-faltak, a többi ostoba ember, egy pár bősz és szeszélyes hajlamú, a modern nevelést hajhászó, kitűnő nagybácsi, az örökös rettegés a viselkedés kifogástalanságát megőrizni, az ezekből termelt félszeg és lehetetlen gondolatok : immár hizony nevetséges majmokká degradálták őket. Nekik minden kicsi, nekik mindenki szamár s a társadalmi körben, melyben velem együtt forognak, csak kiszámíthatatlan dolgokkal vetnek számot, milyen a pénz vagy az előkelő születés. Positiv tudom, hogy mindenkit megvetnek — engem is — a legjobban pedig egymást. Nincs rá semmi szükségük. Semmi célját nem ösmerik ennek és mégis csinálják, mert úgy hiszik a kis balgák, hogy ettől előkelőén különbek a többinél. A többinél a vidám, egyszerű, csél-esap fiuknál, akik magukkal hordják az életörömet; egészséges lelkű, egyenes szavú, könnyelmű emberek s nem igyekeznek mindezt el sem titkolni, minthogy a korukkal, a társadalmi helyzetükkel együtt jár. Debát nekem, mint elösmert komoly és okos leánynak szóba sem szabad velők állanom. Ha társaságban összeakadok velők — két perc és jön a mama körmönfont ügyességgel eltávolítani a vakmerőket. Az unalmas majmaimmal kell töltenem az időt s már-már félve látom azt is, hogy a diplomám, az az átkos papír, úgy elvakitotta az anyámat, hogy egy ilyen lehetetlen alakhoz akar hozzá kényszeríteni ; feleségnek is. így fognék bölcseik adni egész életemben, igy bólintgatnék az uram következtetéseire és igy véghetetlen lélekölő unalomban elszoknék mindentől, a mi egyszerű és kedves, mert természetes. Már csakugyan látom is magamon az unalmasság, a száraz blazirtság tüneteit és kétségbe is vagyok esve. Miért is kellett nekem tanulni ilyen felfogású társadalmi helyzetben, s miért nem elégeltem meg azt, a mi a többinek van, fele annyi küzködés, sirás, makacskodás árán. Mit csinálok a leány álmaimmal — melyek naponkint követelik a jussokat — ha ennyi akadály gördült a megvalósításuk elé. Hol találom meg az egyszerű, derűs otthont, melynek minden kézi munkáját elrendeztem már ré- ges-régen. Rám van sütve a bélyeg, hogy okos, komoly, müveit és tanult leány vagyok; ezeket pedig apáék úgy a fejükbe vették már most, hogy el is tiltanak mindentől, a mi az ő sajátságosán külön alkotott gondolkodásukban — a diplomás, gazdag leány helyzetével ellenkezik. Hova tovább nehezebb a helyzetem és én nem is tudom, mi lesz belőlem, ha ezekért kiszeret belőlem az a fiú, a kiről tudom, hogy soha sem kérdezne tőlem problematikus! ostobaságokat, hnnem egyenesen, nyíltan, emelt-fővel vezetne az élet bonyodalmain keresztül s nekem még csak beleszólásom sem lenne ezekbe a cselekedeteibe ! Qzámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyítja, hogy a csnz- és köszYény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás inak ás izmok merevsége ellen Egy üveg ára 9 korona Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszsrtárbao. 6 koronás megrendeléseket a pénz slőlegss beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR Ö c* és kir. fenség. József Főhartsg'-hez címzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA.
