Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-08-25 / 68. szám
Szatmár, 1907. augusztus 25. Vasárnap. 68. szám. XI. évfolyam. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. ItAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, i FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 1#. —----Telefon-szám 80.-== Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban flzetendik. A hazai beszerzési források és a szövetkezetek. Szegény ország vagyunk, de azért mégis van egy rejtett kincsünk. Ez az ismeretlen rejtett kincsünk: a mi iparunk, a hazai ipar. Mivel pedig ezt nem ismerjük, azért meg sem becsüljük és készítményeit nem fogyasztjuk, hanem kapkodunk az idegen a külföldi iparcikkek után. Ha azt akarjuk, hogy a magyar ipar meghódítsa Magyarországot és készítményeit lagalább itthon fogyaszszák, ismernünk kell a hazai ipart és termékeit. Magyarországon az 1898. évben eszközölt gyáripar statisztikai fölvétel szerint 2385. gyár, vagyis olyan ipartelep állott fenn, melyben 20-nál több munkás dolgozott. Ez a szám ez 1900. évi népszámlálás adatai összeállításában már 24'7'4-el van kimutatva, melyből Horvát-Szlavonországokra 212 esik. De nemcsak gyáriparunk, hanem van nekünk kisiparunk és középiparunk is. Iparunk e két részét a népszámlálás adatai szerint összesen 467.298 iparüzlet képviseli. Ha ehhez még a fenti gyárakat is hozzáadjuk, jut az egész Magyarbirodalomra 469.772. iparvállalat, a mi elég tekintélyes szám. S ezeknek a vállalatoknak 381.662. önálló iparos, illetve cég a tulajdonosa, vagyis a fióküzletek miatt, az üzletek száma túlhaladja az iparosok számát. Ellenben a segédszemélyzet száma 695.562-re s igy az összes ipari kereső egyének száma 1,577.226-ott tesz ki; vagyis két millió kéznél több dolgozik és fáradozik a hazai ipar fennállásán, fejlesztésén és felvirágoztatásán. A magyar ipar erejét azonban nemcsak e számokkal, hanem leginkább egy példával jelezhetjük. A magyar ipari készítmények legnagyobb fogyasztója a m. kir. államvasutak és gépgyárak. Ennek évi szükséglete ipari cikkekben kerek számban 110 millió korona értéket képvisel. Ebből belföldi beszerzésekre esik 100 millió korona, mig a külföldről igénybe veendő iparcikkekért csak 10 millió koronát kénytelen kiadni, Ez az egy adat azt mutatja, hogy igen kevésféle iparcikk van. mit a magyar ipar nem állítana elő; a legvilágosabban jelzi tehát ez az adat iparunk termelő és szállító képességét és igazolja azt az állítást, hogy ma már iparunk egyik kincsünket képezi. Mi szükséges tehát ahhoz, hogy iparunk elterjedjen, tovább fejlődjék é3 fellendüljön. Első sorban az, hogy létezéséről végre fogyasztó közönségünk, mi mindnyájan tudomást vegyünk, megismerjük. Eddig az volt iparunk legnagyobb baja, hogy a nagyközönség azt hitte, hogy nincs számbavehető iparunk és igy nem is gondol reája. A bajon egy igen egyszerű eszközzel segíthetünk. Iparunk hazai térfoglalásához ma már csak az szükséges, hogy népünk megismerje a hazai ipar termékeit, készítményed ezeket legalább egyenlő ár és egyenlő minőség esetében az idegen, a külföldiek elé helyezze, azután megvegye és hasz alja. De hogyan ismerheti és veheti meg? Más országokban ezt a kereskedelem és a kereskedők utján tehetné. Csakhogy az a kereskedelem, mely ma hazánkban fennáll, még nem magyar és még nem nemzeti kereskedelem, sőt talán nem is valódi kereskedelem, melyet a világpiac ismerne, hanem csak a külföldi iparcikkek hazai ügynöksége. Attól az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesüléstől, mely a múlt évben megalakult és mely mostanában hazánkat vidéki kereskedelmi egyesületekkel hálózza be, a részben is nagy és fényes eredményeket várhatunk; bizzunk tehát a jövőben, de azért maradjunk a jelennel és mondjuk ki, hogy Magyarországon a kereskedelem szerepét e részben a szövetkezeteknek kell magukra vállalniok. Az a kérdés merülhet most föl, mit tehetnek a szövetkezetek és mit kell tenniök a szövetkezeteknek a magyar iparért a magyar ipar pártolása és terjesztése érdekében. Igen sokat. Bátran mondhatjuk, hogy az utolsó öt év alatt a hazai iparkészitményeinek terjesztése körül legtöbbet tettek a szövetkezetek; legtöbbet tett az a 4981. szövetkezet, melyeknek legnagyobb része az utóbbi öt év alatt alakult meg. T A R G A, Éljen az általános, titkos választói jog. — Tréfás monológ. — Irta; Radius. (Előadhatja 14—22 éves hölgy, ki kék szallag- csokorral pipérezett, fehér ruhába öltözött és lehetőleg Gretchen-fizurát hord.) (Lelkesedéssel.) Megvirradt a szabadság napsugaras hajnala I Mienk a diadal 1 Kivívjuk a győzelmet. Ide-ide leányok 1 Gyűljetek körém. bontsatok zászlót velem 1 Éljen a szabad jövőnk! Éljen az általános titkos választói jog ! Éljen ! (Félre.) Csakhogy sikerült az anyus oldala mellől megszöknöm. Csak észre ne vegye Csak meg ne tudják, hová illantam a szalonból. (Pajzánul) De most ugyan már kereshetnek. Én itt vagyok I Itt, felébredt erővel, megujhodva, szilaj lélekkel elmesélem a megváltó csudát, mely a leányszivek közepébe vezet Van már jogunk ! Ez az én beszédem lényege, j Vegyék valahára tudomásul az urak, hogy most már j mi nők is bírunk olyan jogokkal, mint ők Bizony bírunk ! Tudom, Istenkém, eltűnik ajkukról az a szánakozó mosoly, mellyel bennünket oly sokszor illettek. De heuréka ! És újra heuréka ! Mostantól kezdve tehát nem leszünk mi sem béketürő Jóbok, mi is erőre kapunk. Hajh, úgy érzem, mintha egyszerre más csillagzat szülöttei lennénk ! Micsoda lelkesítő gondolat ! Nem packázhatnak vélünk a férfiak, de imádni fognak ! ügy fordulnak felénk, mint a pap a szentély felé. ügy bizony I Pedig mi, a lelkemre mondom, nem is igen fogunk törődni velük ! Most már az is mindegy nekem, hogy ha Béla urfi Klára néninek forgatja a hangjegyeket., avagy ha talán udvarol neki. Bánom is én, hisz választhatok! No nem igaz ? Béluska azt mondaná : nem. Pedig éppen ő olvasta fel a Klára néninek, meg az édes anyucinak, hogy végre megkapjuk az általános, titkos választói jogot. Jaj, de repesett a szivem, mikor azt meghallottam. A K ára néni meg lelkesedett, tapsolt örömében. Szükkeblüség lett volna tőle nem lelkesedni. Hisz ö is érdekelt fél és micsoda változatokon ment keresztül még mindig szimpatikus ábrázata. Először belepirult a pápaszeme, aztán a két orcája és végül, mint aki rászolgált már nagyon is erre az örömre, sírni kezdett. Ez kérem intő jel volt nekem. Menten mzgértettem a nagy dolgot. Tehát csakugyan válaszhatunk férjet ? Válaszhatunk általánosan ? Mind az összes leánynépség ! Fiatal, kevésbbő fiatal, szép, nem szép, csúnya, mind, mind választhat, ez a fő ! És titkosan ! Ezt nagyon halkan mondom, mintha titok lenne. Pedig Isten szent uccse nem titok. A kedves mama is tudja, akinek kár volt úgy, sie'ni a férjhez menéssel. Most végre élhetne a jogaival. De sebaj I Ö ezért már úgy se csordit könyet. Most úgy is már rajtunk a sor. Rajtam és a Klára nénin. (Pajkosan.) Csak lassan tipegjen, csak okosan a Klára néni. Most már választhat valami jóféle férjet. Csak aztán fontolja meg ám jól ezt a fontos lépést. Ha már várt ötven évig a szive bálványára, elvárhat most már tovább is. Sőt most már várjanak az urfiak, mig majd Klára néninek eszébe jut választani közülök. Ez a zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bízó- Jjj íí nyitja, hogy a csúz- és köszvény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oidalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előlege* b eküldése mellett bérmentesen szállít a készitő: FRIED SÁNDOR Öcs. és kir. fensége----------------------------József Főhercegéhez : ............- címzett gyógyszertár i.,i,"io« BU DAPEST—RÁKOSPAL ÓTA* iBEEPJ
