Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-08-22 / 67. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. IsAPVKZÉR: KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. SZERKESZTŐ: ferEncy János. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-atca 1#. == Telelon-szám 80. .. Mi ndennemű dijak Szatmársn, a kiadóhivatalban fizsiasdák. Alkotmánybiztositék és királyi eskü. A lapokat bejárta az a hir, hogy Andrássy Gyula gróf az alkotraánybiztositékokról szóló törvényjavaslatot már rég beterjesztette Ö felsége elé, de a király előzetes jóváhagyását nem sikerült még hozzá kieszközölni, mert Ö felsége szerint az alkotmánybiztositékokra azért nincs szükség, mivel Ő esküt tett az alkotmányra. Reményük azonban, hogy őszig sikerülni fog az előzetes beleegyezést kieszközölni, különben Andrássy megválik tárcájától. Mindenesetre kívánatos, hogy a király nézete e kérdésben minél előbb megváltozzék. Ezt annál szívesebben reméljük, mert hiszen a királynak nem kell önmagát megtagadnia, a mennyiben itt csak a kérdés téves értelmezéséről van szó. E téves magyarázatot pedig bizonyára a bécsi »összbirodalmi tanács« (hogy ne használjunk mindig kamarillát) adta. Arról van ugyanis szó, hogy a magyar király megesküszik az alkotmányra. Ez az eskü elégséges biztosíték volna, mert egy országnak nem illik fölkent királyának esküjében kételkednie. Ez igaz; de az esküt csak a koronázáskor teszi le a király az alkotmányra, ezt pedig az eskü letevéséig is biztosítania kell. Másrészt pedig itt nem is annyira uj biztosítékokról van szó, mint inkább a már meglévő biztosítékok precizirozásáről, a kétes helyek korrekt magyarázásáról, hogy ne fordulhasson elő többé az az eset, hogy a király jóhiszeműségével visszaélve olyan dolgokat magyarázhassanak bele közjogunk hézagos, vagy erőszakos elméletekkel könnyebben elferdíthető részeibe, melyek alkotmányunk alaperejével ellenkeznek s azt illuzóriussá teszik. Az alkotmánybiztositékok kérdésének ez az egyetlen helyes felfogása és ez a felfogás a királyi esküben való kételkedés gondolatát is kizárja, tehát a király érzékenységét sem sértheti, sőt a királyi eskü megtartását megköny- nyiti, a mennyiben nem állítja dilemmák elé az uralkodót, hanem tisztázván a kétes kérdéseket, mindig tudhatja, melyik ut alkotmányos, melyik alkotmányellenes. így tehát az alkotmánybiztositékok nagyrészt a király ielkiismeretének megnyugtatására is szolgálnak, mert megkönnyítik neki esküjének megtartását. A magyar király életének javarészét Bécs- ben tölti, hol idegen' tanácsosok veszik körül. Ezek pedig nekünk ellenségeink. A nemzetnek minden óhaja, minden kívánsága az ellenséges bástyákon szűrődik át, nem csoda tehát, ha megfertőztetve kerül az uralkodó elé. Az alkotmánybiztositékok tárgyalásánál azért figyelemmel keli lennie a II. Lipót idejében jhozott ama törvényre is, mely szerint a király fél évig Magyarországon lakjék. így a király ma- .gyar környezetben, magyar légkörben élve, jobban megismerné az iránta oly hagyományos tisztelettel és hódolt ? al ragaszkodó magyar népet és soha senkinek eszéb« nem jutna a királyi eskü szentségében kétel- hedni. Ez szintén nem sértené a király felségjogait, nem érintené érzékenységét, hanem megvalósítaná a magyarok legfőbb óhaját, a mely abban áll, hogy a nemzet és király egymást megértve mindig együtt munkálkodjanak a magyar Haza felvirágoztatásán s a kölcsönös bizalmatlankodásnak még a leghalványabb gyanúja is eltűnjék. Ha pedig ez meg nem valósul, a legerősebbnek vélt alkotmánybiztositékok is gyengéknek fognak bizonyulni s nagyon könnyen megtörténhetik, hogy — a mitől Isten ments! — a királyi eskü szentsége vita tárgyát fogja képezni. TARGA. A közös konyha. A közös konyháról ma már mindenki hallott valamit, mindenki tud valamit. Nálunk csak híre szállong még, maga a megvalósulás még nem egyéb itt, mint a jövő egyik kecsegtető, mosolygó ábrándképe A mindennapi élet összeszoruló hurrokképen erősödik, hatalmasodik a középosztály kenyérkereső tagjai köré; újabb nehézségek gördülnek a megélhetés elé : minden drágul, az élelmiszerek ára feltartózhatatlanul növekszik, a munkabérek emelkednek, a cselédmizériák veszedelmesebb és ijesztőbb arányokat öltenek, A gazdasszony élete csupa gond és aggodalom, a háztartásnak kell dolgoznia, izzadnia, a férj minden keresményét megrabolnia. Most, amikor a nagybecskereki közös konyha hire bejárta az országot, Szatmáron is gondolkozni kezdenek azon, hogy a közös konyhát felállítsák. Mert fel kell állítani! A közös konyha előnyeit nehány rövid szó is ékesen dokumentálja. A hol ma negyven gazdasszony negyven háztartásban legalább negyven cseléddel majdnem egész idejét a háztartás ssükségleteinek elkészítésére fordítja, ott egyesülés esetén ugyanazt a munkát kevesebb erővel, sokkal rövidebb idő alatt, mérhetetlenül olcsóbhan és könnyehben lehet elvégezni. A családok egyesülése erre a közös tevékenységre nem jelenti a bizalmas benső otthon megbontását, a mitől a tájékozatlanok félnek, hanem jelenti csupán a háztartás eddig követett módszerének üdvös megváltását. Hiszen csak nem lehet olyat mondani, hogy az otthonnak melegséget, bensőséget, — hogy ne mondjuk, romantikus varázs — a konyhával való szüntelen vesződés és fáradozást nyújt ? Nagybecske- reken megalkották a közös konyhát s egyetlen tagja sem panaszkodik, hogy a házi élet a főzés kiküszöbölésével sivárrá, unottá, fagyossá vált volna. Ellenkezőleg, mindenki boldogan, elragadtatással és megelégedéssel nyilatkozik a kollektiv háztartásról, mely valóságos megváltás volt a cselédmizériák, a drágaság és a tűzhely egyéb gyötrelmei ellen. A közös konyha szervezete igen egyszerű. Mintának vehetjük a nagybecskereki közös konyhát. Osz- szeálltak eleinte tizen, húszán, kibéreltek egy szép tágas helyiséget, a melyet a konyhához szükséges eszközökkel fölszereltek, megfogadták a személyzetet és megkezdték a főzést. A tagok választmányt alakítanak s elnököt választanak s ennek kezébe teszik le az intézkedések jogát. A ki a közös konyha tagja akar lenni, felvételre jelentkezik. Lefizet egyszer s mindenkorra húsz korona felszerelési dijat. Másnap már megkapja az ételeket. Az élelmezés áll ebédbő' és vacsorából vagy csupán ebédből. Egy teljes porció ételnek: ebédnek 6« vacsorának egy hónapra 70 korona az ára. A csak ebédből álló teljes porció negyvenöt koronába kerül. A poreiók oly bőségesek, hogy egy öttagú családnak, három felnőttnek és két gyermeknek teljesen elég a másfél porció ebéd és vacsora. Nem is hozatnak többet az ilyen családok. Öttagú család ebédel és vacsorázik tehát egy hónapig nagyon jól ötven forintért. Az ctt- honi főzésnél ez még az élelmicikkekre: hu3, főzelék, zsir, fűszer stb-re is kevés, hol van még e mellett a fa, a szakácsnő fizetése, a bosszankodás, a fáradozás, idöpocsékolás stb. A megtakarítás tehát igazán nagy és imponáló. A nagybecskereki közös konyhán eddig 38 család étkezik, (a többi nyaral vagy fürdőzik): három katonatiszt, négy ügyved, három gyógyszerész, négy özvegy, huszonnégy állami és vármegyei tisztviselő, három tanító és tanár. Ezek a tagok összesen ií porció ételt hozatnak ebédre s vacsorára. íme, ez az első magyar közös konyha rövid leírása. Világos ebből is, hogy ez az intézmény menynyire modern, praktikus s mennyire megkönnyíti a háztartás költségeit. Minden olyan városban, a hel sok a középosztály intelligenciája, meg kell, hogy valósuljon rövid időn belül. V fzámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyitja, hogy a csúz- és köszYény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen, íiweg ára i korona. Kapható: BARTÓK LáSILÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előlege» beküldése mellett bérmentesen szállít a készitő: FRIED SÁNDOR Öee. ée kir. fensége —--------—----—— , József F0hercefl‘-h«z == === címzett gyógyszertár =====1=53«* BÚD APiE'ST—RÁKOSPALOTA*
