Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-08-04 / 62. szám
XI. évfolyam. 62. szám. Szatmár, 1907. augusztus 4. Vasárnap. FUGGETLENSEGI Pfi 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR NÉMETI-! IPARÍ HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 filler. LAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: | SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szám 80.== Mindennemű dijak Szalmáról), a kiadóhivatalban fizetendőit. II. Rákóczi Ferenc fejedelem külügyi politikája. Eredeti történelmi kutforrásokból irta: Ferency János. Mielőtt a nagy fejedelem külügyi politikáját megvilágitanók,szükséges megismerkednünk avval a/, észak- és középeurópai helyzettel, mely- ben Rákóczinak 8 évre terjedő szabadságiul- borúi kezdetüket vették. A történeti helyzet. , II. Károly spanyol királlyal kihalt az ausz- triai ház fiága. Ezen királynak legidősebb nő- i vére, Mária Terézia, XIV. Lajos francia királynak volt a neje; második nővérét, Margit Terézt, Lipót ausztriai császár bírta feleségül, leánya, Mária Antónia pedig Miksa Emánuel bajor választó fejedelemmel élt házasságban. A francia király és az ausztriai császár a saját, a bajor választó pedig a fia nevében igényelte a vázolt családi összeköttetés révén a spanyol trónt. Ez utóbbinak fia azonban, állítólag francia vagy osztrák méreg által kimúlván, Miksa Emánuel XIV. Lajoshoz csatlakozott, mig Ausztria Franciaország ellen a tengeri hatalmakkal, Angliával és Hollandiával, továbbá Poroszországgal szövelkezett. Törökország elégedetlen volt Ausztriával a reá nézve legutóbb kedvezőtlenül megkötött kar- lovici béke miatt; mig északon Svédország Lengyelországgal és ennek szövetségesével, Oroszországgal folytatott háborút Rákóczi ebben a zűrzavaros közép- és északeurópai helyzetben mindezekhez a hatalmakhoz fordult; úgy vélle, hogy Ausztria ellen az önként kínálkozó és természetes érdekszövetség alapján könnyen kizsákmányolhatja a helyzetet. A kalandosság. Nem késik azonban különösen hadi leveleiben többször is hangsúlyozni, hogy az utókor nagyon kalandosnak fogja nevezni külügyi politikáját, de ő mégis ragaszkodik ahoz, mert e politika alapján remél itt-ott kapni valamely jóakaratot, segélyt vagy hasznot. Az alapgondolatok. Egyenkint nem is voltak roszak azok az alapgondolatok, melyekkel a fejedelem az egyes európai udvarokhoz közeledett; azonban az ösz- szes szempontokat együttesen mérlegelve, tisztán áll előttünk, hogy Európa minden hatalmasságának jóindulatát őszintén megszerezn, Rákóczinak ugyanazon időben egyszerűen lehetetlen volt. Rákóczit 1704. évi juiius 6-án Gyulaíehér- váron tartott országgyűlésen választották meg, szabadsági, alkotmányi, vitézségi és öröklési indokok alapján közakarattal s egyhangúlag Er- délyország fejedelmévé; mint ilyet beiktatták Marosvásárhelyen, 1707. ápriüs 5-én s a felség megszólítással s a haza atyja névvel tisztel" ték meg. Mint szuverén erdélyi fejedelem, már megválasztatása után nemsokára kiküldte követeit az európai udvarokhoz. Így Vetési francia, Talaba orosz, Pápai török, Brenner bécsi, Okolicsányi svéd, Rádai lengyel és Horváth velencei követe volt, vagy kövelségi ügyeiben esetró'l-eselre megbizoltja, vagy eljárója. Ezeket a követeket azonban Rákóczi a fenforgó szükség és viszonyok szerint fel is cserélte. Most áttérünk a fejedelem külügyi politikájának alapgondolataira és követi utasításaira, melyeket titkos Írásjegyekkel, magyar vagy latin nyelven, de rendszerint személyesen adott ki. Rákóczi hadileveleiben igen sokat tárgyal valamennyi vezéreivel harci dolgokról, védelemről, támadásról, városok és várak ostromáról, a hadak élelmezéséről, hadiszerekről és ruházatról, portyázásról, előnyomulásról, pénzről és a háború irányításáról; azonban a kül- ügyek vezetését saját külön birodalmának tekintette, melybe szót legkiválóbb vezéreinek, politikusainak vagy diplomatáinak sem engedett s igy arra saját, egyéniségének kizárólagos bélyegét teljesen reá ütötte. Törökországnál azt fejtelte ki, hogy csak az ő hadakozása által boldoguló erős magyar nemzet lesz védőbástyája a Portának a német ellen s bi/.tositja a Moldva és Havasalföld széleiben helyezkedő országok és Oláhország kihasználását Oroszországgal szemben. XII. Károly svéd királyt emlékeztette arra a szövetségre, melyet nagyapja az ő nagyapjával kötött s melynek erejénél fogva, ha Rákóczi György utódai, tehát mint unoka, ő is, az erdélyi fejedelemségtől megfosztatuának, a svéd korona tartozik 40,000 tallérral és zsoldba átengedendő 6000 svéddel segélyökre lenni. Ágost lengyel királlyal a legszívesebb diplomáciai érintkezést azért tartotta fenn, nehogy ez fegyveres segélyt adjon ellene az ausztriai császárnak, vagy mint szomszéd állam elzárja őt a külföldtől. Az akkor még hatalmas velencei köztársaságot arról igyekezett meggyőzni, hogy ha keresztény fejedelemmel szövetségben nincs, köny- nyen megtámadhatja a Porta; az ausztriai császár pedig, ha megveri a magyarokat, elveszi a velencei köztársaság olaszországi nagy tartományait. Rákóczi a francia udvarral már 1700. év óta igen kedves összeköttetésben állott s ezen hatalomtól, mely a spanyol trónért elkeseredett harcban volt Ausztriával, azért kért s kapott állandóan hadi és pénzsegélyt. Ellenben Anglia és Hollandia őszinte barátságára is törekedett, de erre komolyan azért nem számíthatott, mert ezek a tengeri hatalmasságok Franciaország ellen, a mely leginkább támogatta Rákóczit, Ausztriának a szövetségesei voltak. Nagy Péter orosz cár is csak hitegette Rákóczit, mert ez a Svédországgal háborus- j kodó lengyeleknek volt a szövetségese. A dolgok össze-visszasága. A dolgok ily össze-visszaságában még leg- ; többet várhatott Rákóczi a franciákkal tartó bajoroktól, de az ő háborúinak sorsa jóformán nem a magyarországi csatatereken, hanem a külföldieken dőlt el. I Úgymint Höchstadtnél, (1704. augusztus j 13,) a hol a szövetséges osztrák hadak a francia királyra és a bajor választó fejedelemre { döntő csapást mértek* úgy, hogy ez utóbbi elveszte trónját és földönfutóvá lett. Eldőlt továbbá Savoyai Eugénnek Torino, valamint Marlboronghnak Ramillies mellett (1706.) ismételve a franciákon és bajorokon kivívott nagy győzelme által. A szövetségesek kétszinüsége. Különben meg kell vallani, hogy a Rákóczi szövetségesei sohasem részesítették őt annyi segélyben, amennyivel Ausztriát legyőzhette volna, hanem pusztán annyiban, menynyivel éppen harcban maradhatott Ausztriával. Kész pongyolák. Delin, batist és voilből, angol szövet, selyem és vászon aljak. Batist, selyem . és sephir blousok ==: nagy választékban kapható VAJDA IW. és TÁRSA divat-üzletében SZATMÁR, Deák-tér 10. sz. a. »et Fürdó-ruhák, köppenyek és fürdő kalapok.
