Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-01-20 / 6. szám
Szatmár, 1907. január 20. Vasárnap. 6. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRNÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ES VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára lö filler. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU országgyűlés' képviselő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : 0r. Komáromy Zoltán. Dr. Havas Miklós. Közoktatás és nemzetgazdaság. (V. M.) A Széli-kormány 1902. évi költségvetési javaslatának tárgyalása során. Wlas- sics Gyula az akkori kultusz-miniszter reszort büdzséje tárgyalása során felszólalt a Házban s beszédében, mint mihamarabb létesítendő nagy reformot emelte ki az egységes középiskola megteremtéséi. Wlassics azon emberek egyike volt, kikben a nagy készültség sok józan észszel, a tudomány a tehetséggel párosult és akiknél a törhetlen enerzsia a rációval, a pszichológiai ismeret a logikus gondolkodással járt karöltve. Mint miniszter, ezen, az egyéniségének legmegfelelőbb és legillőbb, reszort: — a közoktatásügy terén folyton kutatott, javított és újított. Sorra kereste fel a megoldásra váró problémákat, s mindenképpen, minden módot és eszközt felhasználva igyekezett elérni ideáját: egy testben és lélekben egyaránt erős, hazafias érzésű egységes műveltséggel biró magyar társadalom nevelését. Wlassics említett beszédét is teljesen ezen eszme hatja át. Éppen ezért arra a beszédre most, mikor a nemzeti kormány alatt az annyira fontos kultusz tárca költségvetése volt a Házban szőnyegen, helyesnek találtuk visszatérni s ahoz egy kevés glosszát is fűzni. Wlassics — annak idején — főleg a középiskolák reformjáról szólott. A középiskolák reformját illetőleg pedig ma két nézet uralkodik a szaktekintélyek elolt. Az egyik az egységes középiskola, a másik a különféle középiskolák egységes jogosításának nézete. Mindkét nézet alapelve és célja a pályaválasztás idejét 9—10 évről a 17—18 évre tenni. Az egységes középiskola iránya abban áll, hogy legyen egy egy- I sé.‘.:es középiskola s ennek alapján teljes tanulmányi egység; a másik irány hívei azt óhajt- : ják, hogy csak a középiskola 4, 5., 6. osztá- , ! lyáig legyen egységes tamtiás, de ezen túl az- 1 tán különféle frakció és több tagozat. Wlassics az egységes középiskola eszméjét hirdeti, mely eszme helyességét a poroszországi középiskolai reformok ismertetésével igyekezett bizonyítani: kimutatván, hogy Porosz- országban 1902. február ' l-seje óla bármely 1 középiskolát végzett tanuló előtt az egyetem összes fakultásai nyitva vannak. Mi is ezt a nézetet tartjuk helyesnek. Ez- : zel először is mellőzve van az a sablonszerű j tanítási mód, másodsorba i el van érve általa | az, hogy a pályaválasztás-, idő a 17—18 évre esik és harmadszor a pályaválasztás, bármely középiskolát végezte is a tanuló, egyetlen nehézségbe sem ütközik. Ma ez nem igy van nálunk. Mert ha a sablon ki is van kerülve általánosságban, de a pályavála ztásról 9—10 éves korban kell gondolkodni: vagy gimnáziumot, vagy reált, í vagy polgárit kell választania a 9—10 éves ; fiúnak, ki ha nem a gimnáziumot választotta, úgy az orvosi, az ügyvédi, a papi, sőt részben a tanári pályáról is ki van zárva, ha csak ■ uj vizsgáknak nem veti magát alá. Kétségkívül ; SZERKESZTÓSEe ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János utca 10.- -r.:-:. Telefon-szóm 80. : . . =. Mindennemű dijak Szalmára», a kiadóhivatalban fizetendők. helyes tehát az egyenlő érték és az egységesítés eszméje a különböző középiskolák reformálása terén Van azonban még egy nagyon fontos megoldásra váró kérdés, melyet a középiskolák reformálásánál föltétlenül figyelembe kell vennünk. Ez a kérdés pedig a túlzsúfoltság A túlzsúfoltság azon legnagyobb bajok közé tartozik, melyek a nemzet kulturális és gazdasági életére egyaránt károsan hatnak. A túlzsúfoltság káros hatása legelőször is az iskolában nyilatkozik meg. 60—80 növendéket egyszerre tanítani az olyan nehéz feladat, melynek súlyát csak az képes felfogni, ki már megpróbálta; s ha hozzá még a tanítás mellett nevelesi is követelünk, úgy ezen súly elviselhetetlen teherré lesz. Túlzsúfoltság miatt tehát sem alapos tanítás, sem alapos nevelés el nem érhető, pedig mindkettőre szükség volna. De a túlzsúfoltság káros a nemzet gazdasági életére is, mert Magyarország gazdasági fellendülése, a magyar ipar és kereskedelem fölvirágzása nélkül el sem képzelhető. Ma a társadalom előítélete miatt szégyennek tartják a szülők fiaikat iparos- vagy kereskedő-pályára adni, hanem igenis mindenki — kolozsvári kifejezéssel élve — »jógác«-t akar nevelni fiából. Mi úgy vagyunk ezzel a jogászsággal, mint Franczia-országban a mérnökséggel, hol még a legnagyobb államférfiak is elsősorban az »inzsenőr* szót írják nevük alá. Társadalmi előítéletekkel bőven el vagyunk látva az bizonyos; hanem talán egyik sem oly káros, mint éppen ez. Ezen állításunk eleinte TÁRCA. Ál-házasság. Márlha liz éves korában elvesztette édes anyját és vele együtt a* élet. minden reményét, örömét. Dudony ur, zz atyja, mogorva, sőt csaknem rideg ember volt, aki soha sem mutatta legcsekélyebb mértékben sem, hogy szeretetet érez a gyermeke iránt. Mártha egyedül, szinte elhagyatottan élt emellett az ember mellett, aki soha sem volt. gyengéd iránla, sőt szívesebben kerülte is a leányával való bizalmas együttlétet. Amikor Mártha tizenhét éves hajadonná serdült, atyja tönkrement s a gazdagságból egyszerre sze- génynyé vált embert ez a csapás még komorabbá tette. Dudony ur kénytelen volt valami kis hivatalt vállalni, Mártha pedig késő éjszakáig rontotta a szemét kézimunkával, hogy szegénységükön ő is segítsen. Három nehéz esztendő múlt el eként s a szerény kis lakásban, fenn a negyedik emeleten, a nagyvilág szemétől távol, szépséges leánynyá fejlődöttt Dudony Mártka kisasszony. Az egyetlen látogató, aki a házukba járt. Lucien Hardol volt, Dudony urnák régi jó barátja, egyébként dúsgazdag és független ur. Mártha piciny kora óta I ' emlékezett reá s benne találta fel a résztvevő jóságos szivet, amely iránta is érez. Ez a Hardol ur időnkint eljött hozzájuk és ilyenkor szomorúan nézte a szegénység e tanyáját, melyből az öröm annyira hiányzott. De hát miért is jött? Mártha ezt maga sem tudta megérteni, mert hiszen atyja igazán barátság talanul vendégelte a látogatót, sőt valósággal sértően bánt vele. Különösen egy nspon tapasztalta ezt Mártha, amikor Dudony ur ajtót mulatott a jó barátnak, mert az fölajánlotta a tárcáját és segítségét a szóróit helyzetben levő apának. E kiutasítás ellenére Hardol mégis újra eljött, hogy ismét odaüljön Mártha kézimunkába asztalkája mellé és órák hosszat szótlanul, bánatosan nézze a szép kezek munkáját. Egy este Hardol ur nagyon izgatottan jött el hozzájuk. Alighogy belépett, arra kérte Márthat, hagyná őt négyszemközt az atyjával. Amikor aztán Márthat behívták a másik szobából, a két férfit egymás karja közt találta: határtalanul boldogan, szemeikben az öröm könnyeivel. — Leányom — mondta Dudony ur — a legnemesebb jóbarálot ismertem félre és fedeztem fel most. Meg kell azonban hallgatnod őt neked i«, mert. Hardol urnák beszéde van hozzád. A jóbarát ekkor akadozva, zavartan adta elő a kérését, hogy feleségül óhajtja Márthat. A sokat szenvedett leány első szóra megértette, hogy az é!«te ; örömteli fordulata ez és habozás nélkül nyújtotta od t a kezét annak a férfinak, aki iránt mindig liszteletet és vonzalmat érzett. A mátkaságuk rövid ideig tartott. Ez idő ala.it ‘ Hardol ur elhalmozía őt a megengedett kényeztetés | minden szeretetrernéltóságaval. Mártha pedig boldog i volt, a lelke melyéig érezte a boldogságot, hiszen oly véghetetlen nagy jelentőségű volt reá nézve ez az átalakulás. Az esküvője napján mégis iehangoltságot érzett. Elvégre az ö boldogsága inkább anyagi kérdés. Mert bármint legyen is, Hardol mégis csak öreg ember j már; egyidős az atyjával s a fején ezüstös fényben i csillog a haja. Szerelemről tehát nem álmodhatott j mellette Mártha. A melancholikus gondolat azonban csak futó árnyék volt; igen, mert a szive azért egészen ezért az emberért dobogott. A nagy nap elérkezett és véget is ért. Amikor az est elkövetkezett, Hardol ur hazavitt# a feleségét j pompás villájába, ahol a gazdagság fénye áradt szét. Hardol ur mindenekelőtt bevezette ifjú feleségét a neki rendelt szobába, maga pedig a szalonba ment s ott várta be. hogy átöltözés után vele beszéljen. Amikor Mártha ebbe a szalonba lépett, kelle- j mes megle, etés várt reá. A szalon falán gyönyörű festményt látott: elhalt anyja rernekmivü képét. XXXXXXXX Áru iulhalmazás miatt a raktáron levő összes XXXXXXXX férfi, női é«s rulia*arukat —■■■ - mélyen leszállított árakban árusítjuk. ...... -..~— TM t pl &f f pl • MÜLLER LAJOS ÉS TÁRSA SZATMÁR, Kereskedelmi- es Iparban! palota
