Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-05-22 / 41. szám

Szatmár, 1907. májas 22. 8-ik oldal. SZATMÁR -NÉ M E T T. maros vármegyék) illetőséggel bírnak s kik kereske­dők vagy iparosok gyermekei. A szakiskolai ösztön­díjak felében iparos, feléljen kereskedő ifjaknak ado- mányoztatnak. Hasonlóképen a 300 koronás tanul­mányutazási ösztöndíjak is. A munkásjutalmaknál egy­forma és arányos számbavétel illeti a kisipari és gyári munkásokat. — Anyakönyvi kinevezések. Dr. Falussy Árpád főispán Dávid Dezső jegyzői irnokot’a szekállasdombói, Likker Jánns jegyzői Írnokot a borhidi, Lukácsi Fe­renc jegyzősegédet a penészleki és Bálint Endre jegy­zői Írnokot a csanálosi anyakönydi kerületbe teljes hatáskörrel anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte. — Dalestély. A szatmár-németi-i énekkarnak májás 20-ra tűzött dalestélyén a Kossuth kertben az eső és vihar miatt, oly kevésszámú közönség jelent meg, hogy a műsor teljesen elmaradt. A megjelentek azonban igen jól mulattak. — Birtokváltozás. Eszláry Eleknek Udvariban fekvő 1 hold 1595 [J-öl területű s a templom mel­lett levő üres telkét az állam részére óvodatelkül megvásárolta Bodnár György tanfelügyelő 4500 ko­ronáért. — Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi mi­niszter Szatmárvármegye mátészalkai járására nézve Luby Lajos tunyogi lakost, szatmári járására nézve Aiben Mátyás lázári lakost és szinérváraljai járására nézve Lipcsey Sándor vámfalui lakost a gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg. — Emléktábla Bartók Lajosnak! Az >Erdődi Társaskör« mozgalmat indított meg, hogy Bartók Lajos, a Petőfi társaság korán elhunyt másod elnö­kének, Erdődön lévő születési házát márvány emlék­táblával jelöljék meg, mely mozgalomba a Petőfi társaság is belevonatnék. A táblának leleplezése nagy ünnepség mellett még ez év nyarán van tervbe véve. — Egy toronyórával kevesebb. A városi tanács a szatmári ref. templom tornyának óráját addig, mig e torony javítása befejezve lesz. leszereltette. — Jégeső. Mátészalkán május 20-án, a délutáni órákban több percig tartó jégeső esett, mely után nagy zápor következett, mely a vetésekben érzékeny kárt okozott. — Húsz Abraham újabb bünpöro. A halálra ítélt Húsz Ábrahám, nem sokára ismét n vádlottak padján fog ülni. Ezúttal nem rablógyilkossággal, hanem pénz­hamisítással vádolják. Húsznak ez a korábbi bűnügye még 1905-be nyúlik vissza s elvezet egész Londonba, a mely állítólag középpontja lett volna a vezetése alatt álló pénzhamisító bandának. Ez a bűnszövetke­zett az itt készített hamis ötven koronás bankókkal vásárok idején elárasztotta az egész országot, különö­sen pedig Máramarost és a felső vidékeket Hosszas nyomozás után leleplezték a pénzhamisító bandát s Húsz és társai a debreceni királyi ügyészség vizsgálati fogságba kerültek. A vizsgálat befejezése után azon­ban Húsz Ábrahámot a debreceni királyi Ítélő tábla négyezer korona biztosíték ellenében szabadon bocsá­totta. A debreceni íigyéssség most készült el a pénz- hamisitási bünügy vádiratával a mely közel száz ol­dalon sorolja föl a huszonhat tagú pénzhamisító banda üzelmeit. A debreceni királyi törvényszék, a mely a pénzhamisitási pör elbírálására illetékes, közelebb tűzi ki ez ügyben a főtárgyalást. A főtárgyalást, te­kintettel a n,agy mértékben érdekelt máramarosiakra, Máramarosszigetcn fogják megtartani s arra a királyi Kúria a debreceni tői végyszéket Máramarosszigetre fogja delegálni. Húsz Ábrahámra ennek a bünpörnek a tárgyalása már kevés izgalmat jelent. Az ő sorsán e pör kimenetele vajmi keveset változtathat. Az élete a legfőbb földi biró, a magyar király kezében van. Tőle várják a kegyelmet a halálra Ítélt Húsz Ábrahám és Mihálka János. A máramarosszigeti királyi tör­vényszék különben most terjesztette föl az iratokat a védők semmiségi panaszaival együtt a Kúriához. (x) Orvosi körökben már rég igmert tény, hogy FERENCZ JÓZSEF keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kelle­mes ízénél fogva, már kis adagban is tetemesen felül­múlja. Kérjünk határozottan FERENCZ JÓZSEF ke­serű vizet. x A hirtelen beköszöntött melegség szükségessé teszi a napernyők mielőbbi megvételét — ilyen czik- kek beszerzésére legalkalmasabb MOLNÁR DEZSŐ most megnyílt divatcsarnoka a postával szemben, ahol nagy választékban szövetek, delinek, angol sefirek, függönyök, kész férfi és női fehérnemüek is olcsó ár­ban kaphatók. Cime: Molnár Divatcsarnoka Szatmár a postával szemben. (x) Felhívjuk a közönség figyelmét a „Szatmári Leszámítoló Bank“-nak lapunk mai számában közölt hirdetésére. (x) Mindnyájunknak el keli menni Szí tuiáron a piacra, dr. Lengyel Márton ur házába, Deák-tér 9 (Pannónia szálloda és Vajda üzlete mellé,) mert od* lelt áthelyezve a Néhma kávé-, tea- és rum- kizáró­lagos üzlete. CSARNOK. Heti krónika. A békenap, a békenap: Ez nem hagy most békén. A békéről dalolok most, Másról hogy zengnék én. A héten volt a békenap . . . Ah, nincs egyéb téma! S ah, békéről zengni: nékem Szörnyű egy probléma! Mert elemem. a küzdelem, Nem pedig a bébe. A harcra van az embernek Vére, verejtéke. A harcra van az embernek Könyöke, meg ökle. Háborúban volt és lészen Részünk mindörökre. Harcban teljen minden napunk S múljon minden év el. Mert fölötte szomorú ám „Nyugodni békével“ . . . Szírt. VILLAND TESTVÉREK folyó hó 24-én 20 kocsiból álló külön vonattal Szatmárra érkezik és folyó hó 24, 25 és 26*án három nagy előadást tart. 120 személy, 60 ló, 5 elefánt, indiai bikák. Világhírű attrakciók. Három év óta Budapisten páratlan népszerű­ségre tett szert két jeles művész: a Villand testvérek, a bohóczok királyai. Amióta csak czirkusz Budapestre járt, soha nem tartotta érdemesnek senki a czirkusztársulatok tagjai közűi magyarul szórakoz­tatni a közönséget. A Villand testvérek, ezek a maguk nemében páratlan művészek, voltak a legelsők, akik udvariasságból, méltányosságból és a magyar nép iránt való s/eretetükból megtanulták a magyar nyelvet és magyarul adták eló kimerithetlen hutnoru mókáikat a magyar közönségnek. És a budapesti magyar közön­ség megértette, megjutalmazta ezt a két ritka művész­embert: három éven át elhalmazta őket szeretetével és támogatásával. Amikor ez év tavaszán óriási négy­ezer embert befogadó, pazarul berendezett czirkuszu- kat megalapították Budapesten, a fővárosiak csak úgy özönlöttek kedvenczeik czirkuszába. Minden este zsuf- folt nézőtérről nézte végig a közönség a magas szín­vonalon álló előadásokat, amelyekhez foghatók Buda­pesten még nem voltak soha láthatók. Mert Villandék, mint czirkuszigazgatók kitettek magukért. Magukhoz méltó előkelő művészeket szerződtettek táisulatukhoz, amelynek aztán Budapesten még sohasem tapasztalt nagy sikere volt. Vili and-czirkusz harminezöt napig játszott Budapesten és minden előadasa egy-egy diadal volt Mivel Villandék nagy czirkuszukat, ezt az igazán első ilyen nagyszabású vallalatukal Magyar- ország vidéki közönségének is akarták bemutatni, korúira indullak Magukkal vitték egész buda­pesti társulatukat, az összes nagy művészeket. Társulatukban vannak : Bővebbet a falragaszét Lucy van Holmes, a világhírű szép burnő, aki négy csodálatosan idomított indiai elefántját mutatja be. A Corini lovascsoport, két férfi és egy nő, akik estélyi öltözékben pá­ratlan lovasbravurokat mutatnak be. Michele és Sandro, a két világhírű halálugró, akik kerékpáron vak­merő mutatványokat végeznek. Popescu és Dimitriscu légtornászok, a levegő királyai, akik kétszeres nyújtón bámulatos dolgokat végeznek. Gauthier tanár, aki a világ legelső lóidomilója, egész se­reg idomított állatot, elefántot, lovakat és kutyá­kat mutat be. Les Camelias szalonakrobalálc, a világ legjohb ugrói. Rikarda kisasszony az egyetlen nő, aki lóháton a halál­ugrást csinálja. The Gladiatores a világ legjobb lovasai soha nem látót lovasmu- tatványokkai. Brisos spanyol bohóczok tnakranezos öszvérükkel ; száz koronát adnak, aki öszvérük hátán a porondot háremszor körül lovagolja. Mehmet indiai fakir, aki üvegcserepeken tánczol és éles szögeken és kardokon ugrál. Emillio egyensulyozós lóháton elragadja a közönséget csodás ügyességével. Les Alfredos franczia bohóczok kaczagtató ugrásaikkal. Camillos angol kalapdobáló bohóczok nagyon ügyes mu­tatványokat végeznek. Medini, a legjobb ostoba Ágoston aki vakmerő ugrásaival megnevetteti a közön­séget és különösen Villand testvérek, akiknek annyi az érdekesebbnél érdekesebb mu­tatni valójuk, hogy minden este mást mutatnak. Aki tehát egy estét kellemesen el akar töl­teni, az menjen és nézze meg a Villand testvérek czirkuszát. Villandék óriási anyagi költséggel és fáradsággal tették lehetőve, hogy Magyarország vidéki városainak bemutassanak egy igazán első­rangú czirkuszt. Megérdemlik, hogy vállalkozá­sukat minden magyar ember támogassa. Jegyek előjegyezhető^ Huszár Aladár könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom