Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-05-22 / 41. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1907. május 22. Szerda 41. szám. „SZATfifiÁ I 1 FÜGGETLENSÉGI FS 48-as POLITIKAI LAP. R-NEMETM IPAR! H I í E L SZ Ö V E T K E1 E T“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. V 23 » vs V Í * ELŐFIZETÉSI Á|: Egész évre 8 kor, Féléyrf 4 kor. Negyedévre £ kor. Egyes szánji 4a 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU OKSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. ! FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉIG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. TeUlon-szám 80.= Mindennemű dijak Szatiuároa, a kiadóhivatalban fizetendők. A városi közgyűlés felirata a kivándorlás ellen. * Nagy méltóságú m. kir. Miniszterelnök Ur, Mélyen tisztelt Képviselőház ! Az amerikai kivándorlás az utóbbi időben oly nagy arányokat öltött, hogy annak megszüntetése immár közigazgatási, ipari és szociális érdekekből elkerülhetetlenül szükséges. S miután a mindennapi élet ezerféle vonatkozásaiban is szomorúan tapasztaljuk a kivándorlás káros következményeit, indíttatva érezzük magunkat, hogy törvényhatósági bizottságunkból fölkérjük a nagyméltóságu m. kir_ Kormányt és a mélyentisztelt Képviselőházat, miszerint a gazdasági, ipari- és szociális életünket fenyegető veszély nagyságára s a dolog sürgősségére való tekintettel keressenek módot ezen állapot megszüntetésére s a kivándorlási ügy mielőbbi szabályozására. Bevalljuk, hogy a kivándorlás megszűntetésére az olyan radikális intézkedéseket, melyek az egyéni szabadság korlátozásával járnak, nem tartjuk alkalmasaknak a kívánt, cél elérésére, épen azért messzebb menő intézkedéseket kérünk, mert az a felfogásunk, hogy okos gazdasági, ipari és szociális politikával biztosabb s nagyobb eredmény érhető el, mint a legerélyesebb intézkedésekkel, bár nem tagadjuk, hogy a veszély nagysága bizonyos fokig az erélyes es gyors intézkedést is indokolttá teszi. Ugyanazért mély tisztelettel kérjük mindenekelőtt 1. Az ullevélügy sürgős rendezését, még pedig akként, hogy a) a külföldi útlevelek kimúlása ismét a belügyminisztériumban történjék s a közigazgatási hatóságoktól a felhatalmazás visszavonassék; b) a községi jegyzők az útlevél kiállításánál való közreműködés tői szigorúan eltiltassanak; c) a 21—23 éves korban levőknek, akik sorhadi szolgálati köte- zetiségüknek eleget nem tettek, vagy fel nem mentettek, külföldi útlevelek ki ne állíttassanak ; 2) kérjük továabá a kivándorlási ügynökségek rendeleti vagy törvényhozási utón való megszüntetését s a kivándorlásra csábítás szigorú büntetését; 3) az idegen hajós társaságokkal kötött szerződések felbontását még anyagi áldozatok árán is; 4) a kivándorlottak visszatérésének megkönnyítését ; 5) az aratási munkák idejére a katonák szabadságolását, illetőleg a gazdák rendelkezésére bocsátását; 6) a szükséghez képest idegen munkaerő behozatalát. Ezeket az intézkedéseket tarijuk szükségeseknek és alkalmasoknak a veszély rögtö- nös elhárítására. Itt azonban nem állhatunk meg. A kidándorlás okainak végleges megszüntetésére s a kivándorlás! kedv állandó csökkentésére mélyebbrehaí.ó intézkedések szükségesek. A szegénysorsu nép kereseti és életviszonyain kell segíteni. Kétségbevonhatatlan és elszomorító valóság, hogy az amerikai kivándorlás napról-napra apasztja a legértékesebb munkásanyagot. S ez a nemzeti erő pusztulását jelenti, meri, a visz- szatelepülés oly aránytalanul kicsiny, hogy az Amerika által tőlünk fölszivott munkaerőt bátran elveszettnek tekinthetjük. Tény továbbá, hogy az európai nemzetek között a kivándorlás terén ma Ausztria-Ma- gyarország vezet s a különböző nemzetiségek közül, fájoalom, a magyar faj csaknem a legnagyobb számmal van képviselve. A legbecsesebb munkaerőnk kiözönlése az országból pótolhatatlan veszteséget okoz; ami elkerülhetetlen gazdasági válság felé sodorja az országot, ha ennek idejekorán gátat nem vetünk. Köztudomású az is, hogy az ipari és mezőgazdasági munkálatok hiánya miatt számos vállalat redukálta, sőt beszüntette üzemét. A kevés kínálat és nagy kereslet a munkabéreknek az elviselhetetlenségig fokozott emelkedését vonta maga után. Az is való, hogy termelési költségekkel s a birtok árakkal a terményárak fordított viszonyban vannak. Lehetetlen tehát előre nem látni a következményeket. Mint őstermelő államban a közgazdasági fejlődés és tevékenység súlypontja ma -is a nyers termények előállítására esik. Amikor tehát a mezőgazdaság válság felé közeledik, utána romlik az ipar, kereskedelem, pénzpiac, szóval minden. Mindez megdönlhetlenül igazolja azon előrebocsátotl tételt, hogy nem elég csak momentán segélyt nyújtani a kivándorlás ellen, hanem mélyebben kell a baj gyökerét keresni s messzebb menő intézkedéseket kell tenni a veszély teljes elhárítására. A módokat keresve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a munkásosztálynak a hazai röghöz kötése s a már kivándorlottak vissza- édesgetése és ezáltal a mezőgazdasági és ipari vállalatok részére szükséges munkás erő biztosítása csakis úgy lehetséges, qa bölcs törvényhozási intézkedésekkel megkönnyitjük a szegénysorsu vagyontalan népnek bizonyos minimális ingatlan birtok megszerzését, hogy azt magáénak vallhassa s érdekei e törpe birtok révén idekössék. Ez után megindulva kell megkísérelni a kivándoroltak visszatelepítését is. Minthogy hazánkban a kötött birtok kiterjedése abnormisan nagy, a fentemlitett cél elérésére, elkerülhetetlenül szükséges ezen birtokok megkötöttségének fokozatos megszüntetése s feloszlása apró birtokokra, melyek megszerzésében kamatmentes állami kölcsön s némi beruházási segély, valamint, bizonyos meghatározott birtok-minimum után adómentesség engedélyezésével maga az állam támogatná a kis és legkisebb gazdákat. Ebben semmi veszedelmet nem látunk, mert ahogyan az allam gyáraknak s különféle iparvállalatoknak szubvenciót adhat, ugyanígy megteheti, hogy ezen legalább is hasonló fontosságú célra szintén fektessen be az állam megfelelő összeget, mely a nemzeti erő gyarapodásában busásan fog kamatozni. Az állam nyújtson segélyt a kisbirtok terheinek megváltására. Továbbá a tagosítások gazdasági célszerűségét ne a tisztán jogi szempontokból kiinduló bíróságok, hanem gazdasági szervek állapítsák meg. Ugyancsak választott birói intézmény állítandó fel a munkaadók és munkások között felmerülő vitás kérdésekben, ami szociál-politi- kai szempontból elvitázhatatlanul hasznos dolog és alkalmas arra, hogy a munkaadót és munkást egymáshoz közelebb hozza és őket érdekeik kölcsönös felismeréséhez vezesse. Mint fontos körülményre mulatunk rá az amerikai vállalatok szisztematikus eljárására, mely szerint munkásaikat is részesítik az üzleti nyereségben. Ez növeli a munkások ambícióját, akik a vállalatot bizonyos tekintetben a magukénak is j^zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyltja, hogy a csüz- és köszveny-balzsani biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csüz és idegfájdalmak, oldaíszurás, inak és izmok merevsége ellen. ára I korona. Kapható: BA§?TÓ5€ LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készitő: FRIED SÁNDOR ö cs-és k,r- fensé8e rnic.u ownuun JózsefFőherceg* hez-------: címzett gyógyszertár ■ m BU DAPEST—RÁKOSPALOTA.
