Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-05-05 / 36. szám

36. szám. Szatmár, 1907. május 5. Vasárnap. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉÜETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára iü filler. inwaaimMsaoiancvn ~n,*---"-rT*~^Tr°n-w-Tr^l"*Trmna!OKaBPggi8ggF-m,T"*lB IiAPVEZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. SZERKESZTGSEG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telelon-szám 80. ann H!ndennem8 dijak Sz&iinársn, a kiadóhivatalban fizetendők. Mörk és Nyiry. A dicsőséges osztrák ármádiának két elő­kelő tagja Mörk János táborszernagy ur és Nyiry Sándor altábornagy ur. Mindkettő zöld­tollas, pofonvágott kalpagu excellenciás ur. Szolgálnak pediglen az osztrák császárnak és magyar királynak egyaránt, védelmezik az osz­trákok és magyarok kenyerét egyaránt s lak­nak jelenleg a magyar királyság területén. Ennyi tán «lég bemutalónak. Ez a két ur rangban előlépett. Az összes hivatalos és nem hivatalos lapok közük a nagy eseményt, mint újdonságot. Az előléptetés azon­ban nem lepett meg senkit sem. El voltunk rá készülve. Nem azért, mintha szorgalmasan for­gattuk volna a sematizmust s abból állapítot­tuk volna meg, hogy az automata ranglétra követelte ezt meg, hanem azért, mert Becs sze­mében nagyobb érdemeket szereztek béke ide­jén, mint amekkorát a harcmezőn arathattak volna. Nyiry Sándor uram érdeme az, hogy egy pár óráig diktátora volt Magyarországnak. Ö, mint királyi biztos, komrnandirozlaüa Fabricius ezredessel élén a magyar királyi honvédséget a törvényesen megválasztott és egybegyült ma­gyar országgyűlés ellen. Ö nézte gukkerével örömrepesve Mátyás király várából, miként szór­ják szét a nemzetnek gyermekei a nemzetnek képviselőit csak azért, mivel a törvénytelen kormányt nem engedik szóhoz jutni. Ö jelen­tette a császárnak valószinüleg ugyanazon sza­vakkal, mint 49-ben az orosz fővezér a cárnak, hogy »Magyarország felséged lábainál fekszik.« Ez az ember tehát most a magvar államtól a kvóta arányában nagyobb fizetést kap, mint ezen szégyenteljes szereplése előtt. A másik, kiről meg keli emlékeznünk, Mörk János kassai hadtestparancsnok. Ez az ur arról nevezetes, hogy előléptetése előtt egy : hónappal még nem tudta, mi az a magyar ; nyelv. Nyíregyházai vizitelése alkalmával ütötte : meg fülét először és tán utoljára. Lehet, hogy j nem tudta, hogy a délceg honvéd-huszártisztek magyar nyelven beszélnek, de azt mindenesetre tudta, hogy e nyelv annak az államnak hiva­talos nyelve, melyben most ő lakik és elég fe­ledékeny volt megkérdezni, miféle nyelv ez és elég udvariatlan volt egy más zsinóros tiszt­társainak nyelvét egyszerűen lediesesprachezni. Mikor aztán e miatt föllázadt az egész magyar közvélemény, Becs észrevette, hogy ez a Mörk egy kitűnő ember, aki még azt sem tűri, hogy az ő dicsőséges fülét a rebeíihundoknak nyelve megszentségtelenitse s a ki fenő meketyo-t mond az egész magyar nemzetre: hát sietett a jutalmazással. Tudtuk nagyon jói, hogy a magyar nem­zet arculcsapása mindig érdemszámba megy katonáéknál, holott ők ép ugv alkalmazottai a magyar államnak, mint az osztráknak. — Más tisztviselőt, a ki az államnak méltóságát igy megsérti, nyomban elcsapnak, mint a hogy Heti krónika. Elbúcsúzott már Thália. El kellett tőlünk válnia. Ha játszik most a Társulat: Más nézi végig; tnás mulat. A drámahő* mind komikus. S a komikus ... Ah tragikus! Más közönség karjaiba’ Lendül föl szubrett, naiva . . . Másutt dalol a bariton. Hamisan, ha jól gyanítom. S mit csinál Krémer Sándor, ah ? E siralomvölgy vándora. A szinlapon áll . . . Éspedig, Mint itt: apaszinészkedik.^ Ám játszani ily szerepet — Nem hagyja a rendszeretet. Szerephez hát nem nyúl soha, Csak hízik, mint egy burzsoa. * * * Az első fecskét kén’ meg/.engnem ; Ah, de nem ez ihlet meg engem. Nem ez. Nem ez. Hanem a csodás, Bűvös májusi hurcolkodás. Vizsga szemem bármerre néz is, Mindenütt meglep a poézis. No, nem a virágok poézise. Abból mostan még nincsen mi se’. De mit nekem virágok, rózsák?! Most, midőn virágzik a strózsák. Midőn kihajt ágy, dunna paplan, Miknek varázsa mondhatatlan. Most, midőn mindenütt köröttem Száz kép, tükör hever törötten. És széklábak és butorrészek, . . . Be szép a májusi költészet! . . . Szírt. meg is érdemli, a general Szakramentovicsokat pedig előléptetik. Vájjon mit tartanak felőlünk ezek az em­berek? Mennyire szállja meg mindezek után hadseregünket a nemzeti szellem? Katonáink ismerik a két generálisnak szereplését, tudják, hogy a darabont-kormánynak tagjait az utálat­tal bélyegezte meg a nemzet, mit gondolhatnak most, a mikor látják, hogy az, a ki a darabon­tok védelmezésében saját nemzetének szivébe szúrta a tőrt, a ki nem hallgathatta végig a honvédtisztek jelentkezését, — mert az ma­gyar nyelven történt, most még magasabb rangra emelkedett! Mörk és Nyiry nyugodhatnak babérjaikon! Védekezzünk az alkohol pusztításai ellen. Hazánkban egyre terjed a vész hir „az alkohol pusztítja népünket.“ E hir hallatára mindazok, kik e szavak jelentőségét ismerik, folyton teszik az elő­készületeket, hogy e betegségnek tovaterjedését meg­gátolják. E betegséget orvosaink az elmebetegségek leg- imfámisabbjai közzé sorozzák. Mert felkeresi a társa­dalomnak minden egyes tagját, a legutolsó paraszt kunyhótól föl a királyi palotákig; útjában hóditó s kedvre derítő fulaldonságával mindenütt előjön. Ellá­togat az iparos műhelyekbe, az íróasztalok közé, a gyárak füstös és zajos termeibe és műhelyeibe ás be járja a mezőket, tanyákat és a pusztáka*. Minde­nütt jelen van, hogy az elfáradt és elbágyadt tagjait az embereknek mintegy felvillanyozza és szervezető­Kisvárosi alakok. Az egyén. Az Istenért, nehogy valahogy összetévesszék őt holmi hétköznapi halandóval. Mert Ő nem közönséges tucat-ember. Nem. Ő egyén. Egyén. Mégpedig, ha teljesen ki akarnám dom­borítani az ő egyéni voltát, — igy kellene írnom : Egyén. Tán ösmered is őt. Már bizonyára vitatkoztál véle bizonyos vallási és társadalmi kérdésekben. (Mert csakis eféle dolgokban tárgyal veled.) Ha igen : ta­pasztalhattad, hogy ő teljesen szabadon gondolkozik. Hitről, vallásról fitymálólag nyilatkozik. Istent tagadja. Érvei, igaz, szörnyen egyoldalúak, kevés alaposságot tanúsítanak. De van egy hatalmas főérve. A lenéző­mosoly. Ezt akkor használja, midőn valamely kérdé­seddel teljesen sarokba szorítottad őt. Beszélgetni még elbeszélgethetsz vele. De isme­retséget ő nem köt. Ha köszönsz neki: nem fogadja. A kös7Őntgetést különösen utálja. Társadalmi fonák­ságnak tartja. E kifejezést: társadalmi fonákság, sok mindenre rámondja. Többek között az udvariasságra is. Ezért az­(^zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizo­nyítja, hogy a csúz- és kiszvény-balzsam biztosan ható szer fog- és fej­fájás, rheuma, Részvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleg« b eküldése mellett bérmentesen szállít a készitő: FRIED SÁNDOR Öcs. és klr. fenség. József Főhercegéhez cimzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁEOSPALÓTA. TÁRCA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom