Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-03-27 / 25. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATI« AR-NES/SETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉS! Ä R: Eg«Si'eyW 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. ' ’ - r Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVEZÉH: Gr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: i SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. I FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szám 80.: Mindennemű dijak Szalmára«, & kiadóhivatalban fizetendők. \ Pénzintézeteink. A múlt heti szerdai iapban féireverte a harangot egy pénzügyi szakember, a Jeremiás siralmai mintájára jósolja a pénzintézeteknek, hogy ó borzadály »az örvény felé« haladunk. Én sem viselek rózsás szemüveget, de már olyan sötét pápaszemet nem kívánok még agg koromra sem használni, mint a milyenen keresztül a cikkíró »közgazdasági züllésünk« el- j vitázhatlan aggasztó perspektíváját igyekszik ] megrajzolni. Alig hiszem, hogy ilyen szólamokkal meg ! lehessen gátolni a tizedik bank keletkezését, j meg az utána jövőket, mert mostanában nem is bankot, hanem bank-fiskálisságot alapítanak, — ezeket pedig nehéz elriasztani, de könnyen riaszthatjuk ám a betevőt, ha oda Írjuk a cikk felé vastag betűvel: »Az örvény felé.« A cikk szám-csoportositásának csak egy j hiánya van, nevezetesen a sötét pápaszem figyelmen kívül hagyta, hogy városuukban pár év óta és különösen a múlt év végével (amelyek részben a mérlegben nem szerepelnek) a Kereskedelmi bank, a Népbank, a Gazdasági bank és a Vármegyei takarékpénztár a fejlő- i dött hiteligény következtében tetemes tőke és tartalék-felemelést vittek keresztül, és tekintettel a szaporodó betétekre, két millió értékpapírt tart készleten városunk hat régi intézete. Ezek a régibb pénzintézetek a következők: A Szatmári Takarékpénztár-Egyesület, a Népbank, a Kereskedelmi és Iparbank, a Termény- és Hitelbank, a Gazdasági és Iparbank és a Szatmár- vármegyei Takarékpénztár. Ennek a 6 régibb intézetnek a működését mutatom be a következő számadatokban — feleletül a Jeremiás siralmaira. Egy tiz évi cikklust vettem alapul, hogy lássuk, mennyire kellő erőrelátással erősítették pénzintézeteink a gazdasági élet fejlődéséből eredő fokozott hiteligényeivel szemben alaptőkéjüket és tartalékjaikat; 1896-ban ezen hat pénzintézet 1.300,000 korona alaptőkével és 835.784 korona tartalékkal birt, vagyis együtt 2.135.784 korona; tiz év után vagyis 1906. év végén (hozzászámítva a Gazdasági bank és a Vármegyei takarékpénztár már keresztül vitt utóbbi tőke-emelését), ezen hat intézetnek alap és tartalék-tőkéi együtt a 4.000,000 koronát meghaladja, vagyis kétszeresére emelték anyagi erejűket, és mert rohamosan szaporodtak a betétek, készenlétben tartanak 2.022,761 korona értékpapírt, ez az értékpapír-állomány tiz évvel ezelőtt csak 201,666 koronát képviselt, ma tízszer annyira emelték. Ezen hat pénzintézetnél betétként szerepelt: 10 évvel ezelőtt 9.137,146 korona, most 14.607,413 korona, növekedése 5.470,267 korona. Visszleszámitolás 10 évvel ezelőtt 1.778,820 korona, most 3.948,404 korona, növekedés 2.694,471 korona. Mo-t lássuk a kihelyezéseknek 10 év alatti növekedését: 1896. ér végén váltőkölcsönök 10.869,301 korona, 1906. év végén 14.561,834 korona, emelkedés 3.692,538 korona; 1896. év végén jelzálogkölcsön 1.264,416 korona, 1906. év végén 2.547,002 korona, emelkedés 1.309,456 koron*: 1896. év végén folyószámla 902,549 korona, 1906. év végén 3 835,148 korona, emelkedés 2.932,554 korona. Így tehát 10 év előtt összes kihelyezés 13.036,341 korona, most pedig 20.943,984 korona, emelkedés 7.934,548 korona. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a kihelyezéseknek 20 százalékát képezi ezen intézetek saját alap- és tartalék-tőkéje, de megcáfolják ezen adatok a fölpanaszolt kihitelezés rohamos emelkedését is, hisz tiz év óta nyolc millió koronát sem ért el a szaporodás, ez a körülmény pedig teljesen igazolja azt a rég ismert igazságot, hogy intézeteink konservativ alapon bírálják a kihitelezést, mert hiába emelkedett szédítő módon az utolsó években az ingatlanok értéke és általa fokozottan azok hiteligénye, hiába emelkedett az ipar és kereskedelem forgalma eddig nem ismert arányokban városunkban, intézeteink kellő óvatossággal ügyeltek a kihelyezések bénitására. Itt még azt a körülményt is fel kell említeni, hogy a kihelyezések nagy része, ideértve a váltó- és folyószámla kölcsönöknél még abból az időből van i jeízálogi bekebelezéssel biztosítva, amikor a föld és házértékek a maihoz képest C3ak a felére voltak becsülve. Abban azonban igaza van a cikkírónak, hogy az intézetek közötti bizalmas közlés gyakran megóvná a tulhiielezéslől, ezt én már évekkel ezelőtt, de sajnos, hasztalan ajánlottam. Igaza van abban is különösen, hogy indokolatlan módon keletkeznek az uj meg uj bankok alapításai, amely végtére is egészségtelenné teszi a versenyt és károsan befolyásolja a kihitelezés bonitását; ezt a kalamitást azonban csak a józan gondolkodó társadalom tudja TÁRCA. De azért, ugy-e feleségem, Megőrződ te az én emlékem ? Hamvad a mécs. Irta: Giczei Diószeghy Mór. II. Egyik, másik — szívből, szokásból — Biztatgatva olykor rám szól: (A most elhunyt költó-pap hattyúdala.) I. Ezt az éltet itt tűrni vélem, Nem untad még meg feleségem?? No, mostan már mitől se’ féljen, Itt van az orvosság a légben. Lomb lesz a fán, dalos madár szól, Minden baj elmúlik magától. Látni e rongy test szenvedésit Mikor a kin karmai tépik. Nyájas ragyogása az égnek Meggyógyít minden betegséget, Vagy, ha a meghasonlott lélek Ontja rád a keserűséget. .. . S igaza van ám e beszédnek, Én is olyan megnyugvást érzek. Hiszen nem tudhatják azt mások, Hogy az én éltem már csak átok. De te naponként érzed, látod, És nem panaszkodol, te áldott. S hűséged, jutalmul, mi várja?? Szabad ut, ki, a nagy világba. Ha lombbal lesz a fa benőve, Eljutok tán a temetőbe. Árnyékába egy akácfának Egy csöndes sirgödröt megásnak. Az akác tele lesz virággal, Fel-felsir rajta csalogány-dal. Én pihenek ott lenn, a mélyben . . . S elmúlik minden szenvedésem. (F. ü.) _____ A tavasz hírnöke. Itt a tavasz, a nap sugarai is már melegebben sütnek. A tavasz előhírnöke, a fecske is megérkezett már. Nézzük csak a fecskét, megérdemli-e, hogy csendes lakhelyeink ereszei alatt megtűrjük sárból épített fészkét és csicsergő, csevegő csoportjait ? E tekintetben világítson fel bennünket az alábbi számítás. Egy fecske-pár a természettudósok számítása szerint 16 órát tölt a fészken kívül és fiait óránként körülbelül 20-szor eteti. Miután minden öreg fecske, valahányszor visszatér fészkéhez, mindig 10—20 rovart hoz magával fiai számára, igy tehát egy fecskepár 6400 rovart pusztít el. Ha ehez hozzá számítjuk azt is, mit a véufecskék magok táplálkozásukra emésztenek fel, az az legalább is 600 legyet és szúnyogot, akkor egy fecske-család naponként 7000 és hónaponként 210,000 ártalmas rovart emészt fel. E számitásból kitűnik a fecske nagy hasznos- ! sága, de ebből megmagyarázható az is, hogy miért gzámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizo- JJ nyitja, hogy a iANATON“ csúz- és köszíény-balzsam biztosan haló szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldaiszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára f korona. W Kapható; BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b eküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR Öcs. to kir. fensége József Főhercegéhez cimzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA.
