Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-04-25 / 33. szám

4-ik oldal

SZATMÁR-NÉME TI.

Szatmár, 1906. április 25.

kát fenyegette, és hogy ne térjen vissza annak újbóli kisértése soha, arra az egyedüli óvszer az ország népének vagyonilag való gyarapodása, erősbödése.

És bármilyen nehéznek látszik, fényesen megoldható ez a kérdés, ha az országban annak jobbmódu polgárai társadalmi utón vállalják az iparpártolást, ha országszerte a városokban iparvédelmi bizottságok alakulnak a közeli községek bevonásával.

Ezen bizottságoknak feladata lenne a naey fogyasztó közönség körében hathatós propo- gandát indítani és azt éveken keresztül lelkes buzgalommal ébren tartani, hogy szükségleteinkre lehetőleg csakis magyar iparterméket vásároljunk, ki-ki a saját portáján állítsa fel a magyar ipar védsorompóját.

Ha fokozódni íog a hazai ipar termékei iránt a kereslet, akkor lépésről-lépésre tért fog hódítani az a tudat, hogy ezen cikkek előállításával érdemes itthon is foglalkozni és nem leszünk reá utalva, hogy azokat kereskedőink Ausztriából hozassák.

Közben pedig bevonjuk kereskedőinket a bizottságokba, hogy azok közreműködésével kikutassuk mindama hazai ipartermékeket, a melyeket már most lehet forgalomba hozni vagy idővel termelni, időről-időre pedig elárasztjuk a vidéket a körjegyzők, papok és földesurak segítsége révén nyomtatott körözvényekkel, amelyekbe felsorolja a bizottság, hogy minő hazai iparcikkeket kaphat a vevő közönség és hol tartatnak azok raktáron.

Egyöntetű működés céljából szükséges ugyan, hogy a vidéki bizottságok a központtól nyerjenek oktatást, irányítást általános ismeretek szempotjából, de nagyon kívánatos, hogy a vidéki bizottságok a helyi viszonyokhoz képest függetlenül a központtól irányítsák teendőiket, nehogy egyes gyengébb vidék rovására az élelmesebb reklám tülekedése kártékonyán hasson.

Mindegyik iparvédelmi bizottságnak első és fő feladata, hogy a területén lakó kereskedő és iparos érdekét, tisztességes megélhetését védje meg, ezért tartom szükségesnek, hogy a bizottság a kereskedőkön kívül jó munkások hírében álló iparosokat is hívjon meg működés körébe, első sorban azon iparágakból, a melyek eddig is úgy a hogy a helyi forgalmat szolgálják p. o. az építő vállalkozók, asztalosok lakatosok, bádogosok, szabók, cipészek, stb. sorából.

A bizottságnak oly irányban kell működni, hogy különösen állami, megyei, városi közepit- kezéseknél, ruházati, felszerelési szállítások körül a mi iparosaink részesedjenek a munka és szállítások vállalatában. Az iparosok eme jogos törekvéseikben megérdemlik ám a társadalmi támogatást, mert mindezen szakmában igen képzett iparosaink vannak és ennek dacára közönnyel néztük eddig, hogy középületeink munkájánál a mi iparosaink munkáját mellőzték, távol idegenből hoztak sokkal gyatrább berendezéseket, mint a milyeneket a mi iparosaink szállítottak volna.

Az országos iparvédelem fogalmában benne van az a kötelesség, hogy első sorban minden társadalmi kör a területén működő iparosainak a foglalkozását, a megélhetés módját fejlessze, a mellyel jogot vált arra is, hogy ezen iparosokat oktassa és irányítsa tevékenységüket modern irányban, különösen pedig arra, hogy igyekezzenek a megrendelő vevő közönség Ízlésének megfelelő munkát méltányos árban és a vállalt időben késedelem nélkül pontosan szállítani.

Kereskedőinket pedig támogassuk azzal, hogy a vevőközönség szilárdul kitartson lelkes elhatározása mellett, a magyar iparcikkek vásárlásánál, ne kívánjon a kereskedőtől lehetetlenséget, nevezetesen azt, hogy a mi zsenge iparunk termékeiből az átmeneti időben is olyan

tetszetős árukat szolgáljon ki, mint a milyenek a hatalmas osztrák gyárakból kikerülnek. Fokozzuk le igényeinket, elégedjünk meg, mig szebbet nem gyártanak i thon, kevésbe szép áruvsl és akkor megkövetelhetjük kereskedőinktől, hogy a jövőben áru beszerzéseiknél lehetőleg magyar gyártmányú ipart keressenek és ajánljanak a vevő közönségnek.

Ha a vidék Így megvédi iparosait és kereskedőit, akkor csakhamar kiszorul az országból az idegen gyártmány és megteremtjük társadalmi utón a gyári ipart is.

Teitelbaum Herman.

HIKE

— Kitüntetés. A pápa Lessenyey Ferenc praelá- i tus-kanonokot protonotáriusnak (apostoli főjegyző) ne- ; vezte ki. E ciin a főpapi jelvények viselésére jogosít.

— Katonai istentisztelet. Takaró József kassai katonai ref. lelkész kedden és szerdán városunkban

! időzött s a helyőrség református katonái részére istentiszteletet tartott a ref. templomban.

— Közgyűlés. A szatmári Társaskör évi rendes i közgyűlését saját helyiségében, 1906. évi április 29-én j d. e. 11 órakor tartja. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó.

| 2. A választmány évi jelentése. 3. A múlt évi száma- I dás s a számvizsgáló bizottság jelentésének bemutatása ; és tárgyalása. 4. 1906-ik évre szóló költségelőirányzat j bemutatása. 5. Alelnök, jegyző, felügyelő és 10 válasz- ! mányi tag választása. 6. Indítványok.

— Gyászhlr. Móricz Lajosné, szül. cjokalyi Fé- I nyes Berta, Móricz Lajos volt szatmári kir. tszéki í elnök neje, élete 67-ik évében f. hó 21-én Szatmáron

meghalt. A köztiszteletben állott urinő temelése f. bő I 23-án délután ment végbe nagy részvét mellett.

— Ugocsa megye főispánja. Ifj. Ugrón Gábor dr, Ugrón Gábornak, a kiváló függetlenségi vezéríérfiunak, városunk volt jeles képviselőjének fia, Ugocsa megye főispánjává neveztetett ki.

— Beszámoló ÓS jelölés. Gróf Károlyi István Nagykároly országgyűlési képviselő jelöltje, f. hó 19-én d. u. 4. órakor tartotta meg az ottani városháza termében beszámoló, illetőleg programmbeszédét. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után, Papp Béla ügyvéd köszönetét mondott gróf Károlyinak és az egyesült ellenzék nevében felajánlotta neki a jelöltséget, a mit a gróf elfogadott.

— Egyházmegyei közgyűlés. E hó 19. és 20-án tartotta a szatmári ev. ref. egyházmegye közgyűlését, melyet 18-án gyánuntézeti gyűlés előzött meg. Első napon az egyes egyházak ügyei inléztettek el sorban. Másodiknapon az egyházmegyei bíróság ülésezett. Első nap délben társas eb d volt a Társaskörben, melyen nagy számban vettek részt a közgyűlést tagok.

— Lorántffy-estely a színházban. A szatmárme- gyei Lorántífy-egyesület f. hó 21.-en este hangversenynyel egybekötött estélyt rendezett a színházban, amelyben elég szép számú közönség gyűlt össze. Az estély igen jól sikerült. A műsort a műkedvelői zenekar csinos zeneszáma vezette be. Ezután Németh Jenőné zongorázott kitünően megválasztott zeneszámokat, bámulatos művészettel. Majd Naeter Elza gyönyörködtette szép hangjával a közönséget, Dely Margit praeciz zongora kísérete mellett. Volt a műsorban műkedvelői színjáték is; színre került »A miniszterelnök« cirnü egy felvonásos vígjáték. V. Nagy Ella (taná- csosné) nagyon ügyesen játszott. Böszörményi Kata bájosan alakitoUa Etiz szerepét. Varjú Ibolyka (szobalány) aranyos jelenség volt. Dr. Nagy Géza (a tanácsos) élénk derültséget keltett jó humorával; ép úgy Szuhányi János is (házmester). Heimeczy József és Streicher Andor kitűnő alakok voltak, a két hordárt személyesítvén, sok komikumot vegyítettek játékukba. Az utoisó szám a műkedvelői zenekar játéka volt. Ezután a Társaskörben társas összejövetel volt ahol sokáig maradtak együtt a megjelentek.

— Eljegyzés. Eglis István m. kir. honvéd hadnagy eljegyezte liosvay Ferenc vármegyei árvaszéki elnök leányát Mariskát, Nagykárolyban.

— Az alkofináliypárt lnvei kedden délután 5 órakor a Pannóniában tartott gyűlésen a szatmári al- kotinánypártot megalakították, ügyvezető elnökül dr. Farkas Antalt, jegyzőül dr. Boross Lajost választva meg. A párt tovább szervezésére, tekintettel a polgároknak az alakuló gyűlésen való csekélv részvételére, egy 6 tagú bizottságot választottak, amely tetszés szerint több taggal kiegészítheti magát. A párt megalakulásáról üdvözlő sürgöny

keretében értesítették gr. Andrássy Gyula belügyminisztert, az országos alkotmánypárt vezérét. A képviselő választás újólag szóba kerülvén, ismételten Kijelentették, hogy Kelemen Samuval szemben jelöltet állítani nem tartják jogosultnak.

— Eljegyzés. Koós György nagysomkuti aljá- rásbiró eljegyezte Visky Clarisset, Visky Károly debreceni táblabiró leányát.

— Halálos végű szerencsétlenség. Ma délelőtt 11 órakor halálos kimenetelű szerencsétlenség történt a helybeli tűzoltó lakianya udvarán. Muha Mihály asztalos az újonnan épülő csendőrlaktanyában a pince fölötti állásokon dolgozott s véletlenül félrelépett a

| deszkáról, aminek következtében a mély pincébe ! zuhant s súlyos agyrázkódást szenvedett. A mentők nyomban felhozták az eszméletlen embert, gyors segélyt nyújtottak neki, majd a lakására szállították, ahol a gondos ápolás dacára rövid idő múlva meghalt.

— Eljegyzés. Juszkó Béla oki. rajztanár eljegyez le

Pályi Lajos szatmári tanító leányát, Piroskát, aki jelenleg Szoboszlón tanítónő.

— C3endörsógi céllövészet. E hó 27-én délelőtt a helybeli állomásozó csendőrlegénység a katonai lóvéidé helyiségében nagyobb méretű céllövészeti gyakorlatot rendez, Eibel Árpád m. kir. csendőrhadnagy felügyelete alatt.

— A képviselőválasztás.kérdéséhez hozzászólott a »Szatmár« is. »Bizalomról és népszerűségről« elmélkedik s azt mondja többek közt, hogy >a választásnál nem a hazától, nem a városról van szó, hanem tisztán arról, hogy kinek nyújtsuk az általunk adható legnagyobb megtiszteltetést.« Ez egyszerűen megmosolyogni való kijelentés. Hát arra nézve, hogy valaki közelismerésre és bizalomra érdemesittessék. nem a haza és nem az illető város közügyeiben tanúsított közhasznú működése az irányadó legelső sorban? A »Szatmár« tétele tehát egy tarthatatlan állítást foglal magában. Hiába, a közönség már úgy fogja föl a közügyek terén fára- dozók működését, mikéut lehet az hasznára a szükebb hazának, a városnak és miként — még inkább — az egész hazának; az pedig, aki a városnak és egyáltalán a hazának hasznára van, iné tó a bizalomra és népszerűségre. A »Szatmár« cikke különben majdnem egészében csupa ferde állítás és nagymértékben tendenciózus.

— Időjárás. Szeszélyes az időjárás; kitisztul, be - borul. Ma például többször esett az eső városunkban. A Szatmárhegyen jeges eső volt, amely mint mondják, kárt tett a gyümölcsfákban; a szőllőben nem igen okozott kárt.

— Csendörszakaszparancsnokság városunkban. A

honvédelmi miniszter renleletéből f. évi május hó 1-től egy uj csendőr-szakaszparancsnokság állittatik fel városunkban. Az uj parancsnok Bezerédy Titusz esendőrhadnagy lesz, ki jelenleg Budapesten szolgál.

— A választások napja a megyében. A vármegyei központi választmány a vármegye területén levő összes kerületekben a választást május hó 3-ra tűzte ki.

— Lopás. Vas Bertalan avasujvárosi lakos, fuvaros e hó 18-án Bikszádról savanyu vizet szállított, miközben a szekeren elaludt; ezen alkalmat Rozenberg Gyula és Róth Miksa sárközi lakosok arra használták fel, hogy két láda savanyuvizet elloptak, amit aztán potom árért két ottani szatócsnak adtak el. A csendőrség a károsult feljelentése alapján csakhamar elfogta a két tolvajt.

— Lövöldöző cigány. Dobler Ferenc koldus cigány a külterületen, a Markovics-szeszgyár előtt két társára revolverrel rálőtt; az egyiknek gyomrába, a másiknak karjába lőtt. A. csendőrök letartóztatták.

— A bikszádi vasút megnyitása. E hó 19-én reggel történt meg a szatmár—bikszádi h. é. vasút mü- tanrendőri bejárata. A kormányt Gerédy Sándor vasúti és hajózási felügyelő képviselte. Az indulás reggel 8 órakor vette kezdetét a bikszádi vasút indóházálól, mely a m. á. v. indóházától csekély távolságra van felépítve. A vonaton a hivatalos küldöttségek tagjain kívül nagyszámú meghívott vendég is foglalt helyet. (A sajtóról azonban megfeledkeztek). A szakértők az egész pályatestet alaposan megvizsgálva, azt teljesen rendben találták s a forgalom átadására nézve semmi kifogásolni valót nem emeltek. Sárközujlakon a vendégeket báró Vécsey László gazdag villásreggelivel várta, majd pedig Bikszádra érve, Szentiványi Gyula fürdőtulajdonos nagyszerű ebédet rendezett a vonaton érkezők tiszteletére. A bikszádi vasút még az nap átadatott a forgalomnak.

— Ellopott 500;korona. A multhetiavásár alkalmával Kis Lajos utazó zsebmetsző, körözött tolvaj parasztruhába öltözve kiment a vásárba, hogy „üzlet“ után nézzen. A többek között kiszemelt magának egy áldozatot Győry Zsigmond kiskolcsi lakos személyében, ki éppen akkor adott el két ökröt 500 koronáért. A zsebmetsző csakhamar hozzá szegődött az atyafihoz »