Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-06-20 / 49. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMARVARMEGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ES A „SZAT8IAR-NEMETI-I IPARI Hl FELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 tiller. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telelori'szárt'i fciO. . ..... Mi iidc:ineniü dijak Sratr.-.arcn, a kiadóhivatalban fizatendók. Dolgoznak ellenségeink. Dolgoznak ellenségeink, nem pihennek. Az osztrák miniszterek csataterve készen van. Több oldalról fognak támadni. A kereskedelmi politikában a vámközösséget 1917-en túl terjedő időre akarják kiterjeszteni, közös vámtörvényhozást létesíteni, a külföldi szerződéseket közös formában akarják megkötni s a szabad kereskedést áruiknak és vigéceiknek igy akarják biztosítani, hogy azoknak egyetlen kormány vagy válság se vethessen gátot. A pénzügyi politikában a magyar kvótát emelni akarják, a pénzügyi vámokat meg akarják maguknak tartani, a fogyasztási adókat ők akarják megszabni, az osztrák gyárak és nagykereskedők bizományi raktárait a megadóztatás alól ki akarják vonni, a magyar állampapírok adómentességét a bécsi börzén fel akarják függeszteni, hogy hitelünket rontsák. Nem akarják a valutát rendezni. A Széli-Körber- egyezséget is fel akarják forgatni: a magyar állatkivitelt meg akarják fosztani a szabadforgalom garanciáitól és a magyar államvasutak díjszabásának függetlenségét korlátozni az osztrák áruforgalom érdekében. Ezenkivül Dalmáciát és Boszniát vasutakkal és tarifákkal Ausztriához csatolni és Magyarországtól elvonni. És igy tovább. Ez már határtalan impertinencia! Többet követelni mint ami eddig volt. Világos dolog, hogy Magyarországot tönkre akarnák silány itani. S mig az osztrákok igy szervezkednek ellenünk otthon, addig a hires Lueger Roma- niaba ment, hogy a románokat ellenünk izgassa. ! Horvátországot is ismét munkába vélték, ei ‘ akarják tőlünk idegeníteni újra a horvátokal. Olt valami Krnsjavi nevű alak, a csuful bukott Khuennek igazságügyi főnöke, a régi szabadelvű pártnak és kormánynak oszlopos tagja nyílt leveleket irogat: /azzal a Magyarországgal, mely balkáni állammá akar lesülyedni, semmi kedve sincs egy malomban őrölni. Éljen a habsburgi hegemónia a Balkán-félszigeten!« Magyarország belső ellenségei is dolgoznak. A j túlzó nemzetiségiek őrük ideáikon lovagolnak. A hatalomról ieszorult haladópárt is lesben áll. Éjnek idején vendéglőkben összejöveteleket tartanak, terveket szőnek. Egy fővárosi lap azt irja, hogy úgy értesül, e politikai bűnszövetkezet minden egyes tagja inég mindig titkos járandóságot kap, amely 1907. év végéig biztosítva van számukra, s ezért irásbelileg és »becsületszóra« kötelezték magukat, hogy válság esetén ismét »munkába állanak.« Ausztria malmára hajija a vizet valamennyi. Tehát az osztrákok minden áron csak har- ezot akarnak. — Erre nekünk más válaszunk nem lehet, mint hogy nem fogunk uj kiegyezést kötni, hanem elválunk Ausztriától, élünk jogunkkal még ez év végén, vagy mármost szervezzük az önálló vámterületet! A horvátokat már el nem szédítik többet. A túlzó nemzetiségiekkel pedig ha kell, hát kellően leszámolunk. A haladók és politikai fajrokonaik pedig ne számítsanak többet uralomra. Lehet, hogy válság lesz ismét, de hazaárulók mégegyszer ebben az országban nem fognak kormányozni, ha kedves az életük ! Elmentünk az engedékenység legvégső határáig. Forduljon fel ha kell az egész »monarchia«! Mi kaphatók vagyunk békés megegyezésre, ha jogainkat respektálják, de az elnyomást és kizsákmányolást nem tűrjük, s ha aztán az udvar mégegyszer megtenné azt, hogy velünk ujjat huzna, többé már nem leszünk még az utolsó percben sem, engedékenyek, hadd bomoljék a »birodalom«! M. — A „Szatmárvármegye“ legutóbbi számában kifogásolja azt, hogy lapunk egyik múltkori számában leközöltük ináncsi Pap Kálmán nyug. törvszéki bíró, vármegyei bizottsági tag urnák a vármegyei bizottsági tagokT A R C A. Az »Ezres« jubileuma. A hazánk ezer éves fennállása emlékére alakult jótékony asztaltársaság, az „Ezres* tiz éves jubileumát üli. Az »Ezres“ a jókedv, a humor melegágya volt; a társadalom széles rétegét egyesítette magában. S a vig hangulat, a derűs kedely a jótékonyság oltárára szépen kamatozott, úgy hogy az „Ezres« tiz év alatt 8120 koronát adott szegény gyermekek felruházására. Az »Ezres« működésére élénk világot vet a dr. Fechtel János magasszárnyalásu és szellemes beszéde, amelyet az »Ezres« jubiláris finom asztalánál szombaton a »Honvédsörcsarnok« kerthelyiségében mondottéi. íme a beszéd: Mélyen tisztelt jubiláris finom asztal! A legnagyobb örömmel üdvözlöm a régi gárda élén a jubiláris finom asztalt, melynek közönsége legnagyobb részében 10 évvel ezelőtt jó kedvvel s az emberszeretet fenséges eszméje által lelkesítve ringatta bölcsejét ennek a humor keretében mindig vidáman mosolygó de tartalmában a közjótékonyság oltárán áldozó egyesületnek. Minden nemes eszmének rendeltetése tehát létjoga van, joga van ahhoz, hogy az emberek észrevegyék felkapják, áldásait felfogják, s munkás kezekkel szórják szerte termékenyítő, ujitó, művelő és boldogító sugarait. Átn az eszmék között egy sincs, mely ideálisabb, szebb, istenibb de egyben emberibb lenne, mint a jótékonyság, az irgalom, a künyörület. Hiszen, uraim, ez az eszme az emberi méltóság feutartó Atlasza, megdicsőitője, az a varázs erő mely az embert az istenséghez emeli, hozzá hasonlóvá teszi, mely Istent a földre szállítja, a gyarló ember mellé áliitja. Ennek az eszmének tengelye körül forog a világ egyetem existentiája, jelen élete, a jövendője, az irgalom eszméjének térhóditásával fejük, emelkedik eddig ismeretlen magasságokba a műveltség, a cultura, a civi- lisatió. Minden más ilyen eszme ezen ős eszmén alapszik, ebből táplálkozik, ebbői szívja az életerőt s teremtő hatalmát. Az Isten sem egyéb mint a végnélküli irgalom, Gondviselése nagyban ebben merül ki, ebben éri el világfentartó és világkormányzó legmagasabb hivatását. A társadalom intézményei között pedig a irgalom, szeretet müvei azok, melyek a közfigyelem leg első gyűjtő pontjai. Ha ezer más célra kérnének tőlünk, adunk vagy nem adunk, de ha adunk, iparkodunk magunk és mások előtt jól-rosszul megindokolni elszántságunkat és bizony sokszor, többször balkézzel adjuk, amit adunk — az irgalom oltárára ha kérnek, szó nélkül nyújtjuk oda adomáuyainkat s jó szívvel sajnáljuk, hogy többet nem adhatunk, mert érezzük azt a bensőséges, jóleső megnyugvást, a mely a jótettet követi. Jót tettünk, és ennek tudata kimondhatatlanul jól esik a farizeusnak, Tartüfnek éppen úgy, mint a szentnek vagy gyarló embernek, Ezek az érzelmek, ez a meggyőződés vezetett bennünket akkor,amikor ezt az „Ezrest« a millennium dicsőségének verűfényében gondosan mintáztuk, formáltuk, testbe öltöztettük, mikor a zászlót kibontottuk. Éljen a jókedv és jótékonysági Ez volt a jelszó. Hiszen úgyis annyi gondja, baja, keserűsége van mindenkinek a hétköznapi élet harcaiban, s oly sok szegény gyermek éhezik és fázik a téli zord időben. Humor és a köuyörület eszméje együtt! És miért- ne, miértne léteznék közöttük összekötő erős kapocsként a diadalmas, hézagpótló „Ezres“ ? A mikor bemutattuk eszménket az „Ezres“ formájába öntve, egyben a felebarati szeretet, a jótékonyság nemes, szép szobrára bizalommal nyomban reá adtuk a jó kedv, a mosolygó humor csillogó köntöséi. S hogy az érintkezés, az összhang valóban létrejött, hogy a merész gondolat jó volt, mutatja az a körülmény, hogy az egész társadalom lelkesedve s áldozatokkal csoportosult azonnal az eszme körül, magasra emelte a kitűzött zászlót és nagy számban alája esküdött. Ezzel az aktussal megszületett az „Ezres“ s íródni kezdett haladéktalanul a nagy és finom asztalok krónikája. Pezsgett, magasra lövelt fényesen a ragyogó jókedv, mint az ugrókut kristálytiszta vize, szikrázott a humor, mint a város ó- és uj villamos accumulatorai- nak istennyilái. A gyűjtő persely pedig a bibliai szegényasszony olajos korsójává változott: mennél többet öntöttek ki belőle, annál több maradt benne. Mit mondjak még? Urak és hölgyek Mindenkinek saját érdekében van mielőtt gyapjúszövet szükségletét megszerezné a WEISZ GYULA Ssatmr Deák-tér 21. Női kosztümök nagy választékban \\álÚ ÓS ai^Ol gyapjllSZÖVGt “SS Nevezett cég e szakmába vágó cikkekkel a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel és bármely fővárosi kereskedővel is versenyképes. Martin tíons át C L T D. angol gyapjúszövet gyárosoknak egyedüli raktára.
