Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-02-18 / 14. szám
Szatmár 1906. SZATMÁR-NÉMETI Február 18. vevőszék Utólagosan teljesíti ugyan az ellenőrzést; de nincs módjában és jogában a kiadásokat előzetesen megakadályozni; mert a miniszterek végzik az utalványozást. Ez nincs rendén. S ebből következik, hogy a nemzet vagyonát, az állam bevételeit, jövedelmeit és énékeit egy olyan szervezetre kell bízni, mely a \ kormánytól független, önálló s az országgyűlésnek állandó helyettese; 5 mint ilyen, a nemzetet állandóan képviselné, a költségvetési tör- j vény végrehajtásánál, a kiadások eszközlésénél s egyszersmind állandóan őrködnék, vigyázna j a nemzet vagyona, az állam bevételei és jö- j védelmei felett s az országgyűlés nevében és j megbízásából adná meg a kiutalási jogot a j törvényes kormány szakminiszterei részére. ■ Szükségednek látszik tehát egy olyan szerve- | zet létesítése, mely a pénztárak, a kasszák és a j miniszterek között álljon, mely szerv amidőn ! a nemzet vagyonát őrzi, a kiadások kiutalva- ! nyozási jogát is gyakorolja, a nemzet ország- j gyűlése nevében. Ez a szerv lenne a kincstár- őrség, mely önállóan alkottatnék meg az állami főszámszék mellett. A kincstár-őrség eszméje fel van vetve. Ez irányban indítvány; s illetve javaslat-tervezetet adott be Csomay Imre szatmári ügy- 1 véd, a szatmárnémeti függ. és 48-as párt el- j nőké s az országos központi függ. párt kül- s tagja. Kossuth Ferenc ur, az országos párt el- j nőké a javaslatot, az indítványozó kertére is, j Henlaller Lajos országgyűlési képviselő urnák, : a képviselőház zárszámodásokat vizsgáló bizottsága elnökének kezébe ad a ki lanulmá- | nyozás és előkészítés céljából. Így az itidil- ványnyal és a tervezettel bizonyára foglalkozni fognak. Minden további megjegyzés nélkül az indítványt illetve javaslatot, s annak indokolását közöljük, amint következik: A magyar állami kincstáríírökröl és a.kincstárörségröi. I (Törvényjavaslat tervezel. Vázlatosan.) § Az állam bevételének és kiadásainak, az állam vagyonnak és az állam ad sság kezelésének s általában az állam számvitelének ellenőrzése, főleg a kiadásoknak a miniszterek részére való utalványozá * II sa céljából a minisztérium és az állami számvevő- szék mellé s ezektől teljesen független és önálló közhatóságképen kincstárőrség állittatik. § A kincstári őrség áll 2 kincstár-őrből, egy kincstárőri főszámianácsosból, 3 kincstárőrségi osztálytanácsosból, 2 titkárból, 6 számvizsgálóból és a kezelő személyzetből. § A két kincstárőrt az országgyűlésnek mind a két háza együttes ülésihen választja meg kijelölés nélkül élethossziglan. A választás törvénybe iktat tátik. Törvénybe iktattalak mindannyiszor a lemondás, általában a megüresedés s a megüresedett egyik vagy mindkét kincstárőri állás betöltése. § Mindkét kincstárőr a miniszterelnökével egyenlő rangban áll. — A melléjük osztott tanácsosok, osztálytanácsosok, titkárok, számvizsgálók, s az állami számvevőszéknél rendszeresített állásbeliekkel egyenlő rang- és fizetési osztályba soroztatnak. — Az őrség tiszti karát, segéd- és kezelőszemélyzetét az országgyűlés képviselőháza választja § A kincstárőrök és az őrség többi tagjai semmiféle más állami vagy magán hivatalt nem viselhetnek. § A kincstárőrök a nemzeti vagyonnak; államvagyonnak, a kincstár összes bevételeinek legfőbb felügyelői, őrei és oltalmazó!. § A kincstárőrök tiszte és feladata a költség- vetési törvény végrehajtását megindítani ellenőrizni illetve a jelzett törvény végrehajtására nézve az egyes szakminiszterek részére a felhatalmazási törvény alapján a kiadásokra utalványt adni. — A kincstár- őrök utalványa nélkül egy szakminiszter sem veheti igénybe a tárcáját illető összpget s azt még a törvényben megjelölt célra sem fordíthatja a kincstárőrök valamelyikének előzetes utalványozása néiküi. § A kincstárőr minden utalványozásánál köteles a költségvetési és a felhatalmazási törvényre hivatkozni. KüPségveté.-i s felhatalmazási törvény hiá- ! nyában azonban az állampénztárból egy miniszter részére sem szabad a kincstárőrnek kiutalványozni semmit. § A kincstárőrök utalványozása s annak számára hivatkozás nélkül az állami számvevőszék egy szakminiszter utalványát sem tekintheti érvényesnek s a kiadást törvényesnek s jogosultnak. § Költségvetési, — felhatalmazási törvény hiányában, ha az országgyűlés együtt nincs, a kincstárőrök nem adhatnak felhatalmazást és utalványt (az udvartartás köU-égének s) a közösügyi kiadásoknak sem előlegezésére sem kifizetésére. Ha az országgyűlés együtt van és működésben, de még a költségvetési törvény meghozva’és szentesítve nem lelt, — csak az országgyűlés ide vonatkozó külön határozata s alap— S ime, — végezte beszédét — azóta már i egy emberkor telt el, atyámat a szerencsétlenség fásulná tette s nem tud meghalni; nekem meg nincs nyugodalmam viz alatti lakásomban s minden éjjel feljövök, hogy szokott munkámat végezzem. Én szívesen maradnék a földön s élnék úgy, mint más ember, de a tündér, kinek hatalmába adtam magamat, nem ereszt el, mig meg nem találom a gyűrűt, melyet atyám tőlem elveit s idegennek adott. De hát hogy nyerhetném én azt vissza ennyi idő után, mikor azt sem tudom, hogy mi lett a lovagból. Mikor az ifjú ezt hallotta, mindjárt arra a gyűrűre gondolt, melyet a tövisbokor alatt talált s melyet azóta folytonosan ujján viselt. — Legyen nyugodt, szép leány — mondá — már segítve van kegyeden, mert néha úgy összejönnek az események, mint a hogy nem is gondoljuk. ! II idd beszéljem el azonban én is, mily különös mó- j dón jutottam egy gyűrűnek birtokába, mely bizonyo- j san a kegyedé lesz. Mikor a szép leány értesült a gvürü meglalálá- l sáról s azt a gyöngyről felismerte, nagy örömmel j kiáltott fel s az ifjút úgy üdvözölte, mint megmentő- j jét a tündér hatalma alól. így beszélgettek aztán kot- | fecskén sok mindenről az ’egész éjszakán át s észre sem vették, mint repül el tőlük az idő. A leány a többi közt elmondta azt is, hogy mennyire borzad ő még tovább is a vén malomban, a lündéri tó közelében lakni s midőn a legény is kijelentette, hogy bizony ő is megunta már ezt az elvonult vad életet: elhatározták, hogy elmennek együtt más vidékre, szereznek valami szép helyen egy malmot s ott a legény molnár lesz, a fiatal leány, mint neje, mol- nárné, az öreg apát pádig elviszik magukkal. Mikor megvirradt, a fiatalok egymás kezét fogva az ötvg molnár szobájába mentek, hogy azt felkölí- s„k s magokkal hivják. Az öreg emb.r azonban nem i mozdult, merev, hideg testtel feküdt, mert azon éjen meghalt. Leánya megcsókolta, könyeivel öntözte halvány arcát, majd eltemették az öreget egy tölgyfa alá. Azután ami vagyonkájok volt, azt pénzzé tették s mindenüket magokhoz vevén, elmentek a nagy világba, uj otthont keresendők. Távol, messze vidéken talállak egy malmot, épen olyat, mint a milyet óhajtottak; azt birtokukba vettek s boldogan, megelégedetten éltek. A vén malom örökre gazdátlanul maradt; az idő aztán végkép elpusztította s a patak lassankÍP{ elhordta korhadt, gerendáit és deszkáit. Idővel az erdő a malom helyét is benőtte s a ki most ott jár, nem is gondolja, hogy ott hajdanában virágzó falu, | vagy csak hogy egy malom is lett volna. A tó tündérét nem latta többé senki. N. ján adhatják ki a jelzett (két) címre a kiadási felhatalmazó utalványt a megelőző költségvetési összeg arányában. § A kincstárőröknek joguk van, sőt kötelességük az egyes szakminisztériumok pénzkezelését — a miniszter előzetes értesítése mellett — bármikor megvizsgálni. A kincstárőröknek joguk van — a főszámvevő- j szék elnökének előzetes értesítése mellett — az ál- | lami számvevő zék ügykezelését és eljárását is mog- . vizsgálni Mindkét irányban megejtett vizsgálatról az országgyűlésnek közvetlenül tesznek jelentést. § A számvevőszék által elkészített zárószámadást, annak az országgyűléshez való beterjesztése előtt a kincstárőrök is aláírják s azt a számvevőszéktől - ha az országgyűlés együtt nincs — átveszik s az országgyűléshez beterjesztik, illetve annak pénzügyi bizottságához ők juttatják. § A kincstárőrök épen úgy mint az állami számvevőszék elnöke felelősök A kincstárőrök vád alá helyezését a képviselőház altalános szavazattöbbséggel rendeli el s az esetleges bíráskodást ugyan oly módon, ugyanazon bíróság gyakorolja, a mely a miniszterekre nézve az 1848. évi III. t.-cikkben, illetve a számvevőszék elnökére vonatkozólag az 1870. XVIII. t.-c. 9., 10. §-ában megvan állapítva és az 1848. évi III. t.-c. 35 §-ának rendelele a kincstár két őrére is kiterjed. §. Mind a két kincstárőrnek évi fizetése a miniszteri fizetéssel egyenlő. A melléjök osztott személyek fizetései rangosztályuknak megfelelők. § A kincstári őrség megalakulása után azonnal megkezdi működését. § A törvény hatálya a magyar korona minden országaira kiterjed. — — Indokolás, a magyar állami »kincstárörökrőU és a kincslárörségről alkotandó törvény-javaslati tervezethez : A már régóta tartó politikai válságos helyzetben a gondolkodó előtt feltűnnék, hogy alkotmányunk nem teljes, hézagos, hiányos. »Alkotmányrevizió« szüksége előtt állunk. Intézményes biztosító módokról és eszközökről kell gondoskodni, hogy nemzeti jogainkat, érdekeinket s értékeinket megoltalmazhassuk. Nagyon sok irányban tudnék rámutatni arra, hogy alkotmányunkból és mily tekintetben hiányos?! Tudnék is talán egy és más midokat javasolni, a miket nem kifogásolnának, talán el is fogadnának, megvalósításra kitűznének. Azonban ezen alkalommal csak az én szememben egy nagy fontosságú jelenségre tekintek és mutatok rá s erre vonatkozólag javaslok; — javaslom a kellő intézkedés megtételét — egy intézménynek alkotmányunkba beállítását és erre vonai kozólag a törvényhozási intézkedés megtételét illetve törvény-alkotását. A jelen válságos helyzetben úgy látjuk, hogy az alkotmány ellenes, inparlamentáris ügyvivő kormány az állami bevételekkel jogtalanul, felhatalmazás nélkül, szabadon gazdálkodik, — mondhatjuk garázdálkodik. A miliárdos költségvetésből alig 18—20 száza- ék az, melyet a nemzet elvonhat előle azon cimen. hogy országgyülésileg meg nem szavazott adót befizetni, beszedni, behajtani tilos. Az állami jövedelmek nagy része úgy foly be az állampénztárba, ugyszólva magától, hogy annak a kormány kezébe, rendelkezése al i jutását a nemzetnek nincs módjában megakadályozni. Az ügyvivők aztán elköltik a pénzt s e mellett a nemzeti követeléseket semmibe sem veszik, a nemzeti érdeket, jogot, közszabadságot lábbal tiporják hosszú időn keresztül. Évek lelnek el mig az adómegtagadással, az ál látni jövedelmek lassú elvonásával a hazifiatlan kormány a tehetetlenség állapotába jut s bukását beismerni, bitoríott helyéről távozni kénytelen. A mostani válság előtt a pénztári készlett erősen gyűjtötték, mintha a jelenlegi helyzet előidézé- i sére egyenesen ké.-zültek volna. Szedték az állami jövedelmeket s kifizettek olyan tételeket, melyekre a jelen viszonyok közt a nemzet nem adott volna egy fillért sem. Ezt a nemzetnek tűrni kellett; mert hiszen a pénz, az értékek, az alkotmány- és parlalegujabb szerkezetben és legjobb kivitelben kaphatók. A magyar kir.állanjVasutak gépgyárának Vezériigyno ségépél ÍIUDaPEST, V., Váci-körut 32. tmmmm Árjegyzéket és költségvetést kívánatra ingyen és bérmentve küldünk.^ •— .......... ■ ~ Kerületi képviselő; BIKÓ IyAJOS, Szatmár. ■
