Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-02-14 / 13. szám

zatmár, 1906. S ZA TM Á RN ÉMETI Február 14. A közgyűlés a polgármesteri jelentést tudomá­sul vette, a Raab emlékének jegyzőkönyvi megörökí­tésére vonatkozó indítványt elfogadta. Az alkotmányvédő bizottság javaslatait, külön­böző vármegyei és városi átiratokra vonatkozólag elfogadta, illetőleg a bizottság intézkedéseit tudomá­sul vette. Ezután a Kegye György és társai által megvá­sárlásra ajánlott alsókörtvélyesi földekre vonatkozó­lag tett a tanács előterjesztést. E szerint az ajánlatot már a múlt évi március hóban tárgyalta a tanács, s a kiküldött bizottság 9003 K 95 fillérben állapította meg a birtok értékét. Kegye Györgyök 9060 koroná­ért voltak hajlandik a birtokot átengedni. A tanács igy kötötte meg a szerződést, s most beterjeszti a városi törvényhatósági bizottságnak a szerződést jó­váhagyás végett, javasolva, hogy ez az ügy a sza­bályrendelet értelmében rendkívüli közgyűlésen tár- gyaltassék s annak határnapjául febr. 26-ika tűzes­sék ki. A közgyűlés ehhez hoszáj írult. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a belügymi­niszter által visszaküldött közkórházi alapszabály megfelelőleg helyesbbittetett s igy fog felterjesztetni jóváhagyás végett. A december havi adóváltozási jegyzéket, amely szerint 48 K 56 fillér leíratott s 695 K 93 fillér elő- iratott, tudomásul vették. A szatmári gazdaközönség ártéri adójának tör­lésére vonatkozó tanácsi előterjesztés elfogadtatott, mert a szerződés értelmében a városra hárul a fel merült költségek fizetési kötelezettsége. Az 1905. év végéig kivetett és behajthatatlan pbadó — körülbelül 1000 és néhány korona — tör­lését a közgyűlés elrendelte. Ez az adóössseg vagyon- lanság, eltávozások és halálozások következtében be­hajthatatlan. Tudomásul vették a városi tanács előterjesztő­iét, hogy a nemzeti ellenállás hatályosabbá tétele ügyében 250—905. szám alatt hozott közgyűlési ha­tározatot végrehajtotta. A tanács előterjesztéseinek letárgyalása után a gazdasági szakbizottság előterjesztései illetőleg javas­latai következtek. Hozzájárult a közgyűlés, hogy Gramma József szatmárhegyi lelkész személyes pótlék iránti kérelme elutasittassék; miután a lelkészi személyes pótlékok kiutalását a közgyűlés már évekkel előbb megtagad­ta volt. Tárgyaltatván a statusquo ante izr. hitközség temetkezési hely átengedése iránti kérelme, a gazda­sági szakbizottság előterjesztette a közgyűlésnek, hogy a hitközség arra kéri a várost, hogy a Pirosberek­ben levő s jelenleg szénaraktárnak használt területet engedje át temetkezési célokra, cserében a hitközség batizi országút mellett, Felső-fordulón levő, mintegy 2000 négyszögöl földterületéért. A szakbizottság ezt teljesíthetőnek találja, azzal a kikötéssel, hogy a hit­község az általa átengedendő földterület szénaraktár céljaira való körülkerítéséhez szükséges 3257 korona költséget viselje. A közgyűlés a gazdasági szakbizott­ság előterjesztését, részletesebb tárgyalás céljából, a szabályrendelet értelmében is, a febr. 26-iki rendkívüli közgyűlésre tűzte ki. Grünwald és Schiffer cég 35000 korona óvadé­kát, amelyet a tüzér- és huszár-laktanyák építésénél kötött szerződés értelmében letett s amely csak 1906 dec. elsején volna tulajdonképpen kiadható, kiadni rendelte a közgyűlés, mert a laktanyák építése va­júdó kérdés és mert a cég a szerződést továbbra is elismerte magára nézve kötelezőnek. Horváth Bertalannak és társainak avasi bérei erdejük eladására vonatkozó ajánlatát szintén a már említett rendkívüli közgyűlés tárgysorozatára tűzni rendelte a közgyűlés. A Bocskay-közbeli és Csokonay-ulcai nyílt árok befedése illetőleg beboltozása elrendeltetett. A mun­kálat vállalat utján fog teljesí ti etu i 5823 K 20 fillér előirányzott összegből. Alapul az 1904—5—6-ik évek­ben költségvetésileg e célra már előirányzott 6900 korona csatornázási alap fog szolgálni. A csatornázás téglával fog történni s a téglafalak cementtel borit- tatnak. A főerdész részére tűzifa eladás utáni jutalom gyanánt 300 koronát megszavazott a közgyűlés, s miután már ulólagos jóváhagyás reményében a ta­nács eddig 255 koronát kiutalványozott neki, most a fenmaradó 45 korona fog még részére kiadatni. Zabari Ferenc itt felszólalt s azt mondotta, hogy a városi erdőkből a fát vidékre viszik. Ez óriási kár reánk, városiakra nézve. Aki hibás, az vonassák felelősségre és ne jutalmazzák. Léber Antal főerdész elismeri, hogy a városi erdőségekből nagymennyiségű fát hordtak el a vidé­kiek, azonban a szatmáriak vették s úgy adták át másodkézből a vidékieknek. Ezt megakadályozni nem állott hatáskörében. Sem szóló (a főerdész), sem az erdőőri személyzet egyetlen egy vidékinek egy méter fát sem adtak. Igazolják ezt a bárcakönyvek is. Min­dig szatmári polgár nevére történtek rendelések. (Felkiáltások: Szabályrendeletileg kell gondoskodni a visszaélések megakadályozásáról!) A közgyűlés tudomásul vette a főerdész válaszát, amely szerint tényleg igaza van a főerdé?znek. Ha magok a város egyes polgárai élnek vissza a hely­zettel, ez meglehetősen furcsa s könnyen adhat arra a gyanúra okot, hogy némelyek üzletet csinálnak a dologból s a jelenlegi szabályrendelet kijátszásával, bizonyos százalékért vásárolnak fát vidékieknek. Következett a legeltetési társulat számadása s az újból kötendő szerződés. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos több rendbeli kifogást tett a számadás el­len s a maga részéről azt indítványozta, hogy uj ke­zelési szabályzat dolgoztassák ki, — ami 8 nap alat megtörténhet — s a következő közgyűlés döntsön a kérdés felett, vájjon megköti-e a város továbbra is a szerződést a társulattal Ő a maga részéről 2000 korona értékű károsodását látja a városnak a szer­ződés újabb megkötésében. — A gazdasági szakbi­zottság pedig azt javasolta a közgyűlésnek, hogy még egy évre hosszabbittassék meg a szerződés s azalatt olyan kezelési szabályzat dolgoztassék ki, amely a város anyagi érdekeit és befolyását nagymértékben szem előtt tartja. Egy év után aztán végleg dönthet a közgyűlés e kérdésben, jó belátása szerint. Uray Géza hosszabb felszólalás keretében azt indítványozta, hogy tekintsen el most a közgyűlés a házi kezeléstől teljesen. Esetleg jogosult magasabb bérösszeg kikötése tárgyában folytattassanak a tár­gyalások a társulattal s ha nem lenne megállapodás, következzék a házi kezelés. Különben pedig 3 évre hosszabbittassék meg a szerződés a legeltetési társu­lattal. A közgyűlés Vajay K., Kató Antal hozzászólása után, 24 szóval 21 ellen elfogadta a gazdasági bizott­ság javaslatát. Hajdú Károly rendőrfogalmazót 300, Kiss Jó­zsef rendőrtisztet 250, Pap István és Makai Sándor rendőrtiszteket pedig 150—150 korona jutalomban részesítette a közgyűlés a tiszti főügyész javaslatára, azért, mert az illetők az üresedésben levő alkapitányi és egy szintén üresedésben volt rendőrtiszti állásban csaknem másfel évig teljesítettek helyettesitő szolgá­latot. Elfogadta a közgyűlés a gazdasági bizottságnak a városi középületek javítási munkálatainak mikénti végrehajtásara vonatkozólag tett előterjesztését, amely szerint a kisebb munkálatok házilag, a nagyobb és részletes költségvetést igénylő munkálatok vállalat utján végeztetnek. Bottyán László vámhivatali pénztáinok tisz ti óvadékának betáblázás utján való helyettesítését Gyulai Lajos ellenzése dacára elfogadta közgyűlés. Tárgyaltatotl a tnügyalogjáró kiegészítése tár­gyában tett jogügyi szakbizottsági előterjesztés. A ki­egészítés azt tartalmazza, hogy a kivezető csatornák a gyalogjáróval egyszerre készítendők. A mügyalog- járóknál a vizvezelő csatornák vasfedőlemezekkel lá­tandók el; ezt a városi mérnöki hivatal, az illető ér­dekeltek terhére, végzi. Ahol . incsenek a csatornák kellően elkészítve, 8 nap alatt készíttessenek el. Kótai Lajos kevesli a 8 napot. 30 napi határidőt kíván megállapittatn i. Pethő György azt óhajtja figyelembe vétetni a készülendő mügyalogjárók készítésénél, hogy a feljáró koptatok ne legyenek benne a járdába, mint most, mert ez a járókelőkre nézve veszélyes. A közgyűlés a kiegészítést a bizottsági előter­jesztés szerint elfogadta Horváth Géza volt rendőrfogalmazónak, aki ka­tonai szolgálat miatt lemondott állásáról, a nyugdíj­alapra befizetett 218 K. 60 fillérnyi pénzét visszaadni rendelte a közgyűlés. Özv. Raáb Sándorné részére évi 891 korona nyugdíj állapíttatott meg, két gyermeke neveltetési költségeire pedig (a fiú 20 éves koráig, a leány 18 éves koráig fogja kapni) 148 K. 50 f. évi költsé g szavaztatott meg egyenként. Özv. Bertók Sándorné, néhai Bertók S. rendőr özvegyének évi 53 k. 40 fillér állapíttatott meg. A nyugdijszabályzat olyképpen történő módo sitására. hogy minden árva gyermek neveltetési költ­séget kapjon, javaslat tétel végett a tanács uta- sittatott. Dr. Kölcsey Ferenc közkórházi igazgató orvos­nak hat heti szabadságot engedélyezett a köz­gyűlés. Színház. Az igazgató, úgy véljük, a jövő évi társulat tag­jainak szerződtetésével foglalkozik. Sok kellemetlen­ségnek volt a kutforrása az a körülmény, hogy tár­sulatai általában gyengék és hiányosak voltak. Ter­mészetesen a szinügyi bizottság feladata lett volna ellenőrizni az igazgatót, betölti-e az összes szerepkö­röket s megfelelően tölti-e be. Azonban tény az, hogy a szinügyi bizottság nem állott feladatának magasla­tán. Ez a bizottság csak akkor mutatkozott érzékeny­nek, ha az őt érintő bírálatról volt szó. A színművé­szeti kérdésekben fennforgott mulasztásokért senki sem viselte a felelősséget; az Szent Dávidra tolatott, azért hegedül olyan szomorúan a holdban. Utövégre is a húr a végsőkig feszült. Mindenki ismeri a közzel múlt eseményeit7'~a közhangulatot. Hiába keresünk más kibúvót, esak el kell ismernünk, hogy a szinügyi bizottságnak feladata elsősorban őr­ködni s a város érdekei' megóvni, ha nem lehet másként, a szerződés felbontásának fölidézésével is. Milyen érdemeket szerezhetett volna a szinügyi bi­zottság a város színművészeiének történetében ! Na­gyon kevés reményünk van rá a múlt után, — bár­mennyire igyekszünk reménykedni, — hogy a jövőben törekedni fog ha nem is nagy érdemek szerzésére, de feladatának kellő teljesítésére. Pedig már most kell nagyon figyelnie arra, vájjon az igazgató jó társula­tot szervez-e jövőre, minden szerepkört betölt-e, vagy talán revanchsal akar szolgá'ni a város közönségé­nek az utolsó évben, a visszavonhatatlanul utolsó évben, — elégedetlenségeért A színházat nagy áldo­zatokkal tartja fenn a város, a müpártolás meglepő: ilyen körülmények közt akár a legmagasabb — vidéki szempontból vett — igényeket támaszthatja a közön­ség Első és legfőbb, hogy a szerepkörök mind betöl­tessenek, a kar kellő számú s jól megválogatod le­gyen. Ha rosszabb viszonyok közt lehettek Szaímá- ron jó erők: úgy most még inkább megkívánhatjuk, — hogy már személyekre hivatkozzunk, — hogy hoz­zon a direktor jövőre Serédi Saroltákat, Forrai Feri­ket, Étsi Emíliákat, Ábrái Arankákat, Holéczi Ilonákat, Ferenczi Józsefeket, Nagy Imréket, Miklósi Ilonákat, Bónisokat, Mezeieket, Gömöri Jenőket, Andorffiakat, Tharaszovicsokat stb. stb., hiszen emlékezünk, kik vol­tak itt gyöngébb viszonyok közt, majdnem aggasztó szinpártolás idejében. Mindenesetre pedig minden tag tartassék meg a maga szerepkörében, Nem kí­vánjuk, hogy három ikszeli túli hölgyek bakfis leány­kák szubrettszerepeire szerződtessenek, mikor a komikai szerepkört méltán kiérdemelték már; s a hősnő ne­héz szerepkörére, a drámai anya kevesebb megráz­kódtatásokat követelő szerepkörére vágyakozó hölgyek szerződtessenek. S igy tovább: a baritonista ne legyen drámai apa ; — mert legyen igazi drámai apa. Terünk nem engedi, hogy most egészen meg­rajzoljuk azokat a kereteket, amelyek közt egy jó Szatmárnémeti állal jogosan igényelt társulat egy ki­csiny, de tönkre nem juttató áldozatkészséggel szer­vezhető. De hiszen mindenki látja és tudja, mi a hiány és hogyan pótlandó. Kérjük a szinügyi bi­zottságot, tessék szives lenni magának minél több ér­demet szerezni, s akkor nem méhóztatik majd meg­haragudni, ha valaki tiszteletteljesen kérdezi: hol a szinügyi bizottság? — mert jól eső önérzettel mutat­hat a bizottság működésének eredményeire. Szombaton Szuderman nagy színmüve, az „Ott­hon“ került színre szép közönség előtt. A főszerepet, Magdát, vendégmüvésznő játszotta: Radó Rózsi Mis­kolcról. A művésznő tehetsége kétségbevonhatatlan. Azonban e szerepben többet vártunk. Alakításában, nagyon is magasan akart járni; ezért nem bírta jele­aratógépek és egyéb mezőgazdasági gépek legújabb szerkezetben és legjobb kivitelben kaphatók. magyar kir.állaipVasutak gépgyárának Vezérügynökségépél BUDAPEST, V., Váci-kÖrut 32, —mm Árjegyzéket és költségvetést kívánatra ingyen és bérmentve küldünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom