Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-10-28 / 86. szám
2-ik oldal. SZATM ÁR-NÉMETI. Szatmár, 1906. október 28, ját, a — kurucok maguk végzik ki, mielőtt, árulóvá lehetne. Az 1708/9-iki borzasztó hideg tél és a pestis megtizedelik a kurucok amúgy is ritkuló sorait, de a végső kétségbeesés még 1711. elejéig tartja ébren a kuruc virtust, mikor a fővezérré lett Károlyi Pálffy császári megbizottal ápril 29-én Szalmáron békét köt és a majtényi sikon Világosnak ad példát... * * * Itt szűk keretben csak hiányos vázlatát adhattuk a hosszú, változatos történetnek... Rákóci a vége felé már külföldön bujdosott és ő nem okozható a keserű sorsért, mely ezután az országra szakadt, mely a kuruc harc nélkül is bekövetkezett volna. Rákóci bujdosó társaival 1720-ban a Marmara tengerpartján, a kies Rodostóban alkotta 1 a híressé vált magyar gyarmatot... Itthon ezalatt mélységes elkeseredés fogta I el a tömegeket és habár hosszú ideig azt sem j tudták, merre járnak a bujdosók, II. Rákóci Fe- j renc és Bercsényi Miklóstól várták még min- ! dég a szabadulást, mikor megszületett a bánatos nóta: »Nézd el: be kövér, Bőriben nem fér, Mégis mindig többet kér! Alig vagyon országunkban Miatta kenyér,« Rákóci pedig elénekelhette: »Fecském, j fecském, vidd el az én levelecskétn« ... i 1735. ápril 8-án 59 éves korában, nagyA végsőig kinzott ország Rákóci nélkül is ! forradalomba került volna, a mint később Kossuth nélkül is el kellett volna következnie 1848-nak, ha más dátum alatt is. A majlhényi fegyverletétel sem volt már kikerülhető, épugy, mint később a világosi... ! Nagy idők nagy embereket szülnek és a nagy idők végzete e nagy emberek végzete is. Rákóci mérhetetlen gazdagságot áldozott fel hazájáért és egy meleg tűzhelyet hagyott , ott, mert e hazáért lángolt és idegen nevelésben is magyar maradt, holott fényben és bibor- ban élhette volna napjait, ha könnyelműen gondolkozik, mint az epigonok. Sorsa sokban analog a Kossuthéval... | Mindketten hontalanul és nehéz küzdelmek j I közt zárták le szemeiket, de a hosszú hontalanságban percre se szűnt meg szivük a hazáért dobogni. Minden gondolatuk a távoli hazán csüngött és még számkivetesükben is keresték a szálakat, hogy az elbukott ügyet újra életre segítsék . .. * * * Rákóci hontalansága alatt itthon egy ser- vilis és minden önérzetéből kifosztott rendi ülés minden felső unszolás nélkül — csakhogy szolgai készségét felkínálja — alkotja meg a törvények leggyalázatosabbját, melylyel magyar valaha önmagát megbélyegezhette, midőn az 1714-iki 46-ik törvénycikkben Rákócit és bujdosó társait hazaárulóknak nyilvánítja, * * * A bujdosás keserű 21 esztendeje következett ezután még és ezen két évtized egy újabb hősi legenda anyagát szolgáltatta. pénteken, hunyta le -örökre szemeit a nemesek legnemesebbike Rodostóban hü Mikes Kelemenje, az emigráció krónikásának karjai között. Szivét Franciaországba, porhüvelyét a la- zaristák galatai St. Benoit kolostorába szállította a török kormány, hol édes anyja, Zrínyi Ilona mellé temették ... Franciaországban élte le száműzetése jó részét, onnét remélte még hazáját szabaddá tenni és mint Kossuth Angiidban és Amerikában, az igaz ügynek ott készítette a propagandát. Rodostó az volt Rákodnak, a mi Kossuthnak Collegno al Baraccone és később Turin... Mineketten az élő tiltakozás a soha nem nyugvó összbirodalrni eszme ellen és a mint Kossuthtal még halálában sem békült ezen eszmét képviselő balkezü politika, úgy Rákócit is még halálában sem átalotta gyalázni... És különös fordulata az eseményeknek..., ma egy nemesérzésü fejedelem tapasztalatokban gazdag élete alkonyán halomra dönti ezt a balkéz irányította politikát ... Ez is az idők jele. Te pedig Rákóci, hű társaiddal diadallal térsz meg hazádba... Hü magyarjaid sorfalat állanak a hosszú diadalulon, melyet fáklyák fénye és hegyi örömtüzek világítanak meg . . . Meghajtják hamvaidat bezáró érckoporsód felett a régi, tépett zászlókat, melyeken e két szó »Pro Libertate« is elfakult már... A kertek őszi virágdíszét mind koporsódra rakják le... Az őszi szellőbe belevegyül a sok között, szülőhelyed Borsi harangjának bugása és a sok harang mind azt zúgja: »Isten hozott!« ugyanazon harangok, melyek szomorú bucsudalodat zengték egykoron. És midőn megtérsz kedves városod, Kassa ősi dómjába tovább pihenni, előhozzuk tárogatóidat, melyek hivó szavadnak adnak szárnyakat. Te is legendás cigányleány!... Czinka Panna! kelj fel ma jeltelen sírodból és zengjed el lantodon a nagy fejedelem tragikus életpályája szomorú nótáit, melyekből kihallatszik a mi örömünk lágy zenéje, hogy Rákóci ismét a mienk ... Némuljon ma el a sok egyéni hiúság, mely közéletünkön annyira rágódik... A kishitüek, az irigyek és az önérdekek szövetségesei álljanak ma félre.,. Lelkesedjünk a nemes példán és legyünk ma egyek és legyen a Rákóci-ünnep határkő történelmünk változatos pályáján, melyből egy szebb jövő induljon ki .. . Székely Imre. A fejedelem temetése. A nagy fejedelem földi marad/ánya immár útban van a honi szenteli föld felé. A nagy bujdosó tetemét lágyan ringatja a tenger hulláma. A magyar nép ünneplő diszben váija fejedelmét s megkondulnak a harangok, imára kulcsolódnak a munkás kezek s lázasan pirul ki a honfi arca ... A nagy temetésre az egész ország készül. Az ünnepély méretei eddig sohasem tapasztalt mérveket öltenek. Együtt ünnepel az egész ország, s az ünnepély a magyar nemzet kegyeletéhez méltó. Az ünnepség fénypontja a kassai temetés leszen. Ennek óriási mérvei bizonyítására elég ha felemlítjük, hogy a rend fentartására 1200 m. kir. csendőr van összpontosítva A temetési szertartási menet véglegesen megállapitot sorrendje a következő: 1. A menetet megnyitja a lovasrendőrség egy lovas rendőrtiszt vezetésével. 2. Gróf Hadik János belügyi államtitkár, a menet lovas kapitánya. 3. Négy kürtös lovon, ciraeres zászlós harsonákkal. 4. Abauj-Torna vármegye és a többi vármegyék népies lovas bandériuma négyes sorokban. A törvény- hatóságok alfabetikus sorrendjükben. 5. Szabolcs vármegye 12 diszruhás népies lovas bandériuma négyes sorokban 6. A Rákóci-vármegye népies küldöttségei nyolcas sorokban (egyenkint 20—40 taggal) saját zászlóikkal és a vármegyék színeit viselő vállszalagokkal viszik a vármegye koszorúját. 7. Kassa szab. kir. város és a szomszédos városok iskoláinak küldöttségei. 8. Egyletek és testületek küldöttségei zászlóikkal esetleg koszorúikkal. 9. Fuvózenekar. T A R C A. Tavasai gyáss?. Irta: Szabó Sándor. Tavaszi gazdag, fénylő pompa Színes virágot binteget. Napfény ragyog s mégis gyász tépi A szivemet. Régi, bűbájos, édes álmok Emléke szomorúan kisért; Fájdalmasan rám integetnek, Ugyan miért ? Járok csodaszép kikeletben, Fénye áttör egy fátyolon ; Tavasz-e az, ha boldogságot Csak álmodom ? s é 1. A végtelen arcú róna felett Látjátok a szörnyű szelet? Suhogva, kacagva, sikoltva, Hogy hallja az állat, az ember A sikon szerterikoltja, Hogy itt van a tél, a november, Ólomsulyu szárnyai búgva Csapkodnak a városi zugba. Ez a szél! A vad novemberi szél! Szűk udvarokon csikorognak A kúton a n;gy kerekek, A vödrök a légbe’ forognak, És hangjuk, a durva, rekedt, A halált szólítja segélyül A mélybüh Száz holt levelet szaggat, s odavisz, Ahol kavarogva rohan le a viz A szél, A vad novemberi szél! Hideg ujja benyúl a csalitba, S a fészkeket is leszakítja. S tova vág a hegyek zord szirtjein át S ha az ifjú, síkos havat egybeveré A völgybe zudit egy egy lavinát És újra kinyargal a róna felé : A szél, A vad novemberi szél! Megrázza a kis kalyibákat, Az ócska tetőt lesodorja, Majd ablaküvegjét zúzza be sorba, S a sikra kivágtat Feketéllő domb tetején Nekimén A négy karú, puszta malomnak S nem tudja lerántani onnat, A vén unalom zordul elére mered S kettéhasogatja a szörnyű szelet, És ismét kürtjébe fújva, Próbálja meg újra: Neki támad. A malom mogorva falának A szél A vad, novemberi szél! . .. Kunyhók kuporognak a dombsor alatt, Melyek közepén karcsú torony áll, A szél a tetőkön átboronál, S merengve omolnak az ócska falak, üiser Zoltán a főpostával szemben. 3 kiló legfinomabb minőségűCubakávét 9 koronáért szállít postán bérmentve. Jobb minőségű és olcsóbb mint bárhol. Kérjen részletes kávé árjegyzéket.
