Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-09-26 / 77. szám

X. évfolyam. Szatmár, 1906. szeptember 26. Szerda. 77. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Javaslatok az alkotmány megerősítésének kérdésében. A nemzeti kormány egyik programmját képezi az alkotmányos intézkedéseknek olyan megerősítése, 'amely a jövőben lehetetlenné tegye a felülről jövő kényszerítő akarat uralmát és biztosítsa a nemzeti akarat befolyását és érvényesülését a nemzetnek úgy gazdasági mint erkölcsi javai tekintetében. Bár a kormány hivatása csak átmeneti időre szól, ezen időn belül a fenti programm megvalósítására mégis elegendő alkalom van különösen most, amikor az Ausztriával való kiegyezkedés lehetősége lép előtérbe. Ha tehát az alkotmány biztosítékainak megerősítése most már közel fekvő feladata a kormánynak, — természetes, hogy ezen meg­erősítés módozatainak és részleteinek kérdése és pedig igen sok kérdése kerül felszínre, és a közvélemény élénken várja ezen részletek meg­ismertetését. Bizonyos, hogy a legszélesebb alkotmány védelmi garanciákat a vármegyék és törvény- hatóságok utján fogja az ország kapni. Erre vonatkozólag — amint értesülünk — három irányban lesznek javaslatok. Az egyik arra az esetre vonatkozik, ami­kor a törvényhatóságok az általuk sérelmesnek vélt miniszteri rendelet ellenében felirati joguk­Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU országgyűlési képviselő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. Dr. Havas Miklós. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. _ .. —----- Teleion-szám 80. 1 ■= Mindennemű dijak Szalmára«, a kiadóhivatalban fizetendik. kai élnek és a miniszter a törvényhatóságot mégis a rendelet azonnali végrehajtására uta­sítja. Ebben az esetben a törvény szerint a törvényhatóság minden további nélkül köteles a — bár törvénytelen — rendeletet végre­hajtani. Az 1886. XXI. törvény ezen intézkedése tehát olyformán lenne módosítandó, hogy ameny- nyiben a törvényhatóságok a sérelmesnek vélt rendelet ellen gyakorolván felirati jogaikat, és a miniszter mégis követelné annak azonnali végrehajtását, úgy a végrehajtás előtt panasz­szót élhetnének a törvényhatóságok, még pedig a közigazgatási bizottsághoz avagy a m. kir. Curiához. Ezen hatóságok egy pár nap alatt kötelesek lennének a törvényhatósági panaszo­kat elintézni és határozatuk természetesen kö­telező lenne a miniszterre és a törvényhatóságra egyaránt. Ugyancsak módositandók volnának a jel­zett törvénynek a főispáni jogkörre vonatkozó intézkedései. A főispántól elvonandó az a rendkívüli jog, melynél fogva ő a tisztviselők fölött életnek-halálnak ura. Mert ez a rendkí­vüli jog mitsem ér, ha a főispán rendes hatal­mával nem tudja a rendet a törvényhatóság­ban föntartani. Ott pedig, ahol igazán kivételes intézkedésekre van szükség, oda külön tör­vénynyel királyi, avagy határozott időtartamra kormánybiztost kell kiküldeni. A főispán legyen az állami és törvényhatósági igazgatás ellenőr­■ «I ■ ■■ ■. I r ■ ~ —HM1I '■! '■ I ■■■ I.IHL— zője, minden hazafias, kulturális törekvésnek, akciónak indítója, vezére, ámde ehhez nem ke.l kivételes hatalom és igy az sem, hogy a tisztviselőkkel közvetlenül rendelkezhessék. El­lenben igenis szükséges, hogy maga a főispán is bizonyos fegyelmi szabályok alá helyeztes­sék. Mert bár a főispáni állás politikai, bizalmi természetű, de oly nagy hatáskörrel, jogokkal és kötelezettségekkel is jár, amelyek méltán involválhatják, hogy bizonyos, az állami tiszt­viselők eljárására íenálló szabályok reá nézve nézve is kiterjesztessenek. Eddig a főispán tettének minden konzekvenciája nélkül egysze­rűen — menesztetett. Ezentúl azonban csele­kedeteinek következményeiért legyen éppen úgy felelős, mint például maga miniszter is felelős úgy jogilag mint politikailag. Javasolják még azt is, hogy a törvényha­tósági tisztviselők megválasztása életfogytiglan szóljon. Hogy ezzel a már gyakorlott és pon­tos tisztviselő helyzete biztosittassék az, hogy meg ne történhessék az, miképegy ügyes bilin­cselő és kedvező összeköttetéseket szerzett ember korteskedéssel kibuktasson állásából egy a törvényhatóság szolgálatában huzamosabb időn keresztül állott derék tehetséges, szorgal­mas tisztviselőt, kinek ilyen eszközök nem álllanak rendelkezésére. Lehetetlen dolog az, hogy még a leglelkiismeretesebb tisztviselő­nek is örökösen a feje fölött lebeg e D.t- mokos kardja, hogy mi lesz a tisztujitás al­kalmával ? T A R C A. A forradalmárok titkos nyomdái*) (A földalatti Oroszország.) A jó öreg Guttenberg bizonyára nem gondolt arra, hogy az ő találmánya valamikor majd a forra­dalmak rugója lesz, mikor egyszerű betűivel a világot meglepte. Arra meg már éppen nem gondolhatott, hogy századok múltán üldözni fogják azokat, akik e belükkel szabadabb gondolataikat akarják kifejezésre juttatni. A modern forradalmak ismertették meg velünk igazán, hogy minő szerepe van a nyomdának a köz­vélemény átalakilásában. A csendesen működő forra­dalomnak úgyszólván, ez a legfontosabb eszköze. Az eszmék élőszóval való terjesztése elé a hatalom min­denféle akadályokat állíthat. A nyomdát is megaka­dályozhatja, mondhatná valaki. A tapasztalatok ténylég azt mutatják, hogy szük­ség esetén a sajtó jogainak megnyirbálásától sem ret­*) A tárcát egy fővárosi lapból vettük át. Közöljük azt a szerzó személyének érdekességére való tekintettel. A szerzó orosz újságíró, a ki az üldözések elöl hozzánk menekült. Legutóbb sokat írtak róla a lapok abból az al­kalomból, hogy határrendórségünk az ország területéről kiulasitotta, a pesti főkapitányság le is tartóztatta s napokig fogva tartott i. Szerk. tennek vissza azok, akik valamely, a hatalomra kelle­metlen irány terjedését akarják meggátolni. Ilyen dőben elrejtett zupokban kis gépecskék jönnek moz­gásba: a titkos nyomdák. A titkos nyomdáknak nincs története. Azt min­denki könnyen kitalálja magától, hogy Oroszországban született és hogy anyja és nevelő dajkája a forrada­lom volt. Fiatal volt még maga is, midőn a 60-as évek elején ennek a hajtásnak életet adott. Abban az időben volt ugyanis, hogy az uj Oroszország elő - harcosai elérkezettnek látták a hevesebb küzdelem idejét. Az uj eszmék, seregestől jöttek az országba és az ifjú gárda szinte megittasodott tőlük. Bizony ebben az állapotban többször adott igen hangos életjelt ma­gáról és a hatalom birtokosai jónak látták, hogy Drenlylt, Pétervár akkori katonai kormányzóját majd nam korlátlan hatalommal ruházták fel. Csak éppen a címét nem viselte a diktátornak, tisztére, és hatalmi körére nézve teljesen annak illett be. Ezt a nagy hatalmat főleg azért kapta, mert bíztak szigorúságá­ban. Nos, Drentyl ur tudta, hogy honnan fuj a szél, teljes erővel a nyomdatermékekre vetette magát. Ví­gan működött a cenzúra és a vonatok nem mentek Szibéria felé. De azért nem ez volt még az igazi. Pétervár nagyhatalmú kormányzója azért nem . vigyázhatott mindig a nyomdákra. Embereinek is akadt néha egyéb dolguk is. Több forradalmi irat került ki a nyomdából, mint a mennyit idejében el tudtak csípni. A titkos nyomdák korszaka tulajdonképen II. Sándor cár halálával kezdődött meg. Ennek azonban nagyon érdekes története van, amelyet érdemes lesz papírra vetni. II. Sándor cár egy dologban hasonlított II. Jó­zsefhez : ő is nagyon szeretett körültekinteni országá­ban. Egy ilyen kirándulása alkalmával az a kellemet­lenség történi meg vele, hogy a moszkvai forradal­márok egy nagyon ügyesen alkalmazott csellel el­fogták, becsukták és csak akkor eresztették szabadon, miután sikerült tőle az uj orosz alkotmányt megerő­sítő aláírást kicsakarni. — Könnyen érthető dolog, hogy ez az alkotmány halott volt már születése pil­lanatában, de következései igen messzehatók voltak. Nem ugyan abban az éltelemben, hogy elébbre vitte volna a dolgokat, sőt ellenkezőleg ettől az időtől kezdve a forradalom erős ellenfelet láttak, amelylyel nem lehet többé közönséges fegyverekkel megküz­deni II. Sándor erőszakos halála, melylyel a forra- dálmárok a szerződés megszegését torolták meg, csak még jobban megerősitőtte őket ebben a véleményük­ben. A sajtó ezentúl különös figyelemben részesült. I Raspewits prokurátor egyedül a nyomdákra vigyázott. I A szeme állandóan a nyomdákon volt, úgy hogy Pé- lervárt forradalmi iratokat nyomatni még csak meg­kísérelni sem lehetett. A legkisebb terméket, ami csak nyomdafestéket látott pontosan átnézett a cen­zúra. A szociálizmus szónak még előfordulnia sem volt szabad. M. Megnyílt HiRpyFELD test verek ..........._____**____ | férfi-, női- és gyermek-cipő-árnhása 8za tmáron, Kazinoisy=utoa (Vallon=féle liá%.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom