Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-09-05 / 71. szám
2-ik oldal. S Z A T M Á R-N É M E T I. Szatmár, 1906. szeptrmber 5. esetre való biztosítási teljesen közös szervezetben, azonban a két elkülönített számlarendszerrel végzi. Helyi szervezetek a kerületi munkás- biztositó pénztárak szintén paritásos szervezettel. Fennmaradnak még helyi szervezetül a vállalati pénztárak, amennyiben legalább 5000 taggal birő magánegyesületi génztárak. Ellenben megszűnnek az ipartestületi és építés1 pénztárak, továbbá az 5000-nél kevesebb tagsági létszámmal biró magánegyesületi pénztárak beszüntettnek. Érinthetetlenül marad a bá- nya-társládák szervezete, ha legalább a törvényjavaslatban megállapított segélyeket és járadékokat nyújtják. A vitás kérdéseket választott bíróságok döntik el. Első fokon a kerületi pénztárak mellett működő bíróságok, második fokon az állami munkásbiztositó hivatal bírói osztálya, mindkettő paritásos szervezettel. A felügyelet és ellenőrzést a pénztárak felett az állami munkásbiztositási hivalal biztosítási osztálya gyakorolja. Hírek a városházáról. Uj posta-épület. Rendkívül fontos és közérdekű ügyekben intézett felterjesztést a városi tanács tegnapi ülésén az illetékes minisztériumokhoz. A közigazgatási bizottság ugyanis már jégebben elhatározta, hogy felír a kereskedelmi miniszterhez egy uj posta-épület tárgyában. A tanács ma hajtotta végre a közigazgatási bizottság eme rendelkezését felírván a miniszterhez. A közönség rég érzi hiányát egy modern, kényelmes postaépületnek, városunk haladása is megkívánja, hogy akkor, mikor a pár év előtti rozoga köz- és magánépéletek helyét uj, modern paloták foglalják el, közvetlen a Deák-tér közelében, a piac torkában a magyar királyi posta ilyen ósdi, rendetlen es a tisztaság szempontjából sem éppen kifogástalan, szűk és úgy a közönségnek, mint a posta-személyzetnek kényelmetlen helyiségben húzódjék meg. Elvárhatjuk a minisztériumtól, hogy ebben a városunkra nézve igen fontos kérdésben minden skrupulus nélkül javunkra dönt. Az adóhivatal. Ugyancsak a közigazgatási bizottság legutóbbi gyűlésén hozott határozata értelmében feliratot intézett a tanács a pénzügyminiszterhez is az adóhivatalnak a városba leendő áthelyezése iránt. A mai adóhivatal még a régi időkből maradt, a mikor künnt a város végén volt a sóhivatal is s ennek érdekében helyezték oda az adóhivatalt. Sóhivatal ma már nincs, de az adóhivatal még mindig künnt van a város végén, majdnem a temető mellett, a kaszárnya háta mögött. Sem a vidékieknek, sem a városiaknak * IV. játszik valami különös fény. Egymásba mélyed a tekintetünk és a lelkünk forró ölelésbe zárja egymást; a homályos sokszor könnyes múlt mostan nem kisért minálunk. De amig én az ajkad rezzenését gyönyörtől elfordult szemekkel nem bámulom, amig te édes álomba veszve az én szemem neked áldozott könnyeit számolod, az a fekete árny, mely végig suhanva fölöttünk vig szókkal és hangos nevetéssel késztet megtagadnunk szivünk elborító méiy szomorúságát: ez a fenyegető sötétség, — mondd — nem a gyász- szál vagy — még rosszabb — hazugsággal teli jövő hideg érintésű sejtelme-e ? IV. Megremeg az ajkam és az ölelés ösztönére a karom megrándul, amint szőke fejedet meghajtva ülsz szemben velem. Két karcsú kezed selymet sző a selyembe és fehér nyakad élvesztő hűvösséggel emeli ki a ráhulló hajszálak sáppadt arany- szinét. A derekad hajlása megkergeti a véremet, a karod mozzdultától vér vörös hullámmal borul le a szemem ; de fölveted a fejed és hideg, kissé gúnyos barna szemeiddel fölényesen az arcomba nézel. Én lehunyom a szemem, megcsap a tisztaság megnyugtató lehellete és eszembe jut — ki tudná miért — fehér hajávál az édes anyám. nem esik útjába, a várostól messze van, eldugott helyen. Helyiségei szükek és a hivatal céljainak meg nem felelők s főként a hivatalnokoknak rendkívül fáradságos dolog a városból kijárni. Mig ha az adóhivatal bejönne a városba, ezeken a mizériákon is segítve lenne, és város is gyarapodna egy modern középülettel. Forgalmi akadályok. A kőzigatási hizottság már régebben utasította a Szatmár—erdődi h. é. vasút igazgatóságát, hogy a sínek közötti helyet töltesse fel az úttal egyenlő magasságra. A sínpár közötti tér jóval mélyebb az útnál, a mi igen megnehezíti a közlekedést és gyakran okoz, különösen a teher szállításnál akadályt. A vasút nem tett eleget ennek a határozatnak s a tanács most arra kéri felterjesztésébe a kereskedelmi minisztert, utasítsa a vasutat a sínpárok közötti tér feltöltósére illetve a dupla sinszékes-rendszerü sínek használatára. A város a kolozsvári szinház megnyitásán. F. hó 7-én és 8-án ünnepli Kolozsvár város az újonnan épített Nemzeti Szinház megnyitását. A régi szinház bezárásának és az uj szinház megnyitásának ünnepségére városunkat is meghívták. A tanács a város képviseletében Kőrösmezey Antal főjegyzőt, mint a szinügyi bizottság elnökét és Ferenc Ágoston tanácsjegy^őt, mint a szinügyi bizottság jegyzőjét küldte ki. A küldöttséghez csatlakozott Bartha Kálmán gazdasági tanácsos, a ki részt vesz a kolozsvári gazdasági kiállítás megnyitásán is. A villamvilágitási szakbizottság. Olcsóbb lesz a villany A villamvilágitási szakbizottság kedden délelőtt tartotta ülését Papp Géza polgármester elnöklete alatt. Az ülés során elfogadta a bizottság a villamalap 1907 évi költségvetés előirányzatát azzal, hogy a jövő év április 1-tól kezdve az áramdij 7 fillérre lesz leszállítva, junius 1-étől kedve pedig hat fillérre — A Weisz Ábrahám favágó telepének villamos erőre való berendezésére vonatkozó szerződést tárgyalta aztán a bizottság, melyet szintén elfogadott azzal a változtatással, hogy a szerződés a város által bármikor egyoldalulag felbontható. A tárgy- sorozat harmadik pontja az akkumulátor telep biztosítására vonatkozó előterjesztés volt. A beterjesztett kötlevélet elfogadta a bizottság azzal a kikötéssel, hogy a társaság egy állandó alkalmazottat köteles tartani az akkumulátor kezelésére. Ezután apróbb, jelentéktelen ügyeket tárgyaltak. Szakbizottságok ülései. A gazdasági szakbizottság csütörtökön f. hó 6- án d. u. 3 órakor tartja ülését a városháza tanácstermében. A nyugdij-választmány pedig ugyanott pénteken 7- ikén d. e. fél 11 órakor ülésezik. INNEN-0NNAN. Ha nem tartanók számon a dátumokat, ha naptárunk nem volna, akkor se próbálnánk vitatkozni a felett, hogy itt a szeptember. A sokszor megénekelt »üde, ifjú sereg«, »tudni vágyó fiatalság« a szeptember beálltának legbiztosabb jele. Jönnek a fiatalok, hozzák a termés árát s lerakják tandíj alakjában a tudomány oltárára, kosztpénz képében a tápszülők markába és a könyvkiadók, könyvárusok »kasszájába.« Egy helybeli könyvkereskedő kirakatán diszlik a könyvvásár alkalmából két rikító felirat: »Itt használt tankönyvek legmagasabb árban megvétetnek.« A másik: » Használt tankönyvek olcsón kaphatók.« Most már törheti a fejét a vásárló közönség, hogy miből él ez a jószivü kereskedő, a ki legmagasabb árban veszi és olcsón adja el a használt tankönyveket. * Egy jámbor vidéki bácsi javítóvizsgára hozta be a fiát. A fiatalság leleményességére vall a jóizü kis história, a melyet a bukásról mesél. Az első félévben intőt kapott a gyerek a latinból. Az apai dorgatoriumra azzal vágta ki magát, hogy nem lehet boldogulni, mert a latin tanár — antisemita. A félév végén megbukott a gyerek a számtanból. Persze, hogy a számtan tanár se tűrheti a rendezetlen felekezeti viszonyokat. Az elkeseredett apa már-már hajlandó lett volna gyermeke jövője érdekében felvenni a szent keresztséget, ha a nebuló az év végén szekundát nem visz haza — a vallástanból. Azt már nem akarta elhinni senki a családban, hogy a mózeshitü vallástanár — antisemita. * Nem utolsó eset a tanuló-furfang megnyilatkozásai közt az sem, a melyet egy nagyreményű jo- gászifju követeti el. Az apja amolyan egyszerű jó vidéki földbirtokos, a ki a négy iskola után az ekeszarvát fogta meg. így hát nem igen járatos a felsőbb iskolák rejtelmes utain. Erre volt bazirozva az a sürgöny, melyet már a negyedik napon kapott egyetlen fiától a fővárosból: »Baj van, eltörtem a dékánt, kérek 100 pengőt.« Az öreg persze azt hitte, hogy a dékán nagyon drága szerszám lehet, elküldte a pénzt nyomban, de megírta az ipsének, hogy máskor jobban vigyázzon az egyetem felszerelésére. * Az előbbinek csak változata ez a sürgöny: »Kitüntetéssel absolváltam, kérek pénzt bankettre.« * De nem csak a fiatalok tanulása veszi kezdetét, a szeptember meghozza az öregek mulatságát is: beállt a vadász-szezon. Megkezdődnek a solo és társas- vadászkirándulások, dúl a vadak közt a golyójárvány és születnek a vadász kalandok. Egy közeli község postamestere adta be a hallgatóságnak a következő jóizü Nimród-históriát: Gyönyörű szép szarvasbikát terítettem le. Egy lövésre nyomban felfordult. Odamegyek, keresem, hol érte a golyó. A mint felemelem a derekát, egy hatalmas nyulat találok alatta agyonnyomva, a melyik éppen anyai örömöknek nézett elébe, jobban mondva már utánna, mert a szerencsétlen állat a hatalmas nyomás következtében négy apró nyúlnak adott életet azaz hogy halált: a kis ártatlanok ugyanis meg se láthatták a napvilágot, a szarvas agyon nyomta őket. Örömömben összecsaptam fejem fölött a kezem: »Szent atyám, ez aztán a zsákmány.« Hát — akár hiszik, akár nem — a két összecsapott kezemmel nem megkaptam két arra kószáló vadrucát ? Ne lássakj eleven nyulat, ha meg nem fogtam őket.« * Ennyit a szeptember derűs oldaláról. A borüsabb része a váltó-lejárat, az esedékes fizetni valók. De hát az nem a szeptember speciálitása, ez — hála a hitelnek — minden hónapban megvan. d. HIRE K Szeptember. Elmúltak a nagy melegek, Föllélekzik az ember, Sültünk-főttünk már eleget, Jöhet már a szeptember. Szeptember hó, amikor még „Nyílik a kert virága“, Hüs zephirrel terhes a lég, S gyümölcstől a fa ága. Szeptemberben szép Szatmáron Telvék az utcák s terek, Iratkozni jön immáron Vidéről a sok gyerek. Szeptember hó s az iskola, Hol kiki témát talál, Perceg sok riporter tolla Sok papirt ér bus halál. Vezér-cikkben s nem vezér-ben Iskolákról szól a dal, Értök harcol tűzben, vérben Sok óriás fiatal. Szeptember, óh bájos hónap, Hol kiki témát talál, S sok iskola-cikk Írónak Felférne még pár osztály. Búr. — Esküvő. Fried Sándor rákospalotai gyógyszertár tulajdonos, Fried Emil helybeli földbirtokos fia f. hó 4-én tartotta esküvőjét Cs. Mayer Sarolta kisasszonynyal Cs. Mayer Sámuel leányával. — László Imre panasza. Köztudomású, hogy a nálunk állomásozó László Imre főhadnagyot a Kos- suth-nóta miatt katonai rangjától megfosztották. A lefokozott főhadnagy azonban a dolgot nem hagyta annyiban, hanem audiencián volt a minisztereknél, sőt bátyja még a királynál is volt kihallgatáson. Miután eddig eredményt egyáltalán nem tudott elérni a főhadnagy, a „Nap“ minapi számában panaszos leve- velet közölt, melyben képviselőnkről is megemlékezett. Képviselőnk erre a „Nap“ tegnapi számában a következőleg nyilatkozik : A nap legutóbbi száma közli László Imrének, a Kossuth-nóta éneklése miatt Szatmáron lefokozott M. lóé Sászlé óra« és a Gilyén József úr búzába, a Szlávik Zsigmond úr üzlete mellé ©k«a!er=Ui5letét _ ____ _______ t. é.i május hó i-én helyeztem át, | Joó Ivás* lej utóda.
