Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-01-24 / 7. szám

Szatmár, 1906. S Z A T M A R-NE M E T T. meg terhes feladatát. A szerepet jól kidolgozta, érze­lemmel és lélekből játszott. Szerepe magával ragadta őt is és úgy tetszett, mintha átélte volna egyszersmind mindazt, amit eljátszott. A hatás, amelyet keltett, ál­talános és mély volt; sok szembe gyűlt köny jelene­teinél nem egyszer. Határozott óhajunk őt hasonló szerepekben minél gyakrabban látni színpadunkon. Jászai Olga is megérdemelte a tapsokat ; igyekezettel játszott, ő is sok jelenetet játszott meg benső érze­lemmel. Arcmimikája azonban nem egészen jó, nem hű tükre az érzelmeknek, néha meg játékbeli színe­zései elelhalványodnak és gyöngék. Rónai H (tábor- nokné) és Szilágyiné (apátnő) jók voltak. Jánosi Vilma kellemes leányka volt Velanlin szerepében; csak hangosabban beszéljen és érezze magát minél otthonosabban. Tisztái (Samborán) nagyon is könnyen fogta föl a szerepét. Borsodi (Lázár) a darab elején jó volt. Dicsérettel kell megemlékeznünk a kis Hermann Elláról, aki a gyermek Adrien szerepecskéjét a tőle már olyan sokszor tap. sztalt meglepő ügyességgel játszotta. Végűi egy kis szerepnemtudást kell szóvátennünk. Bizony, akik ritkábban játszanak, jobban megtanul­hatnák a szerepeiket. Tegnap este ismét »Gül-Babá« t játszották, ismét telt ház előtt. Levél a szerkesztőhöz. A színházi pályázat kérdésében a következő levelet vettük: Tekintetes Szerkesztő Ur! Nagyon szépen kére r., hogy az alábbi néhány sort a közérdekért és az igazságért b. lapjában közzé­tenni szíveskedjék. A »Szamos« 1906 évi 5-ik számában a színházi pályázatra vonatkozólag azt írja, — (képzelhetni mily forrásból), — hogy én már ezelőtt 9 évvel színigaz­gató voltam és 3 hónap után az isteni gondviselésre bíztam társulatomat s másfelé pályáztam. Távol lévén, csak most tudom erre a választ megadni. Nos tehát B 1 R E K. — Városi közgyűlés. Csütörtökön, holnap délután 3 órakor rendkívüli városi közgyűlés lesz. Tárgyak : Az alkotmányvédő bizottság javaslata a fogyasztási adó­beli részesedés tárgyában, esetleg ezzel kapcsolatos in­tézkedések. — A szinügyi bizottság javaslata: a városi szinh ,z kiadása tárgyában. — A jóléti bizottság a fogyasztási adóbeli része­sedés kérdésében tegnap d. u. 5 órakor Uray Géza elnökTte alatt ülést tartott, azonban a végleges dön­tés a ma dé'útáo tartandó ülésen fog megtörténni. — Uj pénzügyi segéd-titkár. A magyar királyi pénzügyminiszter Merk Dezső nagykárolyi p. ii. fogal­mazót ugyanezen igazgatósághoz p. ü. s. titkárrá ne­vezte ki. — Kinevezés. A belügyminiszter a misztótfalusi anyakönyvi kerületbe Buttyán Jánost anyakönyvi he­lyettessé nevezte ki. — A színigazgató választásához. Ilyen címen olvasok egy cikket a »Szatmár és Vidéke« tegnapi számában, Thurner Albert ur aláírásával. A cikk, amely nem egy helyen hangoztatja a tárgyilagosságot a tárgyilagosságtól messze áll. Másrészt pedig minden irányban való nagy tájékozatlanságot árul el. Külön­ben is egészében zavaros. Szóváteszi ugyanis a »Szat- már-Németi« január 4. számában közölt „A színházi pá­lyázat kérdése“ cimü cikkemet s mikor ezt teszi, összekeveri az ezen cikkben foglaltakat az ugyanazon szám »Színház« rovatában megjelent színházi játék­kritikával s annak hangjáért is »Egy érdeklődő«-t akarja felelőssé tenni. Pedig nekem, ki »A színházi pályázat kérdése« cimü cikket Írtam, semmi közöm nem volt ahhoz a színházi kritikához, azt más irta, nem én. Helyesen tenné Thurner ur, ha bele akart szólani a színigazgató kérdésbe s kifogásolni akarta a »Szatmár-Németi« jelzett közleményeit, ha utána járt -volna, hogy ki irta az egyiket és ki a másikat illetőleg egy és ugyanazon egyén irta-e mindkettőt. De ilyen módon összezavarni a dolgot még Thurner az informáló ur alaposan felültette a szerkesztőséget, mert az információ e formában a legrosszakaratubb koholmány. Az 1896-ik millennáris év nyarán Egri Kálmán színigazgató társulata válságba került, mert a kiállítás alatt senkisem járt kisebb városokban szín­házba ; én a társulat nagy rábeszélésére és kérésére, mint még akkor az igazgatásban és vezetésben tapasz­talatlan egyén, elvállaltam a társulat vezetését, de annak mindazáltal októbertől virágvasárnapig ponto­san megfeleltem; mit bizonyítványokkal igazolhatok. Azóta éveket töltöttem az ország legnagyobb színházainál — Pozsonyban, Fiumében, Sopronban stb. — mint igazgatóhelyettes, és igazgatóm távollétében a társulatot hetekig vezettem, úgy a közönség, mint a szinügyi bizottság teljes elismerése mellett. Hanem azt mondhatom, hogyha a sugalmazó ur mellett nem álltam volna kezdő igazgató korában buzgó munkál­kodásommal és saját pénzemmel (ezt is okmányokkal bizonyithatom), most nem volna abban a helyzetben, hogy Szatmáron engem alaptalan koholmányokkal be­feketíteni igyekezzék. Az pedig, hogy engem az országos szinészegye- sületben nem ismernek, az nem más, mint agyrém és rágalom. Mert 15 éve vagyok a szinészegyesület rendes tagja, és tudvalevőleg, most egy éve a színész- egyesülettől színigazgatói engedélyt nyertem, minek igazolásául a szinészegyesület iratát beküldtem a szatmári szinügyi bizottságnak. Hogy jelenleg még társulatom nincs, az művé­szeti szempontból csak előny, mert most januárban még az összes társulatok szervezetlenek. Sokkal jobb e hónap végén és a jövő hónap elején — mikor még a színészek java nem kötötte le magát össze­válogatni a kiváló erőket. De másrészt a virágvasár­napi „szinészvásáron“ már késő, mert már akorra a jobbak nagyobb részi elszerződtek, s a mikor a szer­ződés nélkül maradtak volt rá eset, még abba isbele- inentek, hogy némely önző igazgató saját érdeké­ből két szerződést kössön velük, egyiket, amelyben a gázsi az ő szomorú valóságában szerénykedik, mási­kát, amelyben a jó fizetés van beírva, hogy hadd le­gyen megelégedve a szinügyi bizottság . Szatmárnémeti 1906 január 23. Maradok mély tisztelettel. Baróti Rezső. urnák sem szabad. Ez felületességre vall. Cikkében különben is nagyon kevés igaza van. Amit világosan bizonyíthat az, hogy bele tetszik szó­lani olyan kérdésbe, amit nem ismer ; mert hiszen saját maga mondja, hogy színházba nem jár. Ilyen körülmények közt ha nem is nagy önteltség, de jogo­sulatlanság beleszólnia a színházi kérdésbe. így egész cikke nélkülözi természetszerűleg a tárgyilagosságot és a nyugodt elfogulatlanságot. Baróti Rezsőt is megtámadja, hogy kezdő igaz­gató. Hát Krémer Sándor sohsem volt kezdő ? Kezdő direktor nem lehet ambiciózus? Máskor tessék színházba járni, hogy illetékes legyen felszólalni. Akkor bizonyára másként gondol­koznék, és nem támadna meg más nézetű embert olyan indokolatlan és jogtalan tőlénynyel. Továnbá helyesen tenné, ha cikkírókat össze nem zavarna, hogy ne láttassák rosszhiszeműnek. Másrészt cikkének furcsa modorára nem tartom érdemesnek hasonló modorral élni, mert az én múlt­kori cikkem tárgyilagossága és igazsága nem szorult olyan fegyverekre. Egy érdeklődő. — Köszönetnyilvánítás. Magam és kis árváim nevében mondok hálás köszönetét ez utón is mind­azoknak, kik boldogult férjem elhunyta alkalmával őszinte részvétüket szóval, írásban és a végtisztessé­gen törté..t megjelenésükkel kifejezve, súlyos bána­tomban osztoztak és vigasztaltak. Szatmárnémeti 1906. január 23. özv. Raáb Sándorné.. — Eljegyzés Steinberger Elemér szombaton tar­totta eljegyzését Budapesten Lévay Irén kisasszonnyal. — Nyilatkozat A »Szatmár és Vidéke« tegnap kiadott számában Thurner Albert ur a színigazgató vá­lasztás kérdéséről cikket írván, többek közt szóvá teszi a »Szatmár-Németi« f. évi 4. számában közölt színházi kritikát is s a »Szatmár-Németi« »kritikusára» tesz megjegyzéseket. Nehogy félreértés származzék, kijelentem, hogy a fent jelzett kritikát nem én írtam, egy hete va­gyok csak referense a »Sz.-N«-iíek s csak a legutóbbi 6-ik számban Írtam színházi bírálatot. Aki azt a kri­tikát irta, e kritika megjelenése óta megvált a lap­ban való munkálkodástól. Szatmárnémeti 1906 január 23. Csomay Győző. — A Kölcsey kör évi közgyűlését január hó 24 én, szerdán délután 5 órakor tartja a városháza közgyűlési termében, a melyre a kör tagjait, meghívók kibocsátása nélkül ezennel meghívja az elnökség. A közgyűlés tárgysorozata: 1) Elnöki megnyitó, tartja dr. Fechtel János ügyvezető alelnök. 2) Dr. Fodor Gyula titkári jelentése a kör évi működéséről 1905. márc. 27-től 1906. jan. 24-ig. 3) Pénztári jelentés, Radó Bertalantól. 4) Esetleges indítványok. — A szatmári keresk. és iparbank r. t. f. hó 21-én tartotta XXXIII. évi rendes közgyűlését. A 300000 k. aiaptőke 312000 tartalékokkal rendelkező intézet a leíolyt évben 47329 k. 70 f. tiszta nyere­ményt ért el^mely összegből 36000 koronát osztalékra, a többit szabályszerű levonásokra fordított. A szelvé­nyeket 24 k.-jával váltja be. Az üresedésben volt két igazgató-tanácsosi állásra Szabó István pápai praelá- j tus és dr. Rácz Endre ügyvéd, a felügyelő-bizott­ságba dr. Fodor Gyula, Fürst Viktor és Szlávy Dezső választattak meg. A jótékony célra fordított 443 k. 30 f. a következőképen osztatott fel. Jótékony nőegylet, Izr. filléregylet, R. k. gymn. tápintezete, Ev. ref. gymn. tápintézete, Népkonyhának 40—40 K. Szegény gyermekfelruházó 20 K. Keresk. iskola 25 K. Ezres asztaltársaság 20 K. Iparos ifj. köre 25 K. Tűzoltók, Mentők 20—20 K. Keresk. ifj. kórháza 25 K. Németi g. kath. egyh, Szatmári g. k. egyh., Zene skola 20—20 K. Áll. el. isk. növ. segélyére 2d K 30 f. — Aktuális ügyek. Felvonás közben napok óta arra tippel a színházba járó közönség, hogy ki kapja meg a jövő évadra a színházat. A színpad kuliszái mögé járó benfentesek holt bizonyosra veszik a Krémer diadalát, mert a szinügyi bizottság három korifeussá megtalálta azt a csodás formulát, a melynek nyomán bebizonyítják, hogy egyedül a Krémer szerencséjének köszönhető a szín­ház látogatottság fellendülése, hisz különben — igy érvelnek — érthetetlen volna a gyakori rossz előadá­soknál a majdnem állandó zsúfolt ház. De az a furfangos argumentum sem bírta meg­győzni az egyenes polgár ésszel berendezett, de nagy­számú színházi közönséget. Ezek sem tagadják ugyan a Krémer példátlan szerencséjét, amely nélkül már az első évi szereplése után itt kellett volna hagyni a színhazat, hogy avatottabb kezek fejlesszék a szatmári színház nívóját. Az egyéni szerencse lehet kitűnő eszköz a magán érdek istápolasára, de nem lehet indok a fejlettebb müigények elnyomására és nem lehet fegyver a szinügyi bizottság kezében a közvéle­ménnyel szemben. Azt kérdik a habitüék, hogy miért oly látogatott hát a színház, ha csakugyan megunták már a Krémer igazgatását, amire azt feleli az ellenpárt, hogy két év óta tömegesen beköltöznek a vagyonos gazdák télire varosunkba, ezeket még a Krémé r előadásai sem képesek a színház látogatásától visszatartani. Minden fejlődik városunkban, csak a szinügy kérdése nem, úgy látszik nincs más mód, minthogy nemcsak a színigazgatót kell kicserélni, de ki kell cserélni a jövő választásnál a szinügyi bizottságot is, ha azt akarjuk, hogy a szépen megindult szinügyi pái tolás a megcsömörles következtében vissza ne fejlődjön. Egy színház kedvelő. — A zöld ördög ellen. Belgium után most Svájc üzen háborút az abszintnak. A veszedelmes italt, amelyet népiesen zöld ördögnek neveznek, egyszerűen száműzik Svájcból. Okot erre egy borzasztó gyilkosság adotl, amelyet Gommugnybau (Vaud kanton) követtek el. A gyilkosság körül az absziut nagy szerepet ját­szott, miért is Commuguy községtanacsa kijelentette, hogy az ádáz nedvet ki kell tiltani a becsületes és szolid Svájcból. De nem álltak meg az egyszerű kije­lentésnél ; a múlt hóban már nagy gyűlést tartottak Bernben, ahol az összes kantonok képviselői megje­lentek. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a szövetségi tanácshoz föliratot intéz, amelyben azt kéri, hogy Svájcban tiltsák be az abszint-árusitást. Kétségtelen, hogy a szövetségi tanács a kérelmezők álláspontjára helyezkedik és e szerint a zöld ördög napjai Svájcban meg vannak számlálva. Annál meg- hatóbb a dolog, mert az abszint szülőhazája köztu­domásúlag épen Svájc. — Színigazgatói válság az északmagyarországi szinikerületben. Az északmagyarországi szinikerület dr. Farkas Ferencnek Szabadkára történt megválasz­tása folytan gazdátlanná vált. A kerületre tehát pályázatot Írtak ki, a mely e hó 8-án járt le. A döntés már a napokban meg volt. A kerületre a követ­kezők pályáztak : Bartha látván, Forgáts Antal, Micsey György, Polgár Béla, Réthy László, Szabadhegyi Aladár Szilagyi Dezső, Továry Antal, Szabados László színész.' A SfZinkerület igazgatójául — mint késmárki levelezőnk Írja — egyhangúlag Szabados Lászlót választották meg. _ ____ ___ jauuár 21. Ká vé-, thea-, rum és cukorka különlegességek ========= áruháza ========== Vidéki 5 kilogramos postai megrendelést bérmenve szállítok. Árjegyzéket kívánatra azonnal bárkinek küldök. Direkt HOLLAND kikötő városaiból szállított 25 féle _ . .._-------------- ------ Telefon: 117 le gtisztább folseges jo izu ■- -= kizárólag Jféto&a, J ózsef KÁVÉBEHOZATALI ÜZLETÉBEN Kazinczy-utcza 16., S Z A T M ÁR, Kazinczy-utcza 16. kilója I frt 10 kr. tói felfelé, a legfinomabbig, mely mentve van fűszer, festék, petróleum féle s többfily erős és rossz illatn áru szagától. I kg- Pörkölt kávé í trt. 45 kr.-tól feljebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom