Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-01-24 / 7. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ES A „SZATMÁR-NÉMETI-1 IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ■ ■ = Telefon-szám 80. ~---Mi ndennemű dijak Szatmárija, a kiadóhivatalban fizetendők. Kitartás (es) Az ulóbbi időben a béke hangjai hallatszottak. Helyes; ha tisztességes békéről van szó. De ha olyan békéről, amely a nemzet megalázását, kijátszását jelenti, amelynél csak a nemzet huzza a rövidebbet: ilyen béke nekünk nem kell. A nemzet a forrása minden jognak. A királyi jogoknak is a nemzet a forrása. A magyar nemzet, királyának a legszebb hatáskört b;ztositja; a királyi trón fényét, hatalmát és diesőségét nemcsak a köztörvények és alkotmány vannak hivatva védeni, emelni; de a magyar nemzet loyalitásában fekszik erre nézve a legnagyobb biztosíték. Azonban a nemzetet és királyát szembeállították egymással; a királyi jogokat a nemzet jogai felé akarják helyezni, oly magasságba, hogy a nemzet ősjogai azok mellett megsemmisüljenek. A nemzet loyalitását tekintetbe nem veszik. Az összekötő kapcsokat széttépik. Az osztrák befolyást mindenhatóvá akarják tenni. A magyar nemzetet önrendelkezési képességétől, igy tehát önállóságától meg akarják fosztani. Ez nyilvánvaló. A támadás a nemzetnek, mint ilyennek, életére tör. A magyar parlamentarizmus és alkotmányosság követelménye, hogy a parlament ellenére kormányozni nem lehet. Mégis kormányoznak, az országgyűlés folytonos elnapolásával és annak határozottan megnyilvánult egyetemes bizalmatlansága és tiltakozása ellenére. Ez törvénytelenség. Még pedig égbe kiáltó törvényszegés. A felelősség alól kibújva kormányozni magyar honpolgároknak, a magyar alkotmány félretételé vei, egy idegen hatalom parancsa szerint, a magyar nemzet akarata ellenére, a magyar nemzet sanyargatásával : hazaárulás! A vétek nagyságát növeli, hogy a világos bűnt jogosnak és igaznak igyekszenek feltüntetni. Ha pedig a magyar király ehhez hozzájárulását adja, csak azt mutalja, mennyire tájékozatlan törvényeink felől vagy mennyire elfogult sokat szenvedett nemzetünkkel szemben, hálátlan osztrák birodalma javára. »Nyomor és szenvedés«. Ilyet magyar királynak nemzetére zuditani nem szabad. A magyar király érdeke a magyar nemzetével azonos kell hogy legyen. Ha tehát a magyar nemzet (örvényes és jogos kívánságokat táplál, amelyek a királyi hatalom fényét is hivatva vannak emelni; ha az idegen befolyást kiirtani törekszik: ebben a magyar királynak kellene vezetnie. De nem hogy tenné Őfelsége, de *nyomor és szenvedés« képeivel rémíti nemzetét, ha saját boldogságára törekszik. Mintha bizony 56 éve nem elég magyar vér folyt volna a Ferenc József tudtával, s nem elég magyar vértanú lett volna halhatatlanná az igazságért. Az igazság ma is igazság. De a nemzet most nem tér a kitöréseknek uljára. Eszközei, amelyekkel védekezik, nem a kard, nem a puska, nem az ágyú. Hanem a törvénykönyv és ismét a törvénykönyv. Látta a nemzet, hogy a kishitű alkalmazkodás a rossz irányba terelt uralkodói hatalommal szemben káros; a bánhalmák és törvényszegések folytonos tűrése csak vérszemet ad elleneinek. Most tehát el€ tökélte, hogy gyökeres változtatásokat idéz jól, magát mindenfelől megerősíti s alkotmányát körülbástyázza. Persze, ez nem mindennapi munka. A hatalom haragját, dühöngését kelté föl a nemzet elhatározása. Mindent elkövet az, hogy a nemzet elhatározását megtörje, erejét lelankaszsza, megbénítsa. Kész volt az ország- gyűlést elnémítani; polgárháborúig menő osztályharcot idézett föl; a köztörvényhatóságokat autonómiájukban megtámadta, a köztiszviselőket sanyargatja; a sajtószabadságot lábbal tiporja; egyéneket üldöz, a birói függetlenségbe vetett hitet megrendité; törvényen gázol; döntögeti az alkotmány oszlopait. De a nemzetei megtörni még sem képes. Hallatlan igazságtalanság történik nemzetünkkel. Ám legyen! A szenvedések vihara már végig szántott többször e hazán. Nem egyszer ömlött honfivér a szabadságért e maT A R C A. A biró. Reb Menasse ben Jiszroel nevét említvén, tudnotok kell, hogy bölcs, bölcs, bölcs vala ő háromszor; miként háromszor szent, szent, szent reggeli imátokban a seregeknek Ura, kinek tele van az egész föld dicsőségével . . , Imhol asztalánál ül vala, mélységesen elmerülve a szent tan igéinek megismerésébe, mikor belép az a terebesi utcai szatócs, röviden : Chájim Hers és szól: — Reb Menasse ben Jiszroel, községünk érdemdús atyja a lelkiekben, nem hihetem máskép ennek az Ávrom ben Jehudának az eljárását,, minthogy elvette vagy megzavarta eszét az Ur, ami mindenható Istenünk, áldassék örökké az ő szent neve . . . Az esetet majd elmondjuk itt előtted, mert téged szemeltünk ki, hogy biránk légy ez ügyben ... De nézd, csak nézd . . . valami előleget hoztam ... Ez az öt sekel . . . — Jól van fiam . . . Add ide azt a tiz sekelt. — Igen . . . igen . . . Tehát tiz sekel . . . Persze, persze ... No itt van ... És mit gondolsz kinek van igazsága ? Reb Menasse ben Jiszroel mutatóujja megkop- pant a tubákos pikszis tetején, aztán hatalmasat szippantott az illatos porból és igy felelt csendesen, higgadtan és meggyőződéssel: — Amint látom és szemlélem em* dolgot, bár hiszen tekintetbe veszem bölcseinknek ama mondását hogy: „óvatosak legyetek az Ítéletben“, mégsem mondhatok mást kedves fiam Chájim Hers, minthogy igazságod van. Feltétlenül igazságod van . . . Chájim Hers szatócs megnyugodva távozott és pár pillanattal később, amaz Ávrom ben Jehúda kényszerűé a bölcs férfiút, hogy figyelmét a szent tantól kissé megvonja. — Reb Menasse ben Jiszroel, százhúsz évig élj és egészséges légy, nem tudom hallottad-e, hogy Cha- jim Hers hived, micsoda galádságra vetemedett velem szemben . . . Különben elhatároztuk, hogy te lész biránk ez ügyben, de azt gondoltam, hogy kiadásaidra ezt az öt sekelt . . . — Tiz sekel mondod? ... Jól van fiam . . . — Igen, igen . . . Tiz sekel . . . Persze, hogy persze ... És mit gondolsz ezek után, kinek van igazsága ? . . . Reb Menasse ben Jiszroel mutatóujja megkop- pant a tubákos pikszis fedelén, aztán hatalmasat szip- ' pantott az illatos porból és igy felelt csendesen, higgadtan és meggyőződéssel: — Eme bonyolult esetben, kedves fiam Ávrom ben Jehuda, felette vigyáznom kell, mert írva vagyon, hogy „bölcsen és békésen ítéljetek kapuitokban“ . . . Persze azt előre is mondhatom neked, hogy igazságod van. Feltétlenül igazságod van. Ávrom ben Jehuda, megnyugodva fordult ki az ajtón. Mondá pedig akkoron a jeles férfiú hitvestársa, névszerint Léa, aki eladdig csendesen szemléié mindeme dolgokat: — Menasse ben Jiszroel, bizonyos dolgot szeretnék megkérdezni tőled és ámbár előttem lebeg, hogy „aki asszonnyal sokai beszélget, az kárt okoz magának,“ mégis kérlek ne fordítsd el füleid tőlem. — Beszélj, gyermekem Léa . . . — Ugyanez ügyben óhajtják bölcs ítéleted Cha- jim Hers és Ávrom ben Jehuda polgárok. Eljöttek ide hozzád amint láttam és eltekintve attól, hogy nem mondták el esetüket, igy feleltél, először egyiknek, aztán másiknak : Igazságod van . . Létezik-e, kérdem én tudatlan asszon}i állat, egyugyanaz ügyben két igazság? Létezik-e az, hogy ugyanakkor bűn legyen az erény és erény a bűn ? . . . Mert ha nem, mikép mondhattad te és mondhatnád majd először egyiknek, aztán másiknak ama törvénykeresők közül: Igazságod van .. . Reb Menasse ben Jiszroel mutatóujja ezúttal harmadszor koppant a tubákos pikszis fedelén, aztán hatalmasat szippantott az illatos porból s igy telelt igen csendesen, felette higgadtan, de mindenesetre meggyőződéssel : — Neked is —- fiam Léa — igazságod van . . . Markovits., Aä 1906. évi most érkezett legfinomabb = és legizlésesebb ----ÚJDONSÁGOK ITT • iriiln gyapjúszövet divatáruházában vv eisz iiyuia Deák.tér 2!. „ám, üli idényre frak, smoking és mindenféle salon szövetek megtekintését el ne mulassza senki óriási választékban, valamint báli mellények is. JVIartirx Sons «Ä O* Xvtd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára.
