Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-07-01 / 52. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1906. julius 1. S Z A T M Á R-N É M E T I. hogy valaki kormányférfi lehessen, vagy csak a kormányszékek közelébe juthasson, ha az Ausztriától való gazdasági elszakadásnak hive. Már pedig tudjuk, hogy minden katona a maga borjújában hordja a marsallbotot és olyan szabadelvű párti ökör sem volt még, aki ne hitte volna, hogy borjújában hordja ő is a miniszteri, vagy államtitkári pálcát. Hiszen látjuk, hogy nincs ma a magyar törvényhozásban képviselő, — köztük az alkotmánypárti, tehát volt szabadelvű párti képviselők, — aki ne állana a gazdasági önállóság álláspontján, amelynek az eló'készitő intézkedéseit valósitjuk meg. Amint tehát fölszabadultunk a lidérec nyomás alól és a kormány-képesség nem volt többé kötve a közös vámterület imádásá- hoz: a korifeusok gazdasági meggyőződése is megváltozott. Azután meg magyar természet az, hogy nem szeretjük fölvenni az élet küzdelmét, amely pedig megedz bennünket és egyedül biztosítja az anyagi jólétet. Mi hivatalnokok szeretünk lenni és élni a biztos nyomorúságban, amelyről tudjuk, hogy nyomorúság, de legalább biztos. A nemzet azonban amely igy gondolkozik, amely nem akarja fölvenni az élet versenyét hanem türelmesen kérődzik a megszokott nyomorúság igájában: elpusztul a világversenyben és gazdasági és munkaerejével csak más országnak erejét növeli . . . Ámde aki komoly és céltudatos gazdasági politikát akar követni, annak tisztában kell lenni azzal is, hogy az önállóságra való áttérést. megfelelően elő kell készíteni. ‘Egy pillantás Magyarország térképére arról győz meg, hogy határaink nyűgöt felé Ausztriától vannak körülvéve. Ez az az ölelés amely fojtogat. Ki kell tehát magunkat szabadítani a fojtogató karokból. Ezért tervezi Kossuth, hogy Fiume felé még egy vasúti vágányt kell raknunk, hogy kivitelünket abba az irányba terelhessük és ezért vette tervbe nagyszabású vizi és csatorna hálózatnak létesítését, amely kivitelünket föl, szabadítja az osztrák vasutak netáni ellenséges díjszabásától. Politikánk ezzel arra a vágányra jut, ahol a gazdasági megerősödés — és mint végső állomás, Magyarország gazdasága a célpont. Egész éberségünkre szükségünk van mint a mozdonyvezetőnek, hogy vonatunkat a pályatestről kisiklani ne engedjük. Politikánknak hiába akarnak kitérő vágányokat lerakni, jobbról avagy balról, innen avagy odaátról, — mi zsák-utcákba nem megyünk, hanem haladunk megfontoltan, az utunkba eső akadályokat elhárítva — előre a gazdasági önállóságnak és jólétnek utján. Politikai hirek. A magyar delegáció junius 27-én tartotta második összes ülését s azon a külügyi vitát befejezte. Ülés előtt az osztrák és magyar delegátusok megtekintették a bécsi arzenált és a műhelyek berendezését apróra megvizsgálták. Kropacsektáborszernagy bemutatta az uj visszafutó csövű ágyút, megmagyarázta annak előnyeit, kijelentette, hogy a hadsereg felszerelése ezekkel az uj ágyukkal szükséges. Ezután a magyar delegáció tagjai a magyar házba vonultak s megkezdték a tárgyalást. Legelső szónok Burríán István báró közös pénzügyminiszter volt, aki a külügyminiszter nevében szólalt föl, kijelentve azt, hogy a külügyminiszter azon az állásponton áll, hogy csak a maga politikáját csinálhatja és azzal marad vagy bukik. Azután a külügyminiszter nevében a delegáció tagjainak támadásaira adott választ. A delegáció nem valami nagy rokonszenvvel fogadta a külügyminiszter közvetített védekezését. Végül a delegáció a külügyi költségvetést általánosságban és szótöbbséggel részleteiben is elfogadta. Most a hadügyi költségvetési vita vette kezdetét. Okolicsányi László, a hadügyi költségvetés előadója és Bakonyi Samu egyaránt hangsúlyozták, hogy a függetlenségi párt elveinek teljes Jentartásával szavazza meg a költségvetést s abban a reményben, hogy lojalitását illetékes helyen hasonlóan fogják viszonozni. — Bakonyi Samu továbbá felhívta a hadügyminiszter figyelmét a hadbírók sanyarú helyzetére. Szemere Miklós pedig a céllövészet fejlesztésére. Teleki Árpád gróf kimutatja, hogy Ausztria 12 millióval van előnyben Magyarország fölött a hadsereg részére történő szállításoknál. Kívánja a magyar honos tisztek kimutatását. Nikolics Vladimér horvát nyelven beszélt és kívánta, hogy a horvát katonai közönséges bambusz-nyéllel. Vagyis ez az esernyő ikertestvére lehetett volna az övének, mely most otthon pihent előszobájában, az esernyő-tartóban. Az esernyő tulajdonosa háttal ült a bírónak és semmit sem látott az egészből; de történetesen ép, mikor a biró az ajtóhoz ért és megállt, hogy az ernyőt kinyissa, a jogos tulajdonos megfordult, látta, hogy az esernyője eltűnt, megismerte azt az idegen kezében és izgatottan kiabált. — Hallja csak! Álljon meg! Hová megy az esernyőmmel? Szemtelen csirkefogó! A biró megfordult, az a másik pedig gyorsan közeledett feléje. Ilyen szavakkal illetni valakit, a ki a legnagyobb tisztelethez volt szokva, kétszeres sértés! — Az ön esernyője? — válaszolta nemes és lesújtó haraggal. — Uram, ez nem az ön esernyője. Ez . . . De a szavak a torkán akadtak, mert hirtelen eszébe jutott, hogy hiszen a maga esernyőjét otthon hagyta. Mégis tovább folytatta, alig tudva, mit mond. — Ha ez az ön esernyője, akkor hol az enyém ? Ép ilyen volt. — Semmi közöm hozzá, hogy hol az öné ! — felelte a másik, mialatt a biró azon tűnődött, hogy hazugságot mondott-e zavarában ? — Hallgasson, — mondta az esernyő tulajdonosa, a ki már elvesztette a türelmét. — Az ilyen esernyőlopás nagyon aljas dolog az én nézetem szerint. Boldognak mondhatja magát, hogy nem hívok rendőrt. — Hívjak rendőrt? — kérdezte a pincér, kinek a biró elfelejtett borravalót adni. — Nagyon sok dolgom van ma délután. Hadd szökjék ez a betyár, — felelte az esernyő tulajdonosa. — De uram, — kezdi ismét a biró. — Ne urazzon engem 1 — volt a válasz. — Gyűlölöm az alattomos tolvajokat. — Én előkelő ember vagyok, — mondja végre a biró. — Nem tetszett hallani arról a bíróról, a kit . . . Mielőtt megmondhatta volna a nevét, a becsületében gázoló tulajdonos vihogva félbeszakította: — Lehet ön előkelő, a hogy mondja, de azért még sem viheti el az esernyőmet. Én nem ajándékozok selyem ernyőket az előkelőség jutalma gyanánt. És a mi az ön barátját, a bírót illeti, az is valami mihaszna ember lehet, a ki mint az ur, ép úgy elvinne egy esernyőt, ha a keze ügyébe kerül, ön bizonyára tanárnak vagy doktornak, vagy bírónak mondja magát. Manapság minden csavargó az. Az én tanácsom az, hagyjon fel a dologgal, öreg és menjen a pokolba. Egész sereg vendég és pincér állta őket körül, helyeslőleg integettek és vigyorogtak. A biró látta, hogy a közvélemény ellene van és nem tagadhatta, hogy a „száraz tények« is ellene vannak. Még jó, hogy csak esernyőről volt szó. A biró látta, hogy nincs más választás, mint vagy feláldozni a délutánját, vagy megszökni Egy inspiráció szállta meg hirtelen. — Uram, — jegyezte meg gőgösen, — itt van a névjegyem. Ez egy kissé kijózanította a tömeget. Tisztelet- teljesen nézték a bírót, mikor kivette a tárcáját és előkeresett belőle egy papirost, előkelőségének elsőrendű bizonyítékául. De a sors ellene fordult. Mikor a biró kivette az egyedüli névjegyet, mely a tárcájában volt, egyetlen pillantás meggyőzte arról, hogy el van veszve. A névjegyen ez volt. Leczynsky Raoul fodrász. térképeken a német helységnevek magyarra változtassanak át. A delegáció junius 28 án folytatólagosan a tengerészeti költségvetést tárgyalta. A delegációnak tagjai közzül többen kifejezést adtak annak a kívánalomnak, hogy a haditengerészet körében is juttattassék kifejezésre a paritás és dualizmus. A tengerészeti vezetőség megígérte, hogy minden lehetőt elkövet erre nézve. * A képviselőház junius 28 án ülést tartott, amelyen felolvasták a királyhoz intézendő felirat szövegét. A felirati javaslatot, amelyet jövő számunkban bővebben ismertetünk, a képviselőház a jövő héten fogja tárgyalni. A főrendiház is intéz a királyhoz feliratot. A jövő számunkban ezt is ismertetni fogjuk. Az oroszországi események. A sztrájk mozgalom is kitört Oroszországban s folyton növekszik. Összetűzések voltak a rendőrséggel és a katonasággal. * A carszkoje-Szelói házi ezredben a minap nagy forrongás volt. A forrongás hírére a cár a katonák közzé ment. Egy katona azt mondotta a cárnak, hogy azért vannak felháborodva, mert rendőri szolgálat teljesítésére kényszerítik őket és azt kívánják tőlük, hogy a népre lőjjenek, amely között annyi rokonuk és barátjuk van. Több ezrednél nagy az elegedetlenség és lázadás várható. A testőr ezredben 6 tisztet és 290 embert letartóztattak és haditörvényszéki vizsgálatot indítottak ellenük. * A birodalom több helyéről lázadások, fosztogatások és gyújtogatások hire érkezik. * Az orosz országgyűlést, az úgynevezett Dumát legközelebb felosztatják. Vizbefult tanítónő. Megdöbbentő és szomorú eset történt tegnap, szombaton délelőtt fél tizenegy órakor; egy nagyon szép, szőke leány, Szatmári Erzsiké 19 éves tanítónő, Szatmári György vendéglős leánya, a katonai uszodánál a Szamosba fűlt. Szatmári Erzsiké tegnap délelőtt a katonai uszodában fürdött, ahol abban az időben igen sokan fürödtek asszonyok és leányok. Szatmári Erzsiké a szabadba is kiment, azonban amikor úszás közben az alsó lépcsőhöz ért, azt nem tudta megfogni, hanem a Ez az a külvárosi fodrász, a kitől a sütővasat vette. Gyorsan visszatette a tárcájába és mereven nézett vádlóira. A hallgatóság hangos nevetésben tört ki, és az esernyő tulajdonosa megadta neki a kegyelemdöfést azzal a megjegyzéssel: Nem sikerült a beempás, ugy-e bár öreg ? Most aztán takarodjék, de hamar. Vannak vitéz lelkek, melyek föllázadnak ilyen alkalommal. De a biró ezt nem tette. Csak úgy forrt benne a méreg, és úgy érezte, hogy pofon kell ütnie azt az embert, vagy ott hagyni. Megfordult és elsietett, már nem is volt más kívánsága, mint a menekülés. * Mikor a törvényszék ismét összeült, a biró, — a ki egy kicsit elkésett — elkezdte az esküdtek előtt előadni a vádját. Erősen érvelt az ellen, hogy a látszat mennyire félrevezeti az embert és figyelmeztetett arra, hogy nem szabad elhamarkodni az ítéletet. Megőrizte részlehajlatlanságát, de minden mondatát megélénkítette és megihlette a könyörületesség szelleme. A vádlott elámulva hallgatta. Valami rejtelmes magnetizmus közölte vele biztos érzézét annak, hogy a biró a fölmentésén dolgozik. Az ügyvédek, az esküdtek, a terem hallgatósága mind érezték az áramlat megváltozását. A biró figyelmeztette az esküdteket, hogy a vádlott kifogástalan előéletét tekintetbe kell venni a tények bizonyítéka ellenében is. Minden szív felhevült nagy ékesszólása tüzétől, és mindnyájan a fölmentést várták. — Nem bűnös, — szólt az esküdtszék elnöke, mikor az esküdtek rövid tanácskozás után visszatértek, és egy ártatlan ember élete megvolt mentve. Csak egy esernyő állt a vádlott és a halálos Ítélet között. Angolból fordította: Szántó Frigyesné. Régi pénzek, órák, fegyverek, képek megvételre kerestetnek NEHÍM F. PV"* órás-j ékszerész- és látszerész üzletében, Szatmáron. ‘‘illlrj — Ugyanott uj ékszerek s órák a legolcsóbban szerezhetők be. -—r --------■ Javítások jótállás mellett készülnek. Árjegyzék ingyen. ■ -■ -------——
