Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-06-27 / 51. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP.

A „SZATMÁRVÁRIWEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre 8 kor; Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér.

Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU.

országgyűlési képviselő.

Felelős szerkesztő;

Or. Komáromy Zoltán.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. -—--- — -= Telefon-szám 80. ===== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők.

A mezőgazdasági érdekképviselet alapjai.

A mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási utón leendő szervezésének sürgetése mindinkább szélesebb körökben terjed s gazdák körében csaknem egyhangú a vélemény, bogy ha a magyar mezőgazdaság érdekképviseleti szervei törvényben gyökerező hatáskörrel a múlt század nyolcvanas évei óta működésben állottak volna, a mai aggodalmas idők, legalább is a mai alakjukban, egyáltalán ismeretlenek maradtak volna a magyar gazdák előtt.

A közvélemény ilyen kialakulására egy körülmény mindenesetre döntő befolyással lehet s ez az, hogy a közzelmultban éppen a mező- gazdaság terén a magyar törvényhozás elfelejtette figyelni és figyeltetni a mezőgazdasággal foglalkozó legkisebb exisztenciák lelki átalakulásait s azokat az ici-pici jelenségeket, hogy példát is emlitsek, olyan dolgokat, hogy a szegődésre jelentkező béres, mig a boldog hajdani időben levett kalappal, kézcsókolással jelentkezett az »uraság« előtt, most már helyenként parolára nyújtja a kezét stb., mely jelenségek kicsiségüknél fogva is a fejlődésben lévő lelki átalakulás proszesszusának megfigyelhető kinyomatai.

Ugyan ki törődne ilyen csekélységekkel ? A szociológusnak pedig törődnie kell s éppen e téren a legóriásibb mulasztás terheli a magyar gazdákat s talán éppen az ő révükön a múltak törvényhozóit, hogy kizárólagosan jogászi felfogások alapján az Írott jogok kultuszát vitték szentesítésre s az ivott jogok paragrafusai közé

elfelejtették beiktatni a legtermészetesebb emberi jogok fejlesztését és fejlődésükre módot nyújtani akaró törekvéseket.

Ma már a viszonyok kényszeritő hatása elkerülhetetlenné teszi, hogy a magyar törvény- hozás a közjogi kereteket átlépve, nemzetgazdaságilag is felette fontos szociális problémákkal is foglalkozzék s e téren a legközvetlenebbül szerezzen meggyőződést arról, hogy a mezei gazdálkodás körül milyen is az arány a termeli búza métermázsánkénti tényleges értéke s a ráfordított előállítási költség között, hogy igy tiszta legyen a kép a magyar mezőgazdasági munkások legújabb követelései tekintetében; vagyis statisztikai nyelven szólva, vizsgálnia kell immár azt is, hogy az a bizonyos tényleges érték elbirja-e még a munkások követelésével bekövetkező előállítási, avagy termelési költségnövekedést akként, hogy a gazdának is marad-e a megélhetésre megfelelő hányad vagy sem, mert ez a kalkulus döntheti csak el a mai munkás- mozgalmak jogosult, avagy jogosulatlan voltát.

De ezen a téren is előtérbe tolul a kérdés, hogy voltaképpen ki csinálja meg hát megbízhatóan ezt a számvetést?

Van e hát a magyar földmivelésügyi kormányzatnak olyan szerve; mely ehhez és hasonló nagyhorderejű kérdések megoldásához alapul vehető intézkedésekhez feltétlenül megbízható és megdönthetetlen adatokat szolgáltathatna?

Sem erre, sem másra a mai gazdatársa- dalmi szervezetek — tisztelet a kivételnek — de nagy általánosságban szólva, — nem alkalT A R C A.

Nagyon régi mese.

Elrendelem a zárt tárgyalást! — szólott Themis istenasszony és ráborítván arcára legsűrűbb fátyolát, észrevétlenül feljebb csúsztatta szeméről a selyemkendőt, hogy jobban láthassa fiatal hősét annak a pikáns botránynak, amely napok óta egyetlen témája az olimpusi istennők bizalmas zsurjainak.

És csalódottan távoztak az igazság szentelt csarnokából a bájos istenasszonyok, meg a kiváncsi istenek és a komoly Minerva sem rejtette el bosszúságát, a miért a kegyetlen Themis igy megfosztotta a remélt pikantériától.

A vádlottak padján pedig bánatosan, szégyenkezve ült Pelysander, az ifjú kecskepásztor és a bün- bánat könyének igaz gyöngye reszketett nagy fekete szemében

Habokszülte Venus, — mert ő volt a panaszos, — csak egy-egy lesújtó pillantással vett tudomást a jelenlevőkről. Orcimpái idegesen reszkettek és az elfojtott harag piros rózsákat festett bájos orcájára.

Lábainál alacsony zsámolyon helyezkedett el Ámor, a pajkos isteni gyermek. Tanúként idézték meg a tárgyalásra, azért maradhatott bennt a csarnokban. Bosszús volt ő is most és szemrehányó tekintetét egy pillanatra sem vette le az ifjú pásztorról, aki oly nagyot vétett úrnője ellen.

A kivonuló istennők zsibongása elcsendesült, Vénus pedig — Themis intésére — felállott helyéről és háromszor térdethajtva az istenasszony előtt, izgatottságtól remegő hangon igy szólott:

— Nem soká rabolom idődet felséges istennő. Röviden beszélek. Te tudod legjobban, mily féltékeny őrzője vagyok női becsületemnek . . .

Themis gúnyosan elmosolyodott sürü fátyola alatt.

— ... melyhez a szennynek leghalaványabb árnyéka sem férhet, bármi rosszat terjeszthet rólam Juno, a »szép nyakú«, aki most sem bocsájthatja meg még, hogy Páris nekem ítélte a szépség aranyalmáját. Ám az ilyen rosszhiszemű mende-mondák nem billenthetik meg az igazság mérlegét az én rovásomra. Szigorú ítéletet kérek tehát ez ifjú pásztor fürtös fejére, aki szentségtörő támadást intézett női becsületem ellen s súlyosan megsértette asszonyi méltóságomat. Ha Ámor közbe nem jön, ki tudja ... De ne kívánd, hogy belebocsátkozzam a részletekbe. Arcom szégyenpirulása is elárulja ime, amit mondandó volnék. Bízom a te j méltóságodban és igazságosságodban, mely semmikép nem kímélheti meg méltó büntetésétől e vakmerő ifjút.

Szólt és visszaült helyére és könnyű világoskék selyem sáljába rejtette szűzies piruló arcát.

És megszólalt Themis szigorú hangja: — Állj elő Pelysander. Tégy töredelmes vallomást, mert csak az enyhitheti bűnöd nagyságát.

Térdre borult pedig az ifjú pásztor az Istenaszony színe előtt s emigy kezte bűnbánó beszédjét:

masak, sőt maguk a vármegyei gazdasági egyesületek belátják és kifejezetten sürgetik, a mezőgazdasági érdekképviseletek mielőbb törvényhozási utón leendő megszervezését akként, hogy annak megalkotásánál nemcsak a társadalmi, de a szociológiái szempontok is érvényesüljenek.

Ezek érvényesülése pedig, éppen a múltak tapasztalatain okulva, amidőn a szabad társulásra alapított szerveink (az egyesületek) maguk is beismerik, hogy képtelenek a maguk elé tűzött magasztos feladatokat megoldani, csakis az 1868. évi VI. törvénycikkben az ipar és kereskedelem javára alakított s igy mintegy sikerült példával illusztrálható köteles-társulás alapján lesz megoldható, amikor az igy statuálandó mezőgazdasági kamarák véleménye, illetve intézkedése tényleg az egész vármegye gazdaközönsége akaratmegnyilvánulásának lesz kifejezője, szemben azzal a mai nevetséges és sajnálatos állapottal, hogy egy vármegye 14—15 ezer gazdája közül alig 4—500 kapható csak szabadtársulás utján, a saját legkülönlegesebb gazdasági érdekei istápolására.

Darányi Ignác sokat tett a kisgazdákért, az újabb kor szelleme pedig most arra kéri, hogy egy lépéssel tovább haladva, végre alkosson maradandó emléket magának a nagy- és kisgazdák munkásaiért is azzal, hogy a mező- gazdasági érdekképviselet mielőbbi törvényhozási rendezése körül, a gazdákkal és munkásaikkal legközvetlenebbül érintkező oly községenkint avagy körjegyzőségenkint alakítandó gazdatcs- iületekel is illeszszen elsőfokú szervekként az

— Oh Themis, igazság felséges istenasszonya! Töredelmesen bevallom nagy vétkemet s bűnbánóan szenvedem el büntetésemet érte. Nem szépítem a dolgot, úgy mondom el, amint történt.

— Beszélj! — szólt Themis.

— A napsugaras mezőn szerte legelésztek kecskéim, én pedig pihenőre tértem a patak partjára, a sürü bokrok árnyékába. Egész nap tarkaszárnyu lepkét űztem a réten, fáradt voltam nagyon s elszende- redtem egy kissé. Egyszerre valami hideget éreztem arcomon. Felrezzentem álmomból, ijedten tekintettem körül s ime : egy isteni alkatú nőt láttam a patakban fürdeni Háttal állt felém. Lebocsátott aranyhaja szá- szorosan verte vissza a leáldozó nap sugarát. Kicsi tenyerével paskolta a habokat s igy fröcscsentette arcomba a patak kristály vizét. Ezüst csengésű kacaja verte föl az alkonyat csöndjét. Egy ideig áhitatos imádattal bámultam rája. Ekkor a nő mitsem sejtve kilépett a patakból és egyenesen felém tartott.

— Nos és . . ? kérdé érdeklődve Themis.

— Felém tartott, de nem vett észre engem. Az égen feltűnt az ezüstfényü hold, lenge zefir sugott- bugott bokrokon, fákon keresztül, a szivem pedig valami ismeretlen érzéstől hangosabban dobogott, ügy álltam ott és néztem visszafojtott lélekzettel, az isteni alak pedig ledült a buja pázsitra, szeme lecsukódott, egyik kezét feje alá tette, másikat rengő kebelére szorította s csakhamar elárulta egyenletes pihegóse, hogy elaludt.

Mindenkinek saját érdekében van mielőtt gyapjúszövet szükségletét megszerezné a

vmsz QYUXiA Szatmár Deák-tér 21.

Női kosztümök nagy választékban -wí hazai és angol gyapjúszövet megtekinteni.

Nevezett cég e szakmába vágó cikkekkel a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel és bármely fővárosi kereskedővel is versenyképes.

Martin Sons & C L T D. angol gyapjúszövet gyárosoknak egyedüli raktára.