Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-06-10 / 46. szám
2-ik oldal. S Z A T M í R-N É M E T 1. Szatmár, 1906. junius 10. magyar szent korona U Kilétén érvényes önálló vámtarifát terjesztett a magyar képviselőház elé. Ezen vámtarifa ugyan érdemben megfelel a közös vámtarifának, azonban csak is a viszonosság ingatag feltétele alatt. Ausztria a közös vámterület alapján megkötött kereskedelmi szerződések és az azok keretében a közösség érdekében hozott áldozatokkal eléggé drágán vásárolta meg a közös vámterület és a közös vámtarifa fenntartására vonatkozó jogos igényt atra az időre, amelyben a kereskedelmi szerződések fen- j állanak. Magyarország azonban abban a pillanatban, a j midőn hozzáfog a szerződések becikkelyezésének munkájához, megtagad tőlünk minden ellenértéket és csak abban az esetben hajlandó az ónálló magyar vámtarifát Ausztriával szemben nem éivényesiteni, ha mi a viszonosságot fenntartjuk. Magyarország a szerződés- szerű megegyezést félretéve, egyoldalulag felállítja a viszonosság fehéreiét. Ezen eljárás, amelynek folytatása Ausztria érdekeit veszelyezteti, többek között maga után vonja azt is, hogy az osztrák kormányt tulajdonképen már mostan is megilleti az a jog, hogy önállóan rendelkezzék. Tekintet nélkül a régebbi magyar kormányokkal megkötött egyezményekben vállalt kötelezettségekre. Miután a magyar kormány kijelentései szerint a j magyar vámtarifa és a kereskedelmi szerződősek kér- j dósét mindaddig nem akarja az alkotmánynak megfe-q lelően tárgyalni, mig az osztrák kormánynyal megkez- ' dett tárgyalások véget nem érnek, az osztrák kormány kijelentheti, hogy ő is kész a megegyezésre. Természetesen ezen tárgyalások folyamán az önálló rendelkezés mindenik kísérlete s minden egyoldalú diktátum teljesen ki van zárva. Ha azonban az Ausztria és Magyarország közötti gazdasági viszony megújítására tárgyalás indulna, úgy ezeket teljes lojalitással és ha- | tározottsággal kell folytatni. Saját érdekünkben azonban rendületlenül ragaszkodnunk kell althoz, hogy csakis az egymással szoros kapcsolatban lévő függő kérdések egész komplexuma kerüljön tárgyalásra. Ha a tárgyalások nem végződnek sikerrel és hogyha a vi zonyok kényszerítenének bennünket arra, hogy ügyeinket magunk rendezzük: magunk rendezzük be a házunkat. Hogy ha ez az eset bekövetkezik, úgy Magyarország megszerezné azt a keserű tapasztalatot, hogy Ausztria anyagi erőit és gazdasági fejlettségét nem nélkülözheti. * Beck miniszterelnök jun. 8 án újra beszédet mondott, amelyben szintén ölesen körvonalozta az osztrák kormány álláspontját. A megyegyülésből. Ináncsi Pap Kálmán nyug. kir. tszéki biró, vármegyei bizottsági tag a következe közleményt küldötte a vármegyei bizottsági tagokhoz : Tek. bizottsági Tag ur! A vármegyének ez évi május hó 29-ik napjára összehívott s folytatólag 30-ik napján is tartott közgyűlésén az állandó vállasztmány azon javaslata ellen, hogy a passiv ellenállásban a megye határozatához nem mindenben alkalmazkodó tisztviselők ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendeltessék, felszólalván, arra Kende Zsigtnond os. és kir. kamarás ur Öméltósága azzal válaszolt, hogy még egy olyan felszólalás, mint az enyém volt, a tisztviselők ügyét okvetlen elrontotta volna. A közgyül ;s e második napján alig voltunk 40—50-nél többen jelen s azért a császár kir. kamarás ő Méltóságának válasza folytán, tekintettel azon bizottsági tagok nagy számára, akik velem egyérte- lemben voltak, de a közgyűlés második napját már be nem várták, másrészt a saját reputációm érdekében is — felszólalásom tartalmát az alábbiakban hozom tudomására : Tekintetes közgyűlési Az előttem szóló Rooz Samu biz. tag. ur felszólalását követő felkiállások ulán bevallom, nem minden szivszorongás nélkül emelek szót a proskribált tisztviselők védelmére, (abeug, eláll) mert érzem, hogy ugyanazon benyomás alatt állok, melyet De Séze érzett, midőn a Conventben XIV. Lajos védelmére felállót!, én is csak vádlókat és vádlottakat látok s aggodalommal keresem a bírákat! (Eláll, abeug) S ha mégis bátorságot veszek, hogy a meggyanúsított tisztviselők érdekében (abeug, eláll, nem hallgatjuk) a lek. kgy. türelmét néhány percre igénybe vegyem, ugv az csak azon törhetetlen meggyőződésemnek következménye, hogy sikerülni fog a tek. közgyűlést meggyőzni arról, hogy az állandó választmány javaslata neme^ak a törvényben nem talál indokolást, de nem is politikus. (Abeug, eláll.) Hogy a kérdésben tárgyilagosan Ítélhessünk, részleteire szükséges azt bontanunk, szükséges tehát megállapítani a vádat, a tényállást s azok után keressük az alkalmazható törvényt. A vádbeli cselekmény általában abban összpontosul, hogy a megnevezett tisztviselők a nemzeti ellenállásban nem eléggé alkalmazkodtak az 1905. évi dec. hó 14 én megtartott megyei közgyűlés határozatához, melyek eltiltották a főispán által összehívandó gyűléseken és bizottsági üléseken való közreműködéstől s az általa kiadandó törvénytelen rendeletek végrehajtását. Nem akarom feszegetni, törvényes főispánja volt-e Szatmar vármegyének Nagy László vagy sem, (abeug, eláll) sem azt, hozhatott-e kötelező határozatot az 1905. évi dec. 14-iki közgyűlés ? (Eláli, nem hallgatjuk, nagy zaj.) De kiindulási pontul ajánlom a tek. kgy. figyelmébe azon sarkalatos jogi elvet, hogy valamely tényt a tormák hiányában is érvényessé emel a külső cselekményekben hallgatagon megnyilvánuló elösmerés. Már pedig: az állandó választmány a főispáni beiktató közgyűlésnek azt ajánlotta, hogy respektálva a Felség kinevezési jogát, vegye ki Nagy Lászlótól a főispánt esküt, mellőzze azonban a solennitásokat és szavazzon bizalmatlanságot, a tisztviselők testületileg tisztelegjek a főispánnál, (nem igaz, eláll, nem hallgatjuk) elhiszem, hogy Ilo?- vay Aladár alispán ur nem volt ott, de úgy tudom, hogy a tiszíikar nagyobb része üdvözölte, a november havában megtartott közigazgatási bizottsági ülésen az előadó központi tisztviselők kivétel nélkül jelen voltak, a volt főispán által dec. 14-ére összehívott közgyűlésen a törvényhatósági tagok szép számban jelentek meg, bevárták, hogy a gyűlést megnyissa, vitába bocsájtkoztak vele a tárgyalási sorrend megváltoztatása iránt, türelemmel engedtek a közgyűlés többszöri felfüggesztésének és ujra megnyitásának, a 60-as bizottság a dotario visszatartása dacára, közérdekből a tisztviselőket a hivatalos ügyek ellátására utasította, s köztudomású dolog, hogy a 60-as bizottság jelentékeny többsége, Domahidy Sándor biz. tag ur indítványára, kész volt a tisztviselőket az ellenállás alól felmenteni, azonban e tárgyban a tisztviselők magatartása miatt határozathozatal nélkül oszlott fel. Hozzá kell mindezekhez lennem, hogy az 1886. évi XXL t.-c. a megyék ellenállását 20-ik §-ában egyedül a tneg nem szavazott adók behajtására és a még nem ajánlott újoncok kiállítására szorította. Maga az országgyűlés sem ment e határon túl 1905. évi jun. 21-iki határozatában, melylyel az alkotmányellenes kormánnyal szemben a passiv ellenállást kimondotta. Minden tehát, a mi azon törvény és az országgyűlés idézett határozatában megjelölt határon túl ment, törvénytelen tény volt, a melyből a végső consequentiákat levonni sem erőnk, sem elég elszántságunk (Eláll, abeug, nagy zaj.) nem volt. Az ellenállás ezen a törvényben megállapított határán belül a tisztviselő esküjéhez híven a törvénynek és felabbvaloinak engedeltneséggel tartozik, ha csak magát a büntetőtörvénykönyv nyílt 480. §-ának kitenni nem akarja. Azonban e megye egy tisztviselőjének sem volt alkalma sem a törvénnyel, sem esküjével, sem a megyegyülés határozatával ellentétbe jönni, mert Nagy László semmi törvénytelen rendeletet ki nem adott, a tisztviselőktől semmi törvénytelenséget nem kívánt, sót még az alispán korában, az önként befizetett adók beszállítására vonatkozólag kiadott rendeletének végrehajtását sem kívánta. Tahát a tisztviselőknek nem is volt alkalma valaminek elienállani. bűbájos szerek segélyével, amelyeket a kigyó-királytól hozott, s az udvarra vágtatott. Észrevette a tizenkét- fejü sárkány felesége, hogy itt varázslat van, dehogy a ló Vas Laci, azt nem gondolta. Előhivatá tehát férjét s igy szólt: „Meghalok, ha e ló májából nem ehetein.“ — A sárkány egyet intett s azonnal megkapták a lovat, hogy levágják. A csillagruháju kisasszony éppen ott ment el, s megszánta a lovat. „Szegény ló, miért nem hagynak neked békét,“ — inondá csendesen. „Ha igazán szánsz, — mondá a ló, — vedd fel a földel, melyre két első vércsep- pem esni fog, mikor majd halva leszek s vessd a sárkány kertjébe.“ —- A hercegkisasszony megtevé, amit tőle a ló kért, s másnap egy almafa állott ott, megrakva aranyalmákkal. — A sárkány felesége elő- hivatá férjét s ezt mondá neki: „Meghalok, ha e fa tűzönéi nem főzik meg kávémat.“ A sárkány kiáltott cselédjeinek s azok baltákkal mentek, hogy kivágják a fát. A csillagruháju hercegkisasszony éppen ott ment el s megszánta a fát. „Szegény fa, miért nem hagynak neked kékét !“ — „Ha igazán szánsz, — mondá a fa, — vedd fel azt a két forgácsot, melyet rólam először vágni fognak s vessd a sárkány tavába.“ — A hercegkisasszouy teljesité kívánságát s másnap egy gyönyörű aranyhal úszkált a tóban. A sárkány felesége előhívatá férjét s ezt mondá neki; „Meghalok, ha az aranyhalat szobámba nem hozzák 1“ A »árkány kész volt teljesíteni, amit felesége kívánt, de a halat semmiképen meg nem foghatták. Minthogy a sárkány derekasan tudott úszni, föltevé magában, hogy maga megyen e! érte. Leköté oldaláról a rozsdás kardot, hogy az gátlására ne legyen az úszásban, levetette a szennyes inget, mert annak nem volt szabad megázni s beleugrott a tóba. — De az aranyhal egy ugrással a partra veté ki magát s Vas Laci ismét Vas Laci lett. Hirtelen fölvette az inget, hirtelen kirántotta a kardot. Ezt látván a tizerikétfejü sárkány felesége, felült a seprű szárára s elrepült. A sárkánynak eszébe jutott, hogy Vas Laci megint feléledt, mihelyt testét lóra kötötték; ő is arra kérte Vas Lacit, hogy ha megöli, testét köttesse lóra. Vas Laci egy csapással üté le mind a tizenkét fejét s a tizenkét fejet a testtel együtt lóra köt tété s szabadon ereszté. De az a ló már nem volt táltos. S elhaladt a pusztába. Vas Laci levette két bátyát a kéményből, ahol egészen kiaszának, megfeketültek, s elvitte a kígyó- királyhoz, hogy hozza életre. Ment vele testveie is, a csillagruháju. Elérvén a kigyó-királyhoz, mellette egy gyönyörű királyleányt láttak ülni, csillag volt homlokán, s a kigyó-király igy szólt: >Ez nékem leányom s őt te mentéd meg. Vedd feleségül.« Nagy lakodalmat tartott nekik. A két fiú és a leány el- menének atyjokboz; Vas Laci ott maradt s a kigyó- király neki sok pénzt, sok gyöngyöt, gyémántot hagyott s a földnek nem volt gazdagabb és boldogabb királya, mint Vas Laci. * Lángoló tűz a szivemben. Lángoló tűz a szivemben, Érted éget végtelen. Szerteszórja sok keservem Egy mosolygás képeden. Mért szemednek a varázsa, Mely hozzád fűz engemet ? Mért, hogy minden villanása Lángba dönti lelkemet? Vágy, sóhaj, mit e szív érez, Minden rólad szól nekem. Mély szerelmem érzetéhez Kötve sorsom, életem. Hajt a vágy elérni téged, Szivedért szív ég, hévül. Hogyha vár rám boldog élet, Tőled váróin egyedül. És ha mint én, úgy szerelnél, .... Uj világot adsz reám ! A csalódott tört sziveknél Már az élet csak halál. Erdőssy Vilmos. Urak és hölgyek! Mindenkinek saját érdekében van mielőtt gyapjúszövet szükségletét megszerezné a WB1SSS OYÜLá Szatmár Deák-tér 21. Női kosztümök nagy választékban j^p) hazai és angol gyapjúszövet divatáru-házát megtekinteni. Nevezett cég e szakmába vágó cikkekkel a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel és bármely fővárosi kereskedővel is versenyképes. Martin Sons & C L T D. angol gyapjúszövet gyárosoknak egyedüli raktára.
