Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-06-06 / 45. szám
1 X. évfolyam. Szatmár, 1906. junius 6. Szerda. V V í 45. szám. ____________j FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATNIÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉNIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Az osztrákok. Az osztrákok alig pár napja feneketlen dühvei acsarkodtak ellenünk. Fenyegetőztek, hogy „magára hagyják« Magyarországot; s ha mi külön vámtarifát csinálunk, ők is azt csinálnak! Meglássa Magyarország, hogy mi lesz a következménye, ha Ausztria elszigeteli magát. S ők még azt hitték, hogy megijedünk. Azt hitték, hogy összetörve a dühös fellépés hatása alatt, létérdekeinket látjuk végveszélylyel fenyegetve, ha netalán ők csakugyan elszigetelnék magukat. Hát mi nem ijedtünk meg. Sőt ellenkezőleg. Örömmel hallottuk, nagy örömmel, mikor üvöltötték: Loos von Ungarn! El Magyarországtól. Mert kell-e nekünk az, hogy Ausztria szipo- lyozza vérünket, hogy ki legyünk szolgáltatva Ausztria szeszélyeinek s a gazdasági lenyügö- zöttségnek politikailag is súlyos következményeit szenvedjük!? Elég volt. Minden erőnket összeszedjük, hogy ez állapoton minél előbb gyökeresen változtassunk. Iparunkat, kereskedelmünket föl akarjuk támasztani, fejleszteni akarjuk, elég volt, hogy csak az osztrák ipar és kereskedelem hizzék a mi nagy hátrányunkra és végtelen kárunkra. Független ország akarunk lenni, mindenekelőtt gazdaságilag; aztán vagyoLapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Komárrrry Zoltán. nilag megerősödve — mert hiszen a gazdagság és jólét minden előfeltétele meg van ebben az országban — politikailag is teljesen függetlenítjük magunkat. Nagy és régi törekvésünk ez nekünk. S mennyi szenvedés és küzdelem emléke van tapadva e törekvéshez! Ennek pedig sikere elsősorban a gazdasági függetlenség elérésétől függ. Nos hát, nem örömmel kellett-e fogadnunk az osztrákok fenyegetőzéseit? Hiszen mi is mindenekelőtt azt akarjuk, hogy ők gazdaságilag tőlünk külön váljanak. De amikor azt látták, hogy Magyarországon senki sem ijed meg fenyegetőzéseiktől, itt semmit sem adnak rá, sőt még örömmel veszik azokat, hirtelen abban hagyták a dühöngést. Vagy legalább is nem oly általános és erős náluk, a felháborodás. És^ elkezdenek gondolkozni. Ez baj ránk nézve. Igazán nem tudom, nem lett volna-e helyesebb az ijedtet mutatnunk, hogy annál jobban fenekedjenek s érleljék a különválás gondolatát. így ők maguk vivták volna ki nekünk a nagyszerű eredményt. Mert, most hogy ismét kezdenek magukhoz térni, a Hohenlohe hercegék helyére lépett kormány pedig legkevésbbé sem a lármázó dühösködés hive, kissé bizony aggódhatunk, hogy az oszSZERKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80. --------------Ml ndennemQ dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. trák furfang ismét egész erejével munkára kél ellenünk s roppant megnehezíti nemzeti kormányunk helyzetét is. Az uj osztrák kormány elnöke, Beck Vladimir báró, s a kormány legtöbb tagja először is sült osztrák. Vagyis a régi ,összbiro- dalmi eszme megcsontosodott hive és engesztelhetetlen magyar-gyűlölő. Mindazáltal valamennyi sima politikus. Miután semmi igazságuk nincs a magyar kérdésben az osztrákoknak, ők gonoszul szipolyoznak bennünket: az osztrák álláspontot védő ezen uj osztrák kormány simaságát bátran nevezhetjük alattomosságnak. Ezzel pedig mindig nehezebb megbirkózni. Az uj osztrák kormány tárgyalni kész a közös gazdasági ügyekben s igy akarja elperelni Magyarország jogát. Azonban Wekerle sem ügyetlen politikus és a többi magyar miniszterek sem estek a fejük lágyára. Ausztria itt csak veszíthet. Mert ilyen a politikai jviszonyok alakulása. Magyarország nagy történelmi átalalakulá- sát meg nem állíthatja többé sem ármány, sem erőszak. A nemzet egészen öntudatra ébredt és megy előre azon az utón, amely az ő teljes, gazdasági és politikai függetlensége felé vezet. És ha a magyar nemzet lerázza magáról a TAR C A. ____ Vas Laci. Magyar népmese. Egyszer volt egy király. A királynak három leánya volt, meg három fia. A legifjabbat Vas Lacinak hívták s a gyermek nagyon pajkos volt. Amint egyszer haza megy az iskolából, találkozik egy öreg asz- szonynyal, aki egy kosár tojást vitt. A királyfi készakarva nekiment a kosárnak, a tojás kifordult s mind összetört. Az öreg asszony haragjában igy szólt: — E rossz tettedért valósuljon meg, amit legelébb fogsz kívánni. Az öreg asszony ezzel eltűnt az üres kosárral s többé nem látta senki. Amint a királyfi haza ért, három testvére az udvaron állott. Az első ruhája olyan volt mint a nap, a másiké olyan mint a hold, a harmadiké olyan mint a csillagok. Ez csak hétköznapi öltözetük volt, de a vasárnapi még szebb. Megszólították Vas Laczit, hogy menjen velük labdázni. A fiúnak tetszett a meghívás, s ráállott szívesen. A három leány pedig összebeszélt, hogy jól megpuffogtatják a labdával a sok csintalan- ságért, amit ellenök elkövetett. A három hercegkisasszony derekasan értett a labdázáshoz s az ütést sohasem hibázták el. Ezért Vas Laci megharagudott, mert észrevette, hogy őt összebeszélés folytán püfölik s azt kiáltotta nekik bosszúságában: „Nyeljen el titeket a föld 1“ — Alig repült ki száján a szó, a föld a kisasszonyokat elnyelte. Az udvart gyász és nagy szomorkodás fogta el. A legidősbb királyfi atyja elé ment s igy szólt: „Apám, eressz, hadd keressem föl húgaimat; vissza fogom őket hozni.“ És elment a legidősbb királyfi, de vissza nem tért. Elment a második is, hogy fölkeresi és visszahozza húgait, de ez sem tért soha vissza. Vas Laci megnőtt s mikor atyja egyszer királyi székén ült, letérdelt előtte s ezt monda neki: „Apám, azt a nagy szomorúságot, ami téged elborít, én okoztam. Eressz, hadd menjek s hadd keressem fel testvéreimet. Velük együtt térek bé házadhoz, vagy soha.“ A királynak tetszett a hősi feltétel s ráállott, amit a fia kívánt. Vas Laci már egész nap ment és mendegélt. Amint útja egy erdőn ment volna keresztül, meglátott egy öreg asszonyt, aki éppen hátára akarta emelni nehezen gyűjtött tüzi-fáját s ellankadt erőlködésében. Vas Laci szelidebbé lett, mióta elvesztette húgait s ez a szegény öreg asszony arra emlékezteié, akinek tojásait eltörte volt. Szépen szólott tehát az öreghez s nyalábját felsegítette hátára. „Jószívűséged legyen megfizetve — mondá neki az öreg asz- szony — tudom, hogy miben fáradsz. Ha nem teszed velem e jót, testvéreidet nem találtad volna meg; igy megmutatom utadat.“ Megdobbantotta a tőidet s a föld megnyílt s egy láda jött ki belőle, éppen ott, ahol Vas Laci állott. „Bújj a ládába — mondá az öreg asszony — ez téged azon várba visz a föld alatt, hol napruháju testvéred van.“ Vas Laci belébujt a ládába; a föld összeforradt, a láda pedig ment messze, mesze, igen messze. Egyszer megállott a láda s fedele megnyílt. Vas Laci kiugrott a ládából s egy azüst vár előtt állott. Egy folyam ment el kapuja előtt s a folyamon hid állott, teletömve beretvákkal. Azok mindig forogtak s mindent össseapritottak, ami a hidra került. „Hogyan kell itt keresztül menni?“ -*■ kérdé Vas Laci. — „Ne legyen gondod rá — szólt a láda — be a várba én viszlek. De hogy miként jössz ,ki belőle, az a te gondod.“ — Vas Laci ismét bebújt a ládába s a láda a vízbe sülyedt s keresztül vitte a vizen, be a várba. Vas Laci kimászott a ládából, szépen megköszönte a láda fáradságát; kérte, kőszöntse az öreg asszonyt s felment a grádicson. Oda fenn szembejött vele a testvére. „Hogy jutsz ide öcsém? — kérdé a hercegkisasszony — hiszen itt a madár se jár“ — „ Érted jövök“ — mondá Vas Laci. „Én itt a hatfejü sárkány hatalmában vagyok. Ha meglát, innen ugyan soha ki nem mégy.“ — „Teszek én arról — felelt Vas Laci — mutasd meg, hol a fegyverház, hadd válasszak fegyvert magamnak.“ A hercegkisasszony elvezette. Vas Laci belépett a fegyverházba s meglátott egy kis üveg palackot, amelyre ez volt írva: Sárkányerő. Felhajtá azt egy kortytyal. Alig tette le az üveget, midőn irtóztató csattogást hallott. «Jő a sárkány!« — kiáltá a hercegkisasszony. »Valamikor jő, tiz mértföldnyi távolságról a vár kapujába vágja buzogányát, úgy, hogy a kapu minden sarkán megnyílik. így jelenti érkezését. — Midőn a szót kiejtette, a hatfejü sárkány már előttük állott. »Mit akarsz itt Női kosztümök nagy választékban Mindenkinek saját érdekében van mielőtt gyapjúszövet szükségletét megszerezné a WJEalSZ GYULA Szatmár Deák-tér 21. hazai és angol gyapjúszövet tSSS: Nevezett cég e szakmába vágó cikkekkel a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel és bármely fővárosi kereskedővel is versenyképes. Martin Sons & C L T D. angol gyapjúszövet gyárosoknak egyedüli raktára.
