Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-06-06 / 45. szám

1 X. évfolyam. Szatmár, 1906. junius 6. Szerda. V V í 45. szám. ____________j FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATNIÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉNIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Az osztrákok. Az osztrákok alig pár napja feneketlen düh­vei acsarkodtak ellenünk. Fenyegetőztek, hogy „magára hagyják« Magyarországot; s ha mi kü­lön vámtarifát csinálunk, ők is azt csinálnak! Meglássa Magyarország, hogy mi lesz a követ­kezménye, ha Ausztria elszigeteli magát. S ők még azt hitték, hogy megijedünk. Azt hitték, hogy összetörve a dühös fellépés hatása alatt, létérdekeinket látjuk végveszélylyel fe­nyegetve, ha netalán ők csakugyan elszigetel­nék magukat. Hát mi nem ijedtünk meg. Sőt ellenkező­leg. Örömmel hallottuk, nagy örömmel, mikor üvöltötték: Loos von Ungarn! El Magyarország­tól. Mert kell-e nekünk az, hogy Ausztria szipo- lyozza vérünket, hogy ki legyünk szolgáltatva Ausztria szeszélyeinek s a gazdasági lenyügö- zöttségnek politikailag is súlyos következmé­nyeit szenvedjük!? Elég volt. Minden erőnket összeszedjük, hogy ez állapoton minél előbb gyökeresen változtassunk. Iparunkat, kereske­delmünket föl akarjuk támasztani, fejleszteni akar­juk, elég volt, hogy csak az osztrák ipar és kereskedelem hizzék a mi nagy hátrányunkra és végtelen kárunkra. Független ország akarunk lenni, mindenekelőtt gazdaságilag; aztán vagyo­Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Komárrrry Zoltán. nilag megerősödve — mert hiszen a gazdagság és jólét minden előfeltétele meg van ebben az országban — politikailag is teljesen függetle­nítjük magunkat. Nagy és régi törekvésünk ez nekünk. S mennyi szenvedés és küzdelem em­léke van tapadva e törekvéshez! Ennek pedig sikere elsősorban a gazdasági függetlenség elé­résétől függ. Nos hát, nem örömmel kellett-e fogadnunk az osztrákok fenyegetőzéseit? Hiszen mi is mindenekelőtt azt akarjuk, hogy ők gaz­daságilag tőlünk külön váljanak. De amikor azt látták, hogy Magyarországon senki sem ijed meg fenyegetőzéseiktől, itt sem­mit sem adnak rá, sőt még örömmel veszik azokat, hirtelen abban hagyták a dühöngést. Vagy legalább is nem oly általános és erős náluk, a felháborodás. És^ elkezdenek gondol­kozni. Ez baj ránk nézve. Igazán nem tudom, nem lett volna-e helyesebb az ijedtet mutat­nunk, hogy annál jobban fenekedjenek s érlel­jék a különválás gondolatát. így ők maguk vivták volna ki nekünk a nagyszerű eredményt. Mert, most hogy ismét kezdenek magukhoz térni, a Hohenlohe hercegék helyére lépett kormány pedig legkevésbbé sem a lármázó dühösködés hive, kissé bizony aggódhatunk, hogy az osz­SZERKESZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80. --------------­Ml ndennemQ dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. trák furfang ismét egész erejével munkára kél ellenünk s roppant megnehezíti nemzeti kormá­nyunk helyzetét is. Az uj osztrák kormány elnöke, Beck Vladi­mir báró, s a kormány legtöbb tagja elő­ször is sült osztrák. Vagyis a régi ,összbiro- dalmi eszme megcsontosodott hive és engesz­telhetetlen magyar-gyűlölő. Mindazáltal vala­mennyi sima politikus. Miután semmi igazságuk nincs a magyar kérdésben az osztrákoknak, ők gonoszul szipolyoznak bennünket: az osztrák álláspontot védő ezen uj osztrák kormány si­maságát bátran nevezhetjük alattomosságnak. Ezzel pedig mindig nehezebb megbirkózni. Az uj osztrák kormány tárgyalni kész a közös gazdasági ügyekben s igy akarja elperelni Magyarország jogát. Azonban Wekerle sem ügyetlen politikus és a többi magyar miniszte­rek sem estek a fejük lágyára. Ausztria itt csak veszíthet. Mert ilyen a politikai jviszonyok alakulása. Magyarország nagy történelmi átalalakulá- sát meg nem állíthatja többé sem ármány, sem erőszak. A nemzet egészen öntudatra ébredt és megy előre azon az utón, amely az ő teljes, gazdasági és politikai függetlensége felé vezet. És ha a magyar nemzet lerázza magáról a TAR C A. ____ Vas Laci. Magyar népmese. Egyszer volt egy király. A királynak három leánya volt, meg három fia. A legifjabbat Vas Lacinak hívták s a gyermek nagyon pajkos volt. Amint egy­szer haza megy az iskolából, találkozik egy öreg asz- szonynyal, aki egy kosár tojást vitt. A királyfi kész­akarva nekiment a kosárnak, a tojás kifordult s mind összetört. Az öreg asszony haragjában igy szólt: — E rossz tettedért valósuljon meg, amit legelébb fogsz kívánni. Az öreg asszony ezzel eltűnt az üres kosárral s többé nem látta senki. Amint a királyfi haza ért, három testvére az udvaron állott. Az első ruhája olyan volt mint a nap, a másiké olyan mint a hold, a harmadiké olyan mint a csillagok. Ez csak hétköznapi öltözetük volt, de a vasárnapi még szebb. Megszólították Vas Laczit, hogy menjen velük labdázni. A fiúnak tetszett a meghívás, s ráállott szívesen. A három leány pedig összebeszélt, hogy jól megpuffogtatják a labdával a sok csintalan- ságért, amit ellenök elkövetett. A három hercegkis­asszony derekasan értett a labdázáshoz s az ütést sohasem hibázták el. Ezért Vas Laci megharagudott, mert észrevette, hogy őt összebeszélés folytán püfölik s azt kiáltotta nekik bosszúságában: „Nyeljen el tite­ket a föld 1“ — Alig repült ki száján a szó, a föld a kisasszonyokat elnyelte. Az udvart gyász és nagy szomorkodás fogta el. A legidősbb királyfi atyja elé ment s igy szólt: „Apám, eressz, hadd keressem föl húgaimat; vissza fogom őket hozni.“ És elment a legidősbb királyfi, de vissza nem tért. Elment a második is, hogy fölkeresi és visszahozza húgait, de ez sem tért soha vissza. Vas Laci megnőtt s mikor atyja egyszer királyi székén ült, letérdelt előtte s ezt monda neki: „Apám, azt a nagy szomorúságot, ami téged elborít, én okoz­tam. Eressz, hadd menjek s hadd keressem fel test­véreimet. Velük együtt térek bé házadhoz, vagy soha.“ A királynak tetszett a hősi feltétel s ráállott, amit a fia kívánt. Vas Laci már egész nap ment és mendegélt. Amint útja egy erdőn ment volna keresztül, meglá­tott egy öreg asszonyt, aki éppen hátára akarta emelni nehezen gyűjtött tüzi-fáját s ellankadt erőlkö­désében. Vas Laci szelidebbé lett, mióta elvesztette húgait s ez a szegény öreg asszony arra emlékez­teié, akinek tojásait eltörte volt. Szépen szólott tehát az öreghez s nyalábját felsegítette hátára. „Jószívű­séged legyen megfizetve — mondá neki az öreg asz- szony — tudom, hogy miben fáradsz. Ha nem teszed velem e jót, testvéreidet nem találtad volna meg; igy megmutatom utadat.“ Megdobbantotta a tőidet s a föld megnyílt s egy láda jött ki belőle, éppen ott, ahol Vas Laci állott. „Bújj a ládába — mondá az öreg asszony — ez téged azon várba visz a föld alatt, hol napruháju testvéred van.“ Vas Laci belébujt a lá­dába; a föld összeforradt, a láda pedig ment messze, mesze, igen messze. Egyszer megállott a láda s fedele megnyílt. Vas Laci kiugrott a ládából s egy azüst vár előtt állott. Egy folyam ment el kapuja előtt s a folyamon hid állott, teletömve beretvákkal. Azok min­dig forogtak s mindent össseapritottak, ami a hidra került. „Hogyan kell itt keresztül menni?“ -*■ kérdé Vas Laci. — „Ne legyen gondod rá — szólt a láda — be a várba én viszlek. De hogy miként jössz ,ki belőle, az a te gondod.“ — Vas Laci ismét bebújt a ládába s a láda a vízbe sülyedt s keresztül vitte a vizen, be a várba. Vas Laci kimászott a ládából, szé­pen megköszönte a láda fáradságát; kérte, kőszöntse az öreg asszonyt s felment a grádicson. Oda fenn szembejött vele a testvére. „Hogy jutsz ide öcsém? — kérdé a hercegkisasszony — hiszen itt a madár se jár“ — „ Érted jövök“ — mondá Vas Laci. „Én itt a hatfejü sárkány hatalmában vagyok. Ha meglát, innen ugyan soha ki nem mégy.“ — „Teszek én ar­ról — felelt Vas Laci — mutasd meg, hol a fegyver­ház, hadd válasszak fegyvert magamnak.“ A herceg­kisasszony elvezette. Vas Laci belépett a fegyverházba s meglátott egy kis üveg palackot, amelyre ez volt írva: Sárkány­erő. Felhajtá azt egy kortytyal. Alig tette le az üve­get, midőn irtóztató csattogást hallott. «Jő a sár­kány!« — kiáltá a hercegkisasszony. »Valamikor jő, tiz mértföldnyi távolságról a vár kapujába vágja bu­zogányát, úgy, hogy a kapu minden sarkán megnyí­lik. így jelenti érkezését. — Midőn a szót kiejtette, a hatfejü sárkány már előttük állott. »Mit akarsz itt Női kosztümök nagy választékban Mindenkinek saját érdekében van mielőtt gyapjúszövet szükségletét megszerezné a WJEalSZ GYULA Szatmár Deák-tér 21. hazai és angol gyapjúszövet tSSS: Nevezett cég e szakmába vágó cikkekkel a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel és bármely fővárosi kereskedővel is versenyképes. Martin Sons & C L T D. angol gyapjúszövet gyárosoknak egyedüli raktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom