Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-04-25 / 33. szám
Szatmár, 1906. április 25. SZÄTM Á R-N É M E T I. 3-ik oldal. cselszövés, sem erőszak nem veszi el tőlem. Amint biztosíthatom önöket, hogy nincs a világnak oly erőhatalma, nincs még a túlvilágnak sem, amely képes lenne az én leltemet elszakítani az önök leikétől. A mandátumomat talán el lehet venni nyílt vagy alattomos támadással — a becsületemet soha! Az Isten áldja meg önöket! (Lelkes, megújuló éljenzés és taps.) Csoynay Imre pártelnök a következő szavak kíséretében zárta be a gyűlést: T. polgártársak! Végig hallgatták a jelölt ur programmbeszédét; azt hiszem, hogy önök is abban a meggyőződésben vannak, mint én, hogy a prog- rammbeszéd függetlenségi emberhez i!lő és méltó volt; hogy az a párt elveivel egyezik ; hogy a szövetkezett pártok programmját szintén fedi. Tehát jelöltünk ellen semmi kifogást nem tehetünk; ennélfogva mellette kell hogy álljunk és maradjunk (Zajos éljenzés és helyeslés.) T. barátaim, mellette kell lennünk és maradnunk a jog, az igazság és a méltányosság s a következetesség szempontjából. (Élénk helyeslés.) Jogosultan őt illeti a mandátum erre a ciklusra; neki kell azt adnunk, akivel mi megvertük a zsarnoki rendszert. Nekünk következeteseknek kell lennünk az 1905. évi januári választásunkhoz, vagyis azt meg kell ismételnünk s képviselőül dr. Kelemen Samut kell megválasztanunk; (Élénk helyeslés.) következeteseknek kell lennünk abból a szempontból, hogy bizonyságot tegyünk arról, hogy akkor mi nem voltunk tévedésben, hanem tudatosan jártunk el azzal az erőszakos rendszerrel szemben és azt minden áron meg akartuk buktatni; következeteseknek kell lennünk abból a szempontból is, hogy bizonyságot tegyünk arról, hogy minden törekvésünk a nemzeti irány, a nemzeti akarat érvényesítése, hogy mi önálló, független, gazdag hazát akarunk, más állammal lekötött viszonyban élni nem akarunk. (Zajos éljenzé s és helyeslés.) Én tehát arra kérem önöket, hogy amidőn eljön a választás napja, szíveskedjenek egy szivvel-lélekkel fölsorakozni és szavazatukat dr. Kelemen Samura leadni. (Hosszas éljenzés és helyeslés.) Én kilátásba helyeztem volt a múltkor előtte, — ismerve az önök hangulatát, — hogy a mandátumot, amelytől egy időre erőszakkal elütötték, vissza fogom szolgáltatni az ő kezébe az önök akaratával, és az fényesebb lesz, mint az előbbi harc idején. Ezt a várakozást fejezték ki fönn is velünk szemben, hogy a választásból ismét a Kelemen Samu neve kerül ki. Az Isten tartsa meg önöknek hazafias érzületét, nemes elhatározását és kérjék velem együtt a Mindenhatót, hogy ne essen közzülünk senki tévedésbe, hanem a mi elvünk és a mi nézetünk a választás alkalmával diadalt arasson. (Zajos éljenzés.) Köszönöm, hogy szívesek voltak a jelölt urat s engem meghallgatni s ezt a szép rendben megtartott gyűlést ezennel szétosztásra kérem. (Hosszas éljenzés.) Ezután a polgárság, a jelölt és pártelnök éltetésével szétoszlott. * A Szaimárhegyen. Délután fél kettőkor külön vonaton ment föl a Szatmárhegyre dr. Kelemen Samu, Csomay Imre pártelnök és mások társaságában. A hegyi állomásnál Nagy József tanítóval az élén, nagy számú polgárság várta az érkezőket, zászlók alatt. Nagy József üdvözlő beszéde és Kelemen Samu válasza után a menet megindult a ref. templom felé, amelynek udvarán volt tartandó a programtn- beszéd. A polgárság hazafias dalokat énekelt ut közben. A templomhoz érve, előbb mindnyájan templomba mentek, abol résztvettek az istentiszteleten s meghallgatták a hegyi református hívők szép előadásu fiatal lelkészét. Istentisztelet után a templom tágas udvarán összegyűlt polgárság nevében Nagy József szép beszéd kíséretében fölkérte Kelement, program mbeszé- dének elmondására, biztosítva őt egyben a hegyi választó polgárság tántoríthatatlan ragaszkodásáról. Kelemen Samu ezután hosszabb beszédet mondott, amelynek rövid kivonata ez : Az elmúlt nyomasztó uralom után ismét kiderült az ég felettünk. Mert nem vártuk a jobb jövő be- köszönését tétlenül; hanem fáradtunk és dolgoztunk érte s ma büszkén hirdetjük, hogy a munkánknak eredményei vannak. Az, ami a közzel múltban történt, elsősorban a függetlenségi pártnak és a függetlenségi eszmének diadala. Az első és nagy eredmény, hogy megszabadultunk azoktól a sötét alakoktól, akik rátették a kezüket erre az országra, hogy megfojtsák az emberek szabadság-érzetét és örökre eltiporják itt a szabadságot. Azt mondták : Rendet kell csinálni az országban! Hát mi magyarok ismerjük már azt a »rendet« nagyon régóta. 48 ban a rendnek a jelszava alatt lövettek bennünket és akasztották fel nemzetünk vértanúit. Mindig csak rend és rend kellett, de sohasem hallottuk, hogy, ami a nemzet igazi alapja: szabadság és jog kell a nemzetnek. A rendnek ehhez az értelmezéséhez hasonlít egy szegény ember esete. Ez a szegény ember ügyes bajos dolgában fölment egy nagy hivatalba. Belépett az első szobába, hogy elmondja a maga panaszait. Az előszobában két kényelemszerető szolga pöfékelt s mikor a szegény ember meghajolt előttük, csak a pipájukkal böktek a belső szoba ajtaja felé. Mikor ide bement a szegény ember, itt két írnokot talált, akik szorgalmasan dolgoztak — a kör- ( műket piszkálva. Ezek még beljebb küldték. Bement a harmadik szobába is, ahol egy komoly ur úgy tett az asztalnál, mintha csinált volna valamit: itatós papírral itatta amit — nem irt. Ez is beljebb küldte emberünket egy szobával. Itt volt a hivatal főnöke, aki nagy ur volt. A szegény ember hát el akarta mondani a baját. De ekkor a hatalmas ur — egyszerűen kido- batta. Mikor aztán oda künn megkérdezte a barátja, hogy: „elintézték a bajodat t"— Azt felelte : »el ugyan nem intézték, segíteni ugyan nem segítettek, de azt meg kell adni, rend van ebben a hivatalban !« Ilyen rend uralkodott a politikában is. De mi lett a vége í Mi dobtuk ki ezeket a „rendezőket“! Ha magával ezzel a nagy eredménynyel számolnánk is be, ez sem volna kevés, de vannak eredményeink más téren is. Ismerteti a katonai létszám kérdését. Majd az Ausztriával való viszonyunkra térve át másik nagy vivmán yként említi, hogy évtizedes küzdelmek után végre kimondatott — éppen a jelenlegi kormányelnök jelentette ki,— hogy Ausztriával gazdasági szövetséget többé nem kötünk, hanem egyenjogú fél gyanánt fogunk vele szerződni. Ez az ut a teljes gazdasági önállóság felé vezet. Országunk gazdazági megerősödése égetően szükséges, mert nagy a köznyomor és növekedik a kivándorlás. Ismertette ez után a választói jog kérdését. Meggyőződése, hogy — a magyar nép természetéből következtetve — a jog kiterjesztés a függetlenségi párt javára fog szolgálni. Ezután a képviselőválasztásra térve át előadta, miként viselkedtek a nemzet volt képviselői s miként foszttattak azok meg a feloszlatás által mandátumaiktól. Végül kéri a választópolgárokat, hogy a függetlenségi eszmének Szatmáron és a hegyen egyaránt megszilárdított bástyáin rést ütni ne engedjenek. Őt működésében mindenkor a függetlenségi elvek fogják vezérelni s azok szolgálatában fejti ki egész tevékenységét. Kéri a választók bizalmát. A beszédet a hegyiek lelkesen megéljenezték. Ezután dr. Halász Lajos szatmárhegyi orvos olvasta föl Kossuth Ferencnek a választókhoz írott levelét. Majd Csomay Imre szólott az egybegyűltekhez. Március 15-én még, mikor fenn voltak a hegyen, — mondotta szóló, — nem engedték meg a csendőrök künn a hazafias ünnepély megtartását, hanem egy szobába vonultatták be a közönséget. Azóta sok változás történt. Szépen zöldéi minden a nagy természet- bán, a rügyek fakadoznak, a fák virágoznak. S amint a természeti életben levágtuk a száraz ágakat, kitisztítottuk a fák derekából a férgeket: úgy történt a politikai világban is, — a férgeket letisztítottuk, a hernyókat elégettük, a duvadakat elűztük. Most már a csendőrszurony sem korlátozza szabadságunkat. Megyünk egyenesen előre elveink, a haza jólétének, függetlenségének megvalósítása felé. Azt akarjuk, hogy ez a haza, amelyet északon a Kárpátok szép lombos bércei öveznek, délen pedig mint egy ezüst tükör az Adria kék vize határol, legyen a magyar nemzetnek tejjel-mézzel folyó, teljes politikai szabadsággal biró paradicsoma. Ezután áttért a választás kérdésére. Isten tartsa meg a polgárság hazafias érzületét, amelyet szivvel- lélekkel juttassanak a polgárok kifejezésre, hogy a függetlenségi párt zászlója és jelöltje a választáskor diadalt arasson. A pártelnök beszédét az egybegyűltek nagy tetszéssel hallgatták. Ezután a polgárság rendben szétoszlott. Ipar védelem. Az alkotmányos élet tulipánja. A honfiúi bánat teremtette a „tulipán“ mozgalmat, a melynek hivatása lelt volna az Ígért „nyomor és szenvedés“ korszakában is ébren tartani a nemzeti érzületet, és gazdasági útra terelni a béklyóba vert politikai életet. Alkotmányunk helyre álltával a tulipán po- 1 itikai vonatkozása szerencsésen egy időre elsimult, hogy elmult-e? az a jövő titka, de mert nincsen olyan absolut rossz, amelyből egy parányi jó ne fakadjon, a válságos korszak hagyatékából egy becses öröksége maradt a társadalom által a tulipán kertnek növelt simbo- lumában. A »tulipán« mozgalom az ipar védelem jegyében is született, tehát annak joga van az életre és fejlődésre most inkább, mint valaha, mert kormány és társadalom végre szakított avval a hiperlojális jelszóval, amely a Tisza- párt vesszőparipája volt, hogyörökkön-örökké I hűbéres gyarmata maradjunk Austriának, hogy mi adjunk nekik terményt és ők adjanak nekünk iparcikkeket. Ma már tisztában van a társadalom a felől, hogy ez a tévtan gátolta Magyarország gazdasági életét olyan arányú fejlődésben, a minőre geográfiái fekvése és természeti kincsei jogosították. Igaz, hogy 1917-ig kötve vagyunk a reánk erőszakolt külkereskedelmi szerződések által az Ausztriával való vám közösséghez, de ez intő szózat nekünk arra, hogy időközben teremtsük meg széliében az országban a kézi és gyári ipart mindazon szükségleteinkre, amiket az országban hasznosan előlehet állítani, hogy majdan ha újból alkura kell lépni a mi kedves szomszédunkkal, akkor legyen az országnak már valamelyes gyáriipara, a miért a védvám sorompót érdemes is legyen felállítani. Vannak ideálisták, akik komolyan hiszik, hogy egy ország gyáriparát ötven koronás jótékony részjegyekkel is lehet megteremteni vagy hogy a mágnások és nagybirtokosok mindaddig mig tömérdek birtokuk dúsan szolgálja a nagy úri élethez szükséges jövedelmet, altruismusból vagy hazafiságból fognak gyárakat alapítani. Más országok példájából én úgy tudom, hogy az őstermelésből iparmunkára való átvedlést mindenüt a viszonyokban rejlő szükség teremtette. Nemcsak s szegénység felett van ám hatalma a szükség kényszerítő erejének, mert a hatalmasak sem vonhatják ki magukat a természet törvényének vasakarata alól. A népléleknek már sok olyan megnyilatkozása igazolta be, hogy a szükség kényszerének a hatalmasok is meghajolnak, ott van például a rabszolgaság meg a jobbágyság megszüntetése. Ismeretes tény az is, hogy Angliában még 60 évvel ezelőtt tudni sem akartak a földbirtokos lordok gyár alapításáról és mégis ők teremtették meg a mostan már hatalmas gyári ipart, de csak amikor a gabnavámok eltörlésével kényszerittették erre. A mi mágnásaink és nagybirtokosaink vagyis az az úgynevezett felsőbb tízezer, a kik a magyar földnek 86 százalékát bírják, nem érzik szükségét annak, hogy a gyári ipar fejlődjön az országban, de viszont az a sok millió ember, a kinek a magyar földből együttvéve csak 14 százalék a tulajdona, nem bir ezen a csekély területen elhelyezkedni, ennek jövedelméből megélni, ezeket nem elégíti ki az agrár állam maradisága, a mely ijesztő mérvekre növelte az Amerikába való kivándorlást. Az a sok millió munkás ember nem élhet meg itthon a mezei munka béréből, bár mily magasak legyenek azok, amennyiben a mezei munka ideje aránytalanul rövid ideig tart, az év háromnegyed részében pedig henyélve, munka nélkül tehát kereset nélkül kell nyomorogni vagy idegen országba kivándorolni, ahol munkát, keresetet talál a megélhetésre. Ennek a sok millió embernek életkérdése tehát, hogy Magyarországon a földművelés mellett a kézi ipar fejlődjék és a tömegáru előállítására minél gyorsabb tempóban gyári ipar keletkezzék. Ennek a felismerése kell, hogy áthassa az egész magyar társadalmat. A mágnás asszonyok kezdeményezéséből termett tulipán-kert művelését vegye át lelkesedéssel és ügy szeretettel az egész polgári társadalom, tereljék oda a tulipán- kultust egészen az iparvédelem mezejére. Ha megszűnik a lidércnyomás, a mely alkotmányunUrak és hölgyek Női kosztünök nagy választékban Mindenkinek saját érdekében van mielőtt gyapjúszövet szükségletét megszerezné a WHISZ GYULA Szatmár Deáb-tér 21. divatáru-házánál megtekintse. hazai és angol gyapjúszövet Nevezett cég e szakmába vágó cikkekkel a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel és bármely városi kereskedővel is versenyképes, Martin Sons & C L T D. angol gyapjúszövet gyárosoknak egyedüli raktára.
