Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-04-04 / 27. szám
X. évfolyam. Szatmár, 1906. áprilisj^Szerda. PÜ66ETLENSEGI ES 48-as POLITIKAI LAP. :w A „SZATR/íARVARRflEGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ES A „SZATiMR-NE&IETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYÉ. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. "• Tele Ion-szám 80. —Mindennemű dijak Srabnáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Védőegyesületi mozgalom. Szatmár-Németi, 1900. április 3. A magyar ipar pártolása érdekében, a »Tulipán« jegyében országosan megindult mozgalomhoz városunk közönsége is csatlakozott, amennyiben nagyarányú akció indult meg nálunk is, hogy közönségünk a hazai ipar termékeit vásárolja, lehetőleg ne vegyen külföldi árut, az osztrák gyártmányt pedig különösen bojkottálja. E mozgalom nagyon szép. Lekicsinyelni nem lehet, sőt nem is szabad. Azonban természetes dolog, hogy mint minden hazafias mozgalomnak, úgy ennek is csak akkor lesz meg a kívánt eredménye, ha a közönség lelkes felbuzdulása nem lesz mulékony; ha szilárd kitartással, céltudatosan, állandóan magasan lobogó hazafias lelkesedéssel működűnk a kitűzött nagy eszme megvalósítása érdekében. Mert tisztában kell lennünk azzal a dologgal, hogy a fölvetett eszme amúgy hirtelen, nyomban nem valósítható meg; mert hiszen ipari és kereskedelmi viszonyaink átalakulása olyan hamar, minden átmenet nélkül nem történhetik meg. Ehhez nagyobb előkészitő munka és megfelelő idő kell. Tehát a viszonyok gondos mérlegelésével, a gyakorlati szempontok lelkiismeretes figyelembe vételével az egész hazafias mozgalom tervezetét, módozatait meg kell állapítani s mikor az irányelvek megjelölve, kitűzve vannak, a szervek működése akadálytalanul megkezdődhét: mindenki tegye is meg honfiúi illetőleg honleányt kötelességéi, ne feledkezzék meg lelkes elhatározásáról, ne feledkezzék meg a nagy hazafias célról. És e tekintetben sokat várunk kereskedőink és iparosaink hazafiságától is. Akkor iparunk föl fog virágozni, a külföldi cikkek, de különösen az osztrák iparcikkek, — a melyek ellen a mozgalom főleg irányul, ki fognak szorulni. Ahol pedig az ipar erős és virágzó, ott az ország is erős és virágzó. A hazai iparpártolás érdekében tartott gyűlésekről alább számolunk be: A mozgalom előzményei. Pár hete a helybeli függetlenségi körben merült fel első Ízben az eszméje annak, hogy az országosan megindult iparpártolási mozgalomból városunk közönsége is vegye ki részét. Csomay Imre indítványozta ugyanis, hogy a helybeli nagyközönség hivassák fel a magyar ipar pártolására és az osztrák ipar mellőzésére, a megindítandó mozgalomba pedig első sorban a nők és a kereskedők vonassanak be. — Kelemen Samu dr. nyomban lépéseket is tett, hogy a helybeli kereskedőkkel összeköttetésbe lépjen és velők a mozgalom módozatait gyakorlati szempontokból megbeszélje. A helybeli jótékony nőegyesüiet elnöksége pedig nagy gyűlést hivott össze a városháza nagy tanácstermébe, ahova a hölgyközönséget és általában a közönséget meghivta. A kereskedők értekezlete. Dr. Kelemen Samu, volt országgyűlési képviselőnk, a szatmári »Kereskedelmi Csarnok« elnöke, április hó í-én, vasárnap délelőtt 11 órára értekezletre hivía össze a helybeli kereskedőket a »Kereskedelmi Csarnok« helyiségébe. A kereskedők nagy számban gyűltek össze. Dr. Kelemen Samu elnökölt, aki kifejtette a megjelenteknek az összejövetel célját, hogy tudvalevőleg az országszerte megindult hazai iparpártolási mozgalom hullámai városunkba is eljutottak s a nőegyesület már össze is hivta április 2-ára .a közönséget e mozgalomhoz való csatlakozás céljából, — tehát a kereskedők sem zárkózhatnak el e mozgalomtól, a mely különben setn valósítható meg nélkülök. Azonban szóló, (dr. Kelemen,) előtt tisztán állanak azok a nehézségek, fontos közgazdasági érdekek, amelyek e kérdéssel kapcsolatosak, úgy, hogyha a kérdés nem gyakorlati irányban vezettetnék s minden átmenet nélkül akarnék megvalósítani, akkor egyrészt az akció eredménytelen volna, másrészt pedig még súlyos és válságos helyzetbe is sodortatnának a kereskedők. Fölkéri tehát a megjelenteket, hogy szóljanak hozzá a kérdéshez — különösen abban az irányban, hogy miképen volna a megfelelő átmenet biztosítható. Mert hiszen szükséges, hogy előbb a kereskedők a maguk raktáron álló áru-készleteiken és külföldi gyártmányaikon túladhassanak, simán lebonyolíthassák hitelügyleteiket, amelyek összefűzik őket nagyrészben az osztrák kereskedelmi körökkel; ezeknek hirtelen való megszüntetése rósz hatással lenne a hitelviszonyokra és a kereskedők helyzetére. Azután pedig gondoskodni kell a kereskedők védelméről abban az irányban is, — gondoskodva megfelelő intézkedésekről, — hogy a hazafias mozgalomban résztvevő kereskedők esetleg ki ne szolgá.tassanak lelkiismeretlen kartársak tizeiméinek. Dr. Kelemen Samu nagyszabású megnyitó beszéde után a kérdéshez többen hozzászólottak. Traitner Samu kívánatosnak találta azt, hogy a kereskedők egy bizottságot küldjenek ki abba a bizottságba, amelyet majd a hétfőn megtartandó nagygyűlés fog megválasztani s abban a különböző kereskedelmi szakok képviselve legyenek. Lengyel Imre annak adott kifejezést, hogy külöTÁRCA. Az apa büszkesége. — Elbeszélés — Egyformán szerette mindkét nagy leányát Gye- pesy Andor mester. Azaz hogy mégsem egyformán, m^rt az idősebb, a Juliska volt a szeme fénye. De nem is csoda. Ritkán lehetett oly deli járású, szép tartásu, kaczkiás leányt látni, mint épen Juliska volt valamikor. Szegény ember léttére nagy becsületben állott a faluban Gyepesy Andor. Még a földes ur se várta be a köszöntését, hanem elébb billentette meg a kalapját előtte. De büszke is volt Gyepesy nagyon, mert elődei nem mint mester-emberek tengették életüket, hanem kastélyban laktak, dáridóztak. Harc idején dandárokat vezényeltek. S csak úgy nyitottak be a király palotájába, mint Gyepesy Andor most a jegyzőhöz. Még csak nem is kopogtattak és a király még sem neheztelt. így az egyik ős, Gyepesy Árpád, ki Mátyás idejében élt, borozás közben össze is csóko- lózott a nagy királylyal. E csókról aztán egész rege keletkezett Nemzedékről nemzedékre szállt emléke. S innen van az, hogy a Gyepesy-család mindig nagyon szeretett csókolózni. Miután azonban királyi ajkak nem állottak rendelkezésűkre, a Gyepesy urak beérték szép női ajkakkal is. Csakhogy a csókolózó élet sokba került s nemzedékről nemzedékre szegényebb lett a nemesi család. Végre annyira jutottak, hogy egészen elpusztult a vagyon. íme Gyepesy Andor mint mester-ember volt kénytelen kenyerét megkeresni. De azért büszkén mutogatta barátnak, ismerősnek a kutyabőrt, mely ott sárgállott a láda fiában. Hej, az a kulyabőr képezte Andor bátya minden örömét, vigaszát. Hiszen jó férj, jó apa volt, nagyon szerette a feleségét, gyermekeit, de annyira még sem, mini azt a sárga, piszkos kutyabőrt. Hogy pusztult volna el, mielőtt nemesi dekrétummá vált ! Bizony jó lélekkel mondom ezt, mert az az át- kos kutyabőr lelt okozója Gyepesy Andor mester minden bujának, bajának. Hogy ez miként esett meg, elmondom annak rendje és módja szerint. Tehát az idősebb leány, a Juliska nagyon szép volt, szebb mint az Erzsi. A kis Annuska pedig akkor még számba nem jöhetett, mert még csak a világra se jött. De hát Juliska minden szépsége mellett is csak szegény leány maradt. Minden vasárnap elment anyjával és Erzsivel a templomba, hol a paraszt-legények szemet vetettek reá. Vasárnap délutánkint a templom előtti térre gyűltek a leányok, hol vigan voltak a legényekkel. Énekeltek, tréfáltak, de ha kedvük kerekedett, táncra is fogták a dolgot. A Gyepesy leányok nem vettek részt e mulatságon. Apjuk nem engedte, hogy a paraszt-leányok közé keveredjenek. így bizony nagyon szomorúan folyt az életük. Sohsem mulathattak mint a többi leányok, mert az úri fajta le nem ereszkedett hozzájuk; a parasztokhoz meg nekik nem volt szabad leereszked- niök. Nyáron, vasárnap estefelé, mikor már homály : borongott a falu felett, a szép Juliska de sokszor ki- ; ült a leveles kis kapuba. Fájó szívvel hallgatta a le- í gények, leányok dalát, a mulatozás vidám zaját. A | kósza szellő még a hangosabb szavakat is elhozta I hozzá. Ilyenkor kezébe hajtolta égő arczát és megeredtek könyei. Sirt, sirhatott bátran, nem látta könyeit senki, mert az éj eltakarta lenge fátyoléval. De mégis látta valaki. Szemközt a kis kapuval terült el Hajdú Imre, a módos gazda kertje. S ott a kerti bokrok közt leskelődött Hajdú fia, a délceg Pista, a falu első legénye. Vagyonra, testi előnyökre nézve az első. Pista egy idő óta a leányok általános sajnálkozására és a legények nagy örömére, elmaradt a vasárnapi mulatságokból. Örülhettek is a legények, mert Ladstätter P. és Fiai csász. és kir. udvari szalmakalap-gyárosok SS®' n o 1 kalapjai "H úri és női divatárú-üzleíében--■= kaphatók: SZATMÁRON, Deák-tér 20. sz. '
