Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-03-28 / 25. szám

_L X. évfolyam A '</ e 6 •*< íy/. is T7^ Szatmár, 1906. március 28. Szerda. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATfóÁRVÁRNIEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS Á „$ZATí/!ÁR-NÉftí£TI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Egyes szám ára 10 Á R: Negyedévre 2 kor fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.- - Teleíon-szárrs 80. ---------------­Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendők. 11T ........ 11,111 A válság. Szatmár-Németi, 1906. tnárc. 27. A kormány nap-nap melleit rombolja a közszabadság biztosítékait. Rendeletéi első sor­ban a sajtó- és gyülekezési szabadság megfoj­tására irányulnak. — Eddig többnyire csak ki­rály-sértések címén kobozták el a lapokat, most különböző izgatások címén foglalják le. Világos dolog, hogy ez ürügy arra, hogy a kormány vérlázitó tényeit bíráló lapokat üldözzék. A kir. ügyészségekre nagy hivatali presz- sziót gyakorol a kormány s arra akarja kény­szeríteni, hogy vak eszköz legyen az ügyészi intézmény a közszabadságokat tipró intézkedé­seinek végrehajtásához. Nagy és fontos politi­kai kérdés lett ebből s a politikai világ állan­dóan foglalkozik vele. A mai időben látszanak leginkább törvényeink hézagai és ferdeségei, amelyeknek kijavításáról a kormány által ve­szélyeztetett és megtámadott politikai közbiz­tonság visszaállása után elsőrendű feladatunk leend gondoskodni. Fölvetődött már most, hogy az ügyészi intézményt majdan ki kell venni az igazságügyminiszter fennhatósága alól. Ez helyes és szükséges. De másrészről az egy­idejűleg említett megoldási módszer, hogy t. i. az ügyészi kar a koronaügyész fennhatósága alá helyeztessék, ismét nem biztató, mert a koronaügyész is állhat a kormány politikai be­folyása alatt. Tehát más megoldásról kell gon­doskodni. — Addig is az , a véleményünk, az ügyészi kar reputációja érdekében is, hogy az ügyészi karnak magának kell a törvények betartásában és alkalmazásában annyi önálló­ságot és öntudatosságot tanúsítania e nehéz időkben, — még ha talán áldozatokkal jár is — hogy a kormány alkotmány- és nemzetellenes célokra benne eszközt ne találhasson. Annyi­val is inkább, mert ez a kormány kétségbe- vonhatatlanul törvénytelen és a végrehajtó ha­talommal — a törvénytelen tények egész hal­mazának bizonyítéka szerint — az alkotmány és a közszabadságok ellenére, visszaél. A gyülekezési szabadság megfojtására irá­nyuló kormány-rendelkezések nem kevésbbé jogtalanok, a közszabadságok létére törők, mint a sajtószabadság elnyomása. Nem volt elég, hogy a polgárok gyülekezéseit, gyűlés- tartásait — bár a törvényben kikötött felelős­séget a rend és csend fenntartására a polgá­rok magok kellően magukra vállalták — nyil­vános helyekre tudomásul nem vették, eltiltot­ták a hatóságok, — hanem az elkeseredett köz­hangulatot a törvénytelen*5' belügyminiszter egy újabb, hallatlanul sérelmes rendelettel hábo­rítja fel. Ugyanis ezután a hatóságok az egyle­tekben, sőt magánhelyeken tartandó gyűlésekbe is beavatkozhatnak. E szerint be kell jelenteni ' a hatóságnak”mindenféle gyülekezést, tanácsko­zást, amelyen közügyekkel foglalkoznak s a ha­tóság dönt azok meglarthatása fölött. Magán- házakban, meghívások folytán tartandó gyülé­MM sek sem igen lesznek megtarthatók bejelentés nélkül. Nos hát, ha ez nem a régi durva ön- kényúralom visszatérését jelenti, akkor Kris- tóffy a leglörvényesebb miniszter a világon. Minden jel arra mutat, hogy a kormány előre lehetetlenné akarja tenni a politikai gyü­lekezéseket, agilációkat arra az esetre, ha a király tényleg elrendeltetné a képviselőválasz­tásokat. Ez a nagyfontosságu alkotmányjogi kérdés most van döntés alatt. Már maga az jellemző a mai rendszerre, hogy a törvények ilyen világos, kétségbevonhatatlan rendelkezé­sét politikai tanácskozás tárgyává lehet tenni és fölötte jobbra vagy balra történő döntést lehet provokálni. A kormány ugyanis a király elé terjesztette a dolgot, azon javaslatával, hogy a király elnökletével tartandó miniszter­tanácsban döntsön a király a képviselőválasz­tások kiírása fölött. Mikor e sorokat írjuk, még fordulat nem állott be. De reményünk le­het arra, hogy a király nem engedi magát ezen, a nemzetre és dinaszliára nézve egy­aránt vitális kérdésben befolyásoltatni és el fogja rendeltetni a választásokat. A kormány érzi is ezt, azért tesz minden jóérzelmü em­bert felháborító intézkedéseket a közszabadsá­gok megszorítására, ne hogy a nemzet szer- vezkedhessék s a választások az igazi közhan­gulat hü kifejezését eredményezzék. De sokkal mélyebben gyökeredzik a nemzet szivében az alkotmány és a szabadság szeretete, mintsem megtéveszthető legyen; saját élete ellen nem T A R C A. A haragos Berényi. Mikor Berényi Ákos megkapta szeretett fia le­velét, amelyben az sietett tudtára adni, hogy Fehér Ilonkát komolyan és visszavonhatatlanul nőül veszi, az első pillanatban azt hitte, hogy a Mindenható egy csendes gutta-ütés által szándékozik őt rövidesen elszólitani e siralomvölgyből. Miután azonban ez egyelőre nem következett be, az öreg urnák alkalma volt kissé elmélkedni a dolog felett. Iíj. Berényi Ákos huszár-főhadnagy egyetlen fia volt az öregnek, akinek vállai különben még fiatalos könnyedséggel viselték az ötvenhét év súlyát. Az öreg Berényi hosszú évek óta, özvegyi sorban, gond nélkül élt szép birtoka jövedelméből. Büszke volt a fiára, — nagy reményeket fűzött hozzá, nem kevés fantáziával. Most azt sem tudta, mit csináljon dü­hében. — A kölyök meg akar házasodni, el akar venni valami Fehér Ilonát, akinek még csak egy kauczióra valója sincs. — Az ő fia, egy huszár-főhadnagy, egy belényesi Berényi Ákos 1 — Hiszen ezt még elgondolni is rettenetes, — mérgelődött az öreg. — No, hanem adok én a fráter­nek Fehér Ilonkát! Ki tudja, miféle persz5na ez? Egy ilyen tapasztalatlan fiút mindenféle lehetet­len existentiáju fehérnép befonhat! — És ha még ar­ról volna szó, hogy elver egy-kétezer pengőt valak5 miatt, -— hanem elvenni! Ez egyenesen botrány! Rögtön utazom ! A vén ordas előkiabálta az inasát, mert ha dü­hös volt, sohasem csengetett neki, hanem csak úgy szóbelileg intézkedett, három ajtón keresztül. — Te, — kiáltá oda az inasnak, — pakkolj azonnal vagy egy hétre való lomot, de mozogj, mert ha lekésem a pesti vonatot, egyenesen agyonverlek! — Fekete ruhát is parancsol a nagyságos ur? — bátorkodott Gyuri megkédezni, de már csak úgy az ajtóból. . — Bánja a menykő ... — akármit! Még min­dig itt vagy?! Ez úgy kilencz óra tájban történt, 10 órakor pedig már vigan robogott a gyorsvonat a főváros felé a haragos Berényivel, aki egyedül ült egy szakasz­ban. Debreczenben felszállott egy ur a szakaszba, de az csak Kábáig jött, itt ismét egyedül maradt Beré­nyi. A haragos embernek, ha egyedül van, még nyo- I masztóbb az unalom, Berényi is kezdte már igen kel­lemetlennek találni az utazást. A mérgelődésbe bele- fájult a feje, aludni nem tudott, már azt sem tudta, mit csináljon, mig végre Karczagon ismét utitársat kapott. Egy feltűnően szép, egyszerű elegantiával öl­tözött sugár leány szállott be a kupéba, egy fiúcskát bocsátva be maga előtt. Berényi sohasem volt megvetője a szép nemnek, a jelenlegi unalmas helyzetében meg kétszeresen örven­dett a szép utitársnak és csakhamar kedélyes beszél­getésbe elegyedett vele. A társalgásba mindjobban belemelegedett ^ valami nevelőnőnek nézte a lányt — és vén róka léttére próbálgatott is intimebb húrokat pengetni, az azonban egy-egy szellemesen tréfás meg­jegyzéssel úgy le tudta szállítani a hangulatát a meg­felelő discrét fokra, hogy Berényi kénytelen volt a társalgásnak a legkifogástalanabb hangját megtartani. — Elmondta neki a lány, hogy ő egy miniszteri szám­tisztnek a leánya és most a kis öcscsét viszi haza, aki a nagynénijénél Karczagon töltötte a nyarat. Be­szélt Berényinek Budapestről, a fővárosi életről, hogy milyen szép a Margit-sziget, milyen kellemes ott a nagy fák árnyékában meguzsonnálni s azután az al­konyat hüsében elsétálni a porondos utakon. — Régen laknak Pesten ? — kérdé nyájasan Berényi. — Óh már nagyon régen, hiszen én ott szület­tem. Azelőtt vidéken voltak papáék, hanem, lehet WEISZ GYULA S? gyapjú-szövet dival-iizi az uj idényre újdonságok /\ Női ruha II = szövet- ------­kü lönlegességek ________ _ ^ ____ ^______________. _____ V . nagy választékban!! Az egész kontinensen elismert nagynevű JMeurtin. S§»o*x» «Sfe O. JUtd* angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom