Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-01-03 / 1. szám

I. szám. Szatmár, 1906 január 3. Szerda. 9 9 FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-s s POLITIK ál L AP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJE6YZŐI EGYESÜLET“ ES A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“,HIVATALOS KÖZLÖNYE r ..- v-1' ’ MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 filler. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komáromy Zoltán. 82ÉRKESZTÓ8EG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf k-öíiyvnyoriidája, Hám János-utca 10------‘-rr—r. Tel efon-szám 80. Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Politikai forgácsok. Mintha felfordult volna rainálunk a világ, a tények mindenütt hazugságban hagyják a szavakat. Azt mondják: független állam vagyunk s mégis lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy Ausztria beleszólása nélkül nem intézhetjük el önállóan a legkisebb gazdasági kérdésünket sem. Köteteket írtak össze eddig alkotmányunkról, a valóságban pedig úgy állunk, hogy a nemzet képviseletének — az országgyűlésnek — keze- lába le van kötve akaratának szabad érvénye- sithetéséről szó sem lehet s minden úgy tör­ténik, amint az uralkodó épen Isten kegyel­méből akarja. Kormányunk is, magát törvényesnek és parlamentárisnak nevezi, a szavakkal való ezen dobálózása azonban nem gátolja meg abban, hogy naponként lábbal tiporjon végig szentesített törvényeinken s lehetetlenné te­gye az országgyűlésnek, hogy akár polotikai- lag, akár jogilag felelősségre vonhassa, Királyunk alkotmányos érzületéről egész legendakörök,.szárnyalnak, azér’í azonban őt sem feszélyezi, hogy ez idő szerint nem fo­gadta el a kormánynak lemondását, hiszen tel­jesen mellékes dolog, hogy ezen kormány mű­ködésével szemben az országgyűlés minden pártja és egyéne bizalmatlan, a fődolog az, hogy az alkotmányosság szóval fenn legyen tartva és az uralkodó akarata minden téren érvénye­süljön. Hová fog ez a rendszer vezetni, egyene­sen kiszámiihatatlan, hogy azonban a magyar ember becsületes lelkűlete rvval, ha mindjárt — miként a múltban — évszázadokig is tart, nem fog megszokni és kibékülni, annak felismeré­séhez nagy bölcség bizonyára nem kell. * A kormány felbérelt lapjai útján egyre jajgat, hogy vajha létre jönne az*összhang az uralkodó és az országgyűlés többsége között, alatlomban pedig ezalat veresre sarkantyuzza a nemzetet, az uralkodó előtt pedig hazug szí­nekkel tárja fel a helyzetet Karácsonyi aján­dékképen a mi varmegyénk tisztviselőitől is megvonta január hó 1-től kezdődőleg fizeté­süknek kiutalványozását, rmnden nevezetesebb indok nélkül behivatta a póttartalékosokat, a szemétből felkapaszkodott főispánjai utján sorba felfüggeszti a hazafias megyei tisztviselőket s ha ezen gaztettek miau a. megbotránkozás mo­raja zúg végig az országon, álszenteskedő szem­forgatások között azt jelenti csak az uralko­dónak, hogy régi betegség már a magyarnál az elégedetlenség, az ellen egyetlen orvosság csak a még erősebb eszközök és rendszabá­lyok lehetnek. A legszomorubb pedig az egész dologban az, bogy agg királyunk — úgy látszik mindezt elhiszi nekik s szabad kezet enged nekik a rombolásra! Az uj-év küszöbén minden ember megái egy pillanatra, leszámol a múlttal s terveket készit magának a jövőre nézve. Az elmúlás és remény ézretével van eltelve mindnyájunknak lekülte. Ezek az érzések váltakoznak én ben­nem is, amint végigsurrannak lelkemen keresz­tül az elmúlt esztendőnek szomorú és föleme­lő eseményeink árnyai. Magam előtt látom a féktelen uralomvágy által elvakitott kormányférfiut, amint nemzeté­nek alkotmányára emeli kezét, hallani vélem a nemzet millióinak imáját, amint az egek urá­hoz fohászkodik, hogy akadályozza meg a ne nr zetrontók terveinek megvalósítását és látom a nemzet fiainak lelki megkönnyebbülését, midőn tudomásukra jutott a nemzet Ítéletei Megjelen­nek lelkemben sorban a hazafias áldozatkész­ség, önzetlenség és jellemszilárdság kiválóbb i személyesitői, de elkeseredve látom azt is, hogy | lábaik alatt ott leselkednek az önzés, haszon- | lesés minden bűnre és aljasságra vállalkozó hitvány alakjai. Az emberi gonoszságnak és bűnnek szomorú alakjaitól pillanatra elszorul a szivem, amint azonban elvonul szemeim előtt a haza szent eszméjétől átszellemült honfitár­saim végtelen hosszú menete, édes reménység váltja fel csüggedésemet, mert soraikból hallani vélem alkotmányos szabadságunk védelmére ; egybeforrott‘nemzetem hangját, amint etszán- I tan kiáltja az új év küszöbén: Ne bántsd a ! magyart ! ! T A R C A. Seb vagyok. Tüzes, sajgó seb vagyok, égek, Kínoz a fény és kínoz a harmat, Téged akarlak, eljöttem érted, Több kínra vágyom, téged akarlak. Lángod lobogjon izzva, fehéren, Fájnak a csókok, fájnak a vágyak, Te vagy a kínom, gyehennám nékem, Nagyon kívánlak, nagyon kívánlak. Vágy szakgatott föl, csók vérzett meg, Seb vagyok, tüzes uj kinra éhes, Adj kint nekem, a megéhezettnek, ^ vagyok, csókolj, égess ki, égess ! Adi Endre. Sl üntetés. 1“ eredeti tárcája. — ment hazafelé a fiatal tyik, kéteshirü kávé- ) dacára az éjfélutáni óráknak csak azért, hogy a járókelők ne zavarják gondolkodásában. Ez éjjel sokat vesztett. Jól tudta, hogy ez ránézve mit jelent és idegesen burkolódzott nagy prémes bun­dájába, hogy a hideg téliszél ne gátolhassa a helyzet megítélésében. A nagyszámok sokaságát IáHa és érezte, hogy ez az éjszaka végzetes lehet reá, ha idejekorán va­lami rendkívüli dolog nem történik, hogy a bíróság­nál letétbe helyezett összegeket, melyeket ő kezelt — hütlenül — visszatéríthesse. így bolyongott sokáig, anélkül, hogy tudta volna hol ? Mint egy alvajáró ment a hölepte utcákon és lázas forróságot érzett az agyában. A gondolatok ezerféleségei zaklatták. Tudta, hogy baj van, de meg rögzött könnyelműsége elterelte gondolatait a rutképü jelenből és eszébe jutott a múltja. Látta maga előtt már rég elhunyt, becsületes édesapját, szerető édes­anyját, kik oly boldogan látták fiuk fejlődését, hala­dását. Eszébe jutott gyermekkora. Tanárai és jóaka­róinak szavai, intelmei; kik nem győzték neki eléggé magasztalni, a becsületességet Boldogan foglalkozott múltjával és mintegy táp­lálékot nyert megkínzott lelke a múlt emlékeiből. A szél egy jócsomó hideg havat csapott az arcába amitől felébredt. Kijózanodott a boldog vissza emlékezésből és majdnem kétségbeesett a rémséges jelenen. — Eszébe jutottak a törvények, a paragra­fusok, a bűnök és bizonyos undort érzett lelkében önmaga és az emberiség iránt. Közönséges aljas tol­vajnak látta magát és mivel mentőgondolata nem volt, szemei elé került a tekintetes kir. törvényszék, a csendőr, a bortön, a darócruha . . . Jó sokára érkezett haza és úgy, ahogy volt, ve­tette magát puha, kényelmes ágyába, de aludni nem tudott. Látomásai még reggel is gyötörték és amint sá­padtan, de — mint mindig — csinosan a hivatalába ment, irigykedve néztek utána. Ismerősei tisztelettel köszöntötték és alázatosan nyitott ajtót a bűnösök rémének a szolgálatában becsületben meggörnyedt hivatalszolga. A törvényszéken az nap végtárgyalás volt, me­lyet városszerte nagy érdeklődéssel vártak. Egy városi pénztáros várt ítéletre, mert sik­kasztott. Lopott, hogy nagybeteg édesanyját az élet­nek megmenthesse. Hogy külfö'dre küldhesse és gyd- gyittathassa. Sikkasztási szándéka világos volt, mert mint ő maga bevallotta a vizsgálóbiró előtt, nem is remélte, hogy az elköltött összeget visszaadhassa. A kik ismerték a becsületes, törekvő fiút, azok igazán- sajnálták. Tudták, hogy csak a kényszer késztette e tettre. S végre is az édesanyjáért tette. De hiába ! A törvény, csak törvény. Annak e' get kell tenni még akkor is, ha annak az öreg a különlegességek nagy üést bérmenve szállítok. Akinek küldök. Mütött 25 féle Telefon: 117. kizárólag Néíxxna &Ij@f KÁVÉBEHOZATALI ÜZLF' Kazinczy-utcza 16, SZATMÁP kilója I frt 10 kr.-tól felfelé, a legfir fűszer, festék, petróleum s töb1 éru szagától. I kg. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom