Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-01-03 / 1. szám
I. szám. Szatmár, 1906 január 3. Szerda. 9 9 FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-s s POLITIK ál L AP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJE6YZŐI EGYESÜLET“ ES A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“,HIVATALOS KÖZLÖNYE r ..- v-1' ’ MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 filler. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komáromy Zoltán. 82ÉRKESZTÓ8EG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf k-öíiyvnyoriidája, Hám János-utca 10------‘-rr—r. Tel efon-szám 80. Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Politikai forgácsok. Mintha felfordult volna rainálunk a világ, a tények mindenütt hazugságban hagyják a szavakat. Azt mondják: független állam vagyunk s mégis lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy Ausztria beleszólása nélkül nem intézhetjük el önállóan a legkisebb gazdasági kérdésünket sem. Köteteket írtak össze eddig alkotmányunkról, a valóságban pedig úgy állunk, hogy a nemzet képviseletének — az országgyűlésnek — keze- lába le van kötve akaratának szabad érvénye- sithetéséről szó sem lehet s minden úgy történik, amint az uralkodó épen Isten kegyelméből akarja. Kormányunk is, magát törvényesnek és parlamentárisnak nevezi, a szavakkal való ezen dobálózása azonban nem gátolja meg abban, hogy naponként lábbal tiporjon végig szentesített törvényeinken s lehetetlenné tegye az országgyűlésnek, hogy akár polotikai- lag, akár jogilag felelősségre vonhassa, Királyunk alkotmányos érzületéről egész legendakörök,.szárnyalnak, azér’í azonban őt sem feszélyezi, hogy ez idő szerint nem fogadta el a kormánynak lemondását, hiszen teljesen mellékes dolog, hogy ezen kormány működésével szemben az országgyűlés minden pártja és egyéne bizalmatlan, a fődolog az, hogy az alkotmányosság szóval fenn legyen tartva és az uralkodó akarata minden téren érvényesüljön. Hová fog ez a rendszer vezetni, egyenesen kiszámiihatatlan, hogy azonban a magyar ember becsületes lelkűlete rvval, ha mindjárt — miként a múltban — évszázadokig is tart, nem fog megszokni és kibékülni, annak felismeréséhez nagy bölcség bizonyára nem kell. * A kormány felbérelt lapjai útján egyre jajgat, hogy vajha létre jönne az*összhang az uralkodó és az országgyűlés többsége között, alatlomban pedig ezalat veresre sarkantyuzza a nemzetet, az uralkodó előtt pedig hazug színekkel tárja fel a helyzetet Karácsonyi ajándékképen a mi varmegyénk tisztviselőitől is megvonta január hó 1-től kezdődőleg fizetésüknek kiutalványozását, rmnden nevezetesebb indok nélkül behivatta a póttartalékosokat, a szemétből felkapaszkodott főispánjai utján sorba felfüggeszti a hazafias megyei tisztviselőket s ha ezen gaztettek miau a. megbotránkozás moraja zúg végig az országon, álszenteskedő szemforgatások között azt jelenti csak az uralkodónak, hogy régi betegség már a magyarnál az elégedetlenség, az ellen egyetlen orvosság csak a még erősebb eszközök és rendszabályok lehetnek. A legszomorubb pedig az egész dologban az, bogy agg királyunk — úgy látszik mindezt elhiszi nekik s szabad kezet enged nekik a rombolásra! Az uj-év küszöbén minden ember megái egy pillanatra, leszámol a múlttal s terveket készit magának a jövőre nézve. Az elmúlás és remény ézretével van eltelve mindnyájunknak lekülte. Ezek az érzések váltakoznak én bennem is, amint végigsurrannak lelkemen keresztül az elmúlt esztendőnek szomorú és fölemelő eseményeink árnyai. Magam előtt látom a féktelen uralomvágy által elvakitott kormányférfiut, amint nemzetének alkotmányára emeli kezét, hallani vélem a nemzet millióinak imáját, amint az egek urához fohászkodik, hogy akadályozza meg a ne nr zetrontók terveinek megvalósítását és látom a nemzet fiainak lelki megkönnyebbülését, midőn tudomásukra jutott a nemzet Ítéletei Megjelennek lelkemben sorban a hazafias áldozatkészség, önzetlenség és jellemszilárdság kiválóbb i személyesitői, de elkeseredve látom azt is, hogy | lábaik alatt ott leselkednek az önzés, haszon- | lesés minden bűnre és aljasságra vállalkozó hitvány alakjai. Az emberi gonoszságnak és bűnnek szomorú alakjaitól pillanatra elszorul a szivem, amint azonban elvonul szemeim előtt a haza szent eszméjétől átszellemült honfitársaim végtelen hosszú menete, édes reménység váltja fel csüggedésemet, mert soraikból hallani vélem alkotmányos szabadságunk védelmére ; egybeforrott‘nemzetem hangját, amint etszán- I tan kiáltja az új év küszöbén: Ne bántsd a ! magyart ! ! T A R C A. Seb vagyok. Tüzes, sajgó seb vagyok, égek, Kínoz a fény és kínoz a harmat, Téged akarlak, eljöttem érted, Több kínra vágyom, téged akarlak. Lángod lobogjon izzva, fehéren, Fájnak a csókok, fájnak a vágyak, Te vagy a kínom, gyehennám nékem, Nagyon kívánlak, nagyon kívánlak. Vágy szakgatott föl, csók vérzett meg, Seb vagyok, tüzes uj kinra éhes, Adj kint nekem, a megéhezettnek, ^ vagyok, csókolj, égess ki, égess ! Adi Endre. Sl üntetés. 1“ eredeti tárcája. — ment hazafelé a fiatal tyik, kéteshirü kávé- ) dacára az éjfélutáni óráknak csak azért, hogy a járókelők ne zavarják gondolkodásában. Ez éjjel sokat vesztett. Jól tudta, hogy ez ránézve mit jelent és idegesen burkolódzott nagy prémes bundájába, hogy a hideg téliszél ne gátolhassa a helyzet megítélésében. A nagyszámok sokaságát IáHa és érezte, hogy ez az éjszaka végzetes lehet reá, ha idejekorán valami rendkívüli dolog nem történik, hogy a bíróságnál letétbe helyezett összegeket, melyeket ő kezelt — hütlenül — visszatéríthesse. így bolyongott sokáig, anélkül, hogy tudta volna hol ? Mint egy alvajáró ment a hölepte utcákon és lázas forróságot érzett az agyában. A gondolatok ezerféleségei zaklatták. Tudta, hogy baj van, de meg rögzött könnyelműsége elterelte gondolatait a rutképü jelenből és eszébe jutott a múltja. Látta maga előtt már rég elhunyt, becsületes édesapját, szerető édesanyját, kik oly boldogan látták fiuk fejlődését, haladását. Eszébe jutott gyermekkora. Tanárai és jóakaróinak szavai, intelmei; kik nem győzték neki eléggé magasztalni, a becsületességet Boldogan foglalkozott múltjával és mintegy táplálékot nyert megkínzott lelke a múlt emlékeiből. A szél egy jócsomó hideg havat csapott az arcába amitől felébredt. Kijózanodott a boldog vissza emlékezésből és majdnem kétségbeesett a rémséges jelenen. — Eszébe jutottak a törvények, a paragrafusok, a bűnök és bizonyos undort érzett lelkében önmaga és az emberiség iránt. Közönséges aljas tolvajnak látta magát és mivel mentőgondolata nem volt, szemei elé került a tekintetes kir. törvényszék, a csendőr, a bortön, a darócruha . . . Jó sokára érkezett haza és úgy, ahogy volt, vetette magát puha, kényelmes ágyába, de aludni nem tudott. Látomásai még reggel is gyötörték és amint sápadtan, de — mint mindig — csinosan a hivatalába ment, irigykedve néztek utána. Ismerősei tisztelettel köszöntötték és alázatosan nyitott ajtót a bűnösök rémének a szolgálatában becsületben meggörnyedt hivatalszolga. A törvényszéken az nap végtárgyalás volt, melyet városszerte nagy érdeklődéssel vártak. Egy városi pénztáros várt ítéletre, mert sikkasztott. Lopott, hogy nagybeteg édesanyját az életnek megmenthesse. Hogy külfö'dre küldhesse és gyd- gyittathassa. Sikkasztási szándéka világos volt, mert mint ő maga bevallotta a vizsgálóbiró előtt, nem is remélte, hogy az elköltött összeget visszaadhassa. A kik ismerték a becsületes, törekvő fiút, azok igazán- sajnálták. Tudták, hogy csak a kényszer késztette e tettre. S végre is az édesanyjáért tette. De hiába ! A törvény, csak törvény. Annak e' get kell tenni még akkor is, ha annak az öreg a különlegességek nagy üést bérmenve szállítok. Akinek küldök. Mütött 25 féle Telefon: 117. kizárólag Néíxxna &Ij@f KÁVÉBEHOZATALI ÜZLF' Kazinczy-utcza 16, SZATMÁP kilója I frt 10 kr.-tól felfelé, a legfir fűszer, festék, petróleum s töb1 éru szagától. I kg. r
