Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-03-22 / 15. szám

Szatmár, 1905. SZATMAR-NÉMETI. március 22. gén nyelvű csapatok mellett igen derekasan tudtak operálni. Hát a magyar honvéd >-ereg ? Mi is tu'ajdonképpen az-az osztrák vezénylő nyelv, amihez oly szerelmesen ragaszkodnak ? Nem egyéb, mint spanyol francia grammatikai zagyvalék német mártással. Csak vaskalapos, bemosódolt agyve­lejű gyász magyar állíthatja, hogy a magyar bakát magyarul nem lehel vezényelni. Aki pedig azt meri hangoztatni — hisz vannek ily degenerált magyarok is — hogy Magyarország függetlensége Világosnál elveszett: felségsértést követ el, kétségbe vonván a lovagias király esküje megtartását. Ami pedig a magyar ezredek harcképességét il­leti, aki a magyar jelleme! ismeri biztosan állíthatja, hogy a magyar katona tiszta magyar vezény szó mel­lett sokkal lelkesebben harcol, mint ha idegen nyel­ven vezényelnék. A magyarországi ezredek magyar vezérleti nyelve pedig törvényes jogon al ipuló aspirációja a nemzet­nek, melyet sem konfiskálni nem lehet, sem elho­mályosítani nem szabad, mert ez a magyar állami épületnek egyik elengedhetetlen föltétele, mely nél­kül a nemzetségi kérdést] sem lehet alaposan meg­oldani. A magyar hadsereg nyelvi kérdésének végle­ges megoldása nélkül, az ebből származó folytonos közjogi sérelmek miatt, a parlamenti elintézésre váró nagy fontosságú szociális és gazdasági reformok sem nyerhetnek törvényes elintézést. A közös vámterület kérdését illetőleg harminc- nyolc éves tapasztalat tanulságaképen előttünk áll az is- meretlen jobbal szemben az ismeretes rossz, mivel tagadni nem lehet, hogy a közös vámterület a két állam közötti ellentétes érdekek miatt inkább Ausztriának volt előnyére és nemcsak a meglevő magyar ipart tette tönkre, hanem mezőgazdaságunk­nak is többet ártott, mint használt, mert az onnan importált ipartermékek jóval több nyerességgel gaz­dagították az osztrák iparosokat, mint a mi nyers terményeink exportja a mezőgazdasági termelőket. Bizonyítja ezt Ausztria nagy gazdasági föllendülése a magyar gazdasági élet rohamos pusztulásával széná­ban. A közép és kisbirtokok több milliárdos jelzálogi megterhelése, a számos árverezés és birtokos válto­zás, valamint a munkahiány és elszegényedés miatti kivándorlás évenként fokozódó mérve s egyéb szo­ciális bajok — mind a köíös vámterülettel hozhatók kapcsolatba. Az önálló gazdasági berendezés meg a politikai függetlenségnek is elengedhetetlen postulátuma, miok­ból azt hazánk érdekében meg kell valósítanunk még pedig inkább előbb, mint később. Igaz, hogy a gazda­sági különválás egyelőre — főleg az őstermelőkre nézve — nem csekély válsággal és rázkódással, sőt áldozattal fog járni, de hisz a 48-ik évi reformok is nagy áldo­zatokat kívántak épen a birtokos osztálytól s az mégis kész volt a modern állam érdekében lemondani több- j százados előjogairól: elfogadta a közteherviselést, , jobbágyság eltörlését, a jogegyenlőséget. A gazdasági különválással járó válságot s annak hátrányait bölcs kereskedelmi és agrár intézményekkel nagy részben paralizálni lehet; a németországi vám­rendjét a Balkán államokká szemben utánozni kell. A növénytermelést redukálni kellene, összekötve me­zőgazdasági iparral, mig az őstermelés és az ipar közt az egyensúly hélyreállván a belfogyasztás a ter­melést feldolgozni képes leend Igaz, hogy az export- forgalmat, egy kulturállam sem nélkülözheti, mert szüksége van aranyra. Az állattenyésztésnél fősulyt a tejgazdaságra, a vaj és sajt produkcióra kell fektetni, mely iparcikkek minden nyugat európai kulturállam- ban mindig jövedelmező kiviteli cikkek lesznek. Egyéb­iránt hazánk gazdag földje minden termejésre alkal­mas és kedvező lévén, az átmeneti évek válságait könnyen reperálhatja, csak legyen már dolgozni képes parlament és legyenek önzetlen, előre látó, szorgalmas kormány férfiak a nemzet vezetői. Addig is dolgoz­zunk és bízva bizzunk. 1905. március 19. Veteranus. Meszlényi Gyula temetése. Tegnap helyezték örök nyugalomra fényes egy­házi szertartások között Meszlényi Gyula püspököt, kit végső óhajához képest a hidontuli kath. temető kriptájába temették el. Az elhunyt püspök kiterjedt ismerettsége, egyéni szeretetreméltósága és más kiváló tulajdonai tették azt, hogy temetésén nemcsak a város és a megye tör­vényhatóságai, testületéi és egész intelligenciája jelent meg, hanem eljöttek arra a szomszédos vármegyék és városok küldöttségei, sőt távolabbi megyékből és városokból is sokan vettek részt a köztiszteletnek és , Kohn Mór szeretetnek örvendett főpásztor utolsó utján. Ter­mészetes, hogy a közelebb fekvő káptalanok is kikül­döttekkel képviseltették magukat, igy a komáromi, az ungvári, a nagyváradi káptalanok két-két kanonok­kal, a nagyváradi görög szertaríásu káptalan képvi­seletében Laurán Ágoston prépost-kanonok vezetésé­vel két kanonok, a székesfejérvári káptalantól Streit József kanonok. Megjelent továbbá a szatmári egy­házmegye papságának legnagyobb része, úgy hogy a tametési menetben mintegy 120—140 katholikus pap vett részt. El küldötte képviselőit Nagykároly városa Debreczeni Károly polgármester vezetésével, kiknek so­raiban ott láttuk Nemestóti Szabó Albert közjegyzőt is. Nagybánya küldöttségét Gellért Endre polgármes tér vezette; Felsőbányáról Farkas Jenő polgármester vezetésével Ádámovits Péter, durghard Ferenc, Csa­usz István és Ember Péter jelentek meg. Munkács városa kiküldöttei közt ott volt Nuszer Lajos főorvos. Ugocsa vármegye küldöttsége ezekből állott: Abonyi Emil ny. min. tanácsos, Benyovszky Móric főszolga­bíró, Kozányi Zsigmond ügyvéd, Nagyiday Ferenc földbirtokos és Swáby Sándor földbirtokos. Márama- ros-Sziget városának képviseletében Szerémy György polgármester, Gavallér Lajos tiszti ügyész és dr. Sef- csik Alajos tiszti főorvos jelentek meg. Máramaros vármegyét báró Perényi Zsigmond főispán és Szabó Sándor a'ispán vezetésével a következők képviselték : Szaplonczay Zoltán árv. elnök, Müller Kárólv apát esperes, Tomcsányi Gusztáv erdőigazgató Hatfaludy Sándor, Dr. Kricsfalussy Sándor, Dr- Kricsfalussy Zsolt, Dr. Novák Károly, Székely István, Dr. Zboray János, Marosán Béla és Teodorovits Zakariás. Szilágyi vár­megye küldöttségét Kaizler György főispán vezette, Szabolcs megye küldöttében voltak : Dr. Szentimrey Kálmán, Holló Mihály stb. Kivonultak az összes állami elemi iskolák, a kath. elemi iskola, a kir. kath. és az ev. ref. főgim­názium, a fiú és leány tanító-képezdék s a zárda ösz- szes növendékei tanáraik vezetése mellett. Ott volt: a nagykárolyi jótékony nőegylet s még egy másik nagykárolyi hölgyegyesület küldöttsége. Testületileg vo­nult ki : a szatmári jótékony nőegylet Uray Gézané elnöknő és dr, Fechtel János titkár vezetésével, a helybeli honvéd, úgyszintén a cs. és kir. közös tiszti­kar, előbbi Kiss Zsigmond dandárparancsnok és Csa- nády ezredes vezetése alatt, utóbbi pedig Boncha és Leide őrnagyok vezetésével, továbbá a kir. törvény­szék dr. Róth Ferenc elnökkel az élén, a kir. Járás­bíróság Veréczy Antal táblabiró vezetésével, a kir. ügyészséget dr. Várady Sándor vezette. Ott volt az adóhivatal, posta és távirda kezelőség, folyam- és kataszteri mérnökség, továbbá a szatmári dalegyesü­let, a Cecil-egylet, a kath legény-egyet az Önkéntes tűzoltó-egylet s más egyéb egyesületek, valamennyien zászlóik alatt. Idegen kiválóságok közül ott láttuk meg : Várady Árpád cimz. püspök, miniszteri osztálytanácsost, Ssie- ber Ede lovagot, a kassai tankerület főigazgatóját, Molnár János praelatus-apát, orsz. képviselőt, továbbá szatmármegye előkelőségei közül: gróf Károlyi György orsz. képviselőt, Böszörményi Sándort, Kölcsey Antalt, Jékey Móricot, Szödényi Jánost, Jékey Zsigmondot, Szerdahelyi Ágostont stb. stb. Már a kora reggeli órákban egyre gyűlt a tömeg a püspöki palota előtt, melynek udvarára lehozták már előre a koporsót és a püspöki jelvényekkel díszí­tették azt fel. 9 órakor már óriási ember tömeg állott a Széchenyi-utcán s a Deák-tér e felé eső részén. — Bent az udvaron a koporsó körül a Meszlényi család tagjai foglaltak helyet, majd egyenkint érkeznek oda a különböző küldöttségek és a szatmári társadalom ve­zetői, úgyszintén az intelligens hölgyvilág is nagy számmal volt képviselve. V2IO óra tájt érkezeit meg Vározsy Gyula székesfejérvári püspök hatalmas egy­házi kísérettel, melyben az összes jelenlévő kath. pa­pok bennvoltak. A papnövendékek meghaló „Circum dederum"-a alatt beszentelte a püspök a koporsót, majd két rövid általános ima után 6 egyházmegyei pap karjára vette a nehéz érckoporsót s lassú menet­ben a székesegyházba vitték át, mialatt a kivonult katona-zenekar Bethoven gyögyörü gyászindulóját ját­szotta A roppant nagy emberáradban a rendet a vá­rosi csendőrség tartotta fenn. A székesegyházba érve a koporsót a középen felállított ravatalra tették, az tán Várossy püspök nagy és fényes segédlettel énekes gyász-misét mondott, mialatt az egyházi vegyes ének­kar szebbnél-szebb énekeket adott elő. Nagy mise után még egyszer beszentelték a koporsót s azután útnak indult a rengeteg hosszú menet, melynek elején az iskolák haladtak, utánuk jött a katona-zenekar, aztán egyesületek s a nagy számú papság, majd a koszorú­kat vivő kocsi, ez után pedig a díszes üveges gyász­hinló, melyet az elhunyt püspöknek négy remek pari­pája vontatott. Gyá?zkocsi után a püspök komornyikja selyempárnán a királyi és pápai érdemjeleket vitte utána jöttek a családtagok, a vidéki küldöttségek, a tisztikar, ismét több (éle egyesület, a tűzoltók, végül az óriási közönség. Régen nem láttunk annyi embert együtt, ameny- nyi ekkor az utcákon tolongott s a mely a temetés egész vonalát a Deák-tér északi részét, az Eötvös és Kossuth Lajos utcákat megtöltötte. Legalább 5000-re lehet tenni az emberek számát. A temetőbe érve városi urak vitték a kocsiról a koporsót a sírhelyig, mely a kápolna épületének hátsó részén volt kijelölve, a hol a püspök koporsó­jának külön kis mauzóleumot építettekéit a szatmári férfi dalegylet énekelt el remekül egy gyász-dalt, mire utolsó beszentelés és rövid ima után elhelyezték a koporsót a sirüregben, a mit azonnal be is falaztak. Azután a végtelen tömeg lassan-lassan cszlani kezdett; de már ekkor dél felé járt az idő. SZÍNHÁZ. —- Vasárnap d. u. »Orpheusz a pokolban« régi hires operett került színre félhelyárakkal. A színhá­zat a rendes színház látogatók sorai töltötték meg obiigát vasárnap délutáni közönség alig volt. Ez min­denesetre a kitűnő muzsikáju operett érdeme, a mely­nek szereplői nagy igyekezettel játszottak. Solti és Áldori gyünyörüen énekeltek a Szentes mókáit pedig alig győztük nevetéssel tapssal. Epizód szerepekben majd az egész társulat eleje fellépett, akik közt külö­nösen kitűnt Révész mint utolérhetetlent bajos cupidó. Vasárnap este »János vité?« ment tizedszer gya­korlott és összevágó előadásban Legtöbb tapsott Ré­vész és Kornai arattak. Kornai egyébként meglepetés­sel is szolgált a közönségnek a librettó helyet valami kis szánalmas tákolmányt énekelve a zamatos ma­gyar nótára. A kis tákolmány Bob hercegről szól és a művésznő abbeli sikereit hánytorgatja, a melyeket mint Bob volt szerencsés elérhetni. Hétfőn este a Trylbi szomorú történetét ját­szották a színházban. Az előadás semmivel sem volt jobb vagy roszabb mint a legközelebbi Trylbi előadás. Tarka színpad is akait lenni újra ez azonban a zene­kar botránya miatt meghiúsult. Erről a botrányról lapunk más helyén emlékezünk meg részletesen s be­lőle ide csak anynyi tartozik, hogy nagyon sajnálko­zunk az eseten s reméljük első és utolsó volt a szat­mári színház történetében. Felhívás előfizetésre. Most, midőn áldozatot nem kiméivé lapun­kat hetenkint kétszer megjelenő függetlenségi és 48-as politakai lappá lettük: méltán szá­míthatunk a függetlenül gondolkozó olvasókö­zönség támogatására. Múlt vasárnapi számunkban megadtuk a provjammunkal, melyhez híven olvasóinknak hetenkint kétszer tartalmas és kellemes olvas­mányt fogunk kezében adni. Kérjük tehát, hogy a kezdet nehézségein keresztül ment lapunkat előfizetéseikkel lámogalni szíveskedjenek. Egyben felkérjük hátralékos elő­fizetőinket, hogy az elmaradt dijat szíveskedje­nek beküldeni, nehogy a lap szétküldésében akadály álljon elő. Lapunkat eddigi előfizetőinknek április l-ig a rég árban vagyis januártól április l-ig egy koronáért küld­jük Újonnan belépő előfizetőinknek pedig áprilisig tel­jesen ingyen küldjük a lapot. Előfizetési ár : Egy évre 8 Kor. Negyed évre 2 Kor. Fél évre 4 „ Egyes szám ára 10 fill. Hazafias üdvözlettel a ,,Szuttnár-Németi“ független politikai lap kiadóhivatala. HIKE K. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Személyi hírek. Püspökünk temetése alkalmával tegnap városunkban időztek : Vá­rossy Gyula székesfejérvári püspök Streit József ugyanoltani kanonok kíséretében; Molnár Já­nos apát-kanonok, orsz. képviselő, az orsz. néppárt alelnöke; Szieber Ede kassai tankerü­leti főigazgató; Várady Árpád cimz. püspök, miniszteri osztálytanácsos ; báró Perényi Zsig­posastóaés gyapju=sü5Övetüa5letébeiiDeák«tér Losoncy- féle házban, a tavaszi idényre, a legmodernebb ü’y1>jtvtítek nagy választékban megérkeztek és alkalmi vétel folytán igen jutányosán árusítja. ............

Next

/
Oldalképek
Tartalom