Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-09-13 / 66. szám

Szatmár, 1905. SZATMAR-NEMET1 Szeptember 13. nél, hogy Jakab Antal kazinczy-utcai korcsmájában többet szedett be a jóból, mely körülményt arra használta fel Fehér József, hogy a panaszos zsebéből annak zsebóráját kilopta. A csendőri nyomozat kidé ritette, hogy Fehér Józef az órát a tagadásban levő Brán József mészáros segédnek adta át. Az ügy ak­táit a csendőrség át tette az ügyészéghez. — Szabadlábra helyezett kereskedő. Grosz Jó­zsi, f volt fitly beli vaskereskedő, — kit tudvalevőleg az ügyészség hamis bukáséit előlegesen letartóztatott, a törvényszéki vádtanács határozata értelmében 5000 korona óvadék ellenében szabadlábra helyeztetett. — A torna és vivő egylet gyűlése. A városháza kis termében hétfőn délután 5órakor tartotta a torna és vívó egylet választmányi gyűlését, melyen ki­mondták, hogy a rendes gyakorlatok a szokott he­lyen és vidéken Folyó hő 23-án délután 6 órakor közgyűlés lesz, október hó első szombatján pedig társasvacsora. — Uj keskenyvágányu vasút. Mint értesülünk Munkács és Beregszász között egy a már rég főleg gazdasági szempontokból szükséges vasútvonal kiéjfi- tése rövidesen valóra fog válni. Mint az érdekeltek a napokban elhatározták az uj vonal keskenyvá­gányu lesz. — A vármegye közigazgatási bizottsága, folyó hó 9-én tartotta szept. havi ülését Ilosvay Aladár fő­jegyző elnöklete alatt. Az elnökön kívül jelen voltak: Domahidy Sándor, gróf Károlyi György és N, Szabó Antal választott bizottsági tagok, dr. Serly Gusztáv főorvos, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, Kacsó Ká­roly főmérnök, Barthos Zsigmond h. pénzügyigazgató Várady Sándor kir. ügyész, Bodnár György kir. tan- felügyelő. — A havi jelentés a következő: A vár­megyei árvaszéknél átjött julius hóról 756, aug. ha­vában beérkezett 2490 összesen 3246 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 2700 ügydarabot, s igy a hátralékos 546 ügydarab. Julius hó végén volt útadó hátralék 199361 K 05 f. a melyre befolyt aug. havában 12747 K 31 f, és igy hátralékban maradt 187,113 K 74 f. Bondár György kir. tanfelügyelő elő­adói javaslatát a bizottság örvendetesen vette tudo­másul a magyarnyelv sikeresebb tanítására vo­natkozólag, a mely a legújabb miniszteri rendeletén alapszik. — Lóverseny Beregszászon. F. hó 16 és 17-én szombaton és vasárnap rendezi a beregmegyei ur- kocsisok egyesülete szokásos évi ügetőversenyét a beregszászi lóversenytéren, A beregszászi urkocsis egyesület a f. évi versenyének erkölcsi és anyagi si­kere érdekében — mint nekünk Írják — óriási áldo­zatokat hozott, épített egy kényelmes modern állandó nagy tribünt, bírói páholyt és őrlakást és ezeken kí­vül állandó kerítéssel vétette körül a pályát. Remélik, hogy a közönség azzal fogja jutalmazni az egyesület áldozatkészségét, hogy a gyönyörű sportot Ígérő mindkét versenynapon ott fog találkát adni egymás­nak 7 vármegye, a mi országos hírre szert tett ver senypályának a közönség érdeklődése tekintetéből is híveket fog toborozni. A nevezések várakozáson felül sikerültek s alkalma lesz a közönségnek az ország legelső urkocsisainak mester hajtásán kívül, a legjobb ügető lóanyagban gyönyörködni. — A katonabandák ellen Budapestről, a polgári zenészek sorából figyelemreméltó felszólítást kaptunk a katonabandák szereplése dolgában. A tiltakozás, — melyet megszivlelésül a szinügyi bizottság tagjainak szives figyelmébe ajánlunk — igy hangzik: »A Gotterhalte ellen és a magyar vezényleti nyelvért küzd az egész nemzet. A katonatisztek pedig ezt a küzdelmet a békés polgárság vérengzésével akarják előmozdítani. Amig a nemzet kivívja jogos követelését, a katona uraknak a fennhéjazását meg kell törni. Még pedig úgy, hogy a katonazenét a leg­kisebb keresettől is igyekezzünk megfosztani. A ka­tonazenekaroknak legtöbb tagja osztrák és cseh mu­zsikus, akik folyton a magyarokat szidják, ócsárolják, a zenekaroknak a jele jövedelme pedig ezeké az uraké, a másik fele pedig a tiszti alapé s a tisztek ezért a békés polgárság vérébe gázolnak. Mellőznünk kell a katonáékat, van mi nekünk elég polgári zenészünk, akik képesek a közönség szórakoztatására és kép­zettebb színházi zenészek, mint a katonáék. A leg­több jó hazafi, szegény családos ember, akik csak tengődnek és nyomorognak, pedig nem játszák a Got- terhaltet. A legtöbb vidéki városban katonák játsza­nak a színházban, mint Szegeden, Szatmáron, Deb- reczemben és Kassán, pedik ott is küzdenek a got- terhalte ellen. A városi képviselők, szinügyi bizottság tagjai és a nagyközönség tiltsa ki a katonazeneka­rokat a színházakból és egyébb helyekről, a színigaz­gatók is igyekezzenek a katonazenekarokat mellőzni. Ne tápláljuk őket saját vérünkből. Kovács János« A polgári zenészek alkalmaztatását a színházak­ban, minden esetre előnyösebb mint a katonazené­szek foglalkoztatása; ebben egyetértünk Kovács János­sal, de (hála a parancsnokságnak) a helybeli tisztikarral eddig semmi összetűzésünk nem volt fennhéjazásukat nem érezzük, s reméljük is, hogy a polgárok és tisz­tek között az egyetértés tartós lesz. — A közigazgatási bizottság ülése. Érdekes elvi jelentőségű ügyben hozott határozatot a közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésén. Ugyanis Dr. Rozen- feld Miksa helybeli lakos ügyvédjelölt beadványt in­tézett a városhoz, melyben kéri, hogy hadmentességi adóját ne az apja Rosenfeld Miksa jövedelme után, hanem az ő ügyvédjelölti állásából kifolyólag szerzett jövedelem alapján vessék ki. A közigazgatási bizott­ság azon indokkal, hogy a kérelmező még atyai ha­talom alatt áll, a kérelmet elútasitotta. — Miniszteri rendelet az alkoholizmusról. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletét intézett a tanfelügyelőkhöz, az ifjúsági egyesületeknek az alkoholizmus ellen való küzdelme tárgyában. A mi­niszter hangsúlyozza, hogy az ifjúsági egyesületeknek fölvilágositással, visszatartással, elrettentéssel és példa­adással kell harcolnia az alkoholizmus ellen. Lehető­leg minden hónapban egyszer az ifjúság értelmi fokához mért előadást kell tartani. Az alkoholisták az egye­sületből egy évre kizárandók. Ajánlja a miniszter, hogy szemléltető képeket függesszenek ki az egyesü­leti helyiségekben. A tanfelügyelőket fölhívja a ren­delet, hogy évi jelentésükben számoljanak be a tanu­lóknak az alkoholizmus ellen kifejtett működéséről. — A honvédek hazaérkezése. Honvéd zászlóal­junk ma érkezett haza az Abaujvármegyeben megtar­tott őszi hadgyakorlatokról. — Szomorú vég. Folyó hó 4-én Vass Verőn, Koncz Sándor gergelyi lakosnak zöld dohányt ment fűzni segítségképpen. A pajtában ismerősével, Barna Zsuzsánnával szemben elhelyezkedett és zsineget kért. Barna Zsuzsánna azonban kérését megtagadta. Ekkor Vass Verőn a földön heverő zsineget felkapva, Barna Zsuzsánna nyakába vetette azon szavakkal: »no fogja hát és kösse fel magát« — térdeplő Barna Zsuzsánna azonban elvesztve az egyensúlyt, előre dőlt s oly szerencsétlénül, hogy a bal hóna alatt tartott dohány füzőtü jobb oldalán a mellébe fúródott s attól azon­nal szörnyet, halt. — Köszönet nyilvánítás. As iparos kör vasárnap este tartott táncmulatságán Márkus Márton 22 kor. Özv. Fábián Györgyné 8 kor. Szabó Norbert, Szabó István, dr, Szűcs Sándor 2—2 kor. Láday József és N. N, 1 — 1 koronával fizettek felül. Az adományért ez utón mond köszönetét a rendezőség. — A munkások panaszainak soronkivüli elintézése tárgyában a keresk. miniszter a következő rendeletet bocsájtotta ki. Hivatali elődöm 1900. évi december hó 15 én, 84,804. szám alatt kelt rendeletében uta­sította az iparhatóságokat, hogy a munkások pana­szait mindenkor soron kívül vegyék fel és intézzék el. Ugyanazzal a célzattal, molylyel e rendelet kibo­csáttatott s mely abból áll, hogy az ipartörvények a munkásokra és a munkaviszonyra vonatkozó rendel­kezései oly időben és akkép alkalmaztassanak, hogy a törvényben biztosított jogok és kötelezettségek, va­lamint büntető intézkedések, az elkésett rendelkezé­sek által hatásukat ne veszítsék el, hivatali elődöm 1904. évi junius hó 8-án, 10,993 sz. alatt kelt kör­rendeletében azt is tudomásra jutatta az iparhatósá­goknak, hogy az ipartörvény 159. §-ának alkalmazása nevezetesen a munkából jogtalanul kilépő segédek visszahozása tárgyában hozott iparhatósági határoza­tok csak birtokon kívül fellebbezhetők meg és hogy az idézett törvényszakasznak a visszavezettetésre vo­natkozó intézkedései csak akkor alkalmazhatók, ha az iránt a munkaadó a munkából jogtalanul történt kilépéstől számított 14 nap alatt terjeszti elő kérel­mét. Tapasztaltam, hogy az ipartörvény 164 §-a alap­ján folyamatba tett kihágási ügyek jogerős elintézése, részben késedelmes eljárás, részben pedig a felebbe- zések folytán is oly hosszú időt vesz igénybe, hogy azok a büntetések, melyeket a törvény idézett szaka­sza kiszab, a hosszadalmas jogerős elintézés követ­kezteben nemcsak nem bírnak azzal a hatással, mely a szóban levő kihágások azonnali megtorlása esetén a büntető határozmányokhoz fűződhetnék, de sokszor károsan is hatnak akkor, midőn a munka beszünte­tések békés kiegyenlítéssel befejeződvén, az annak tartama alatt folyamaiba tett kihágási ügyek csak később és oly időben nyernek jogerős befezést, mi­dőn a munkaadók és munkások közötti megzavart egyetértés már teljesen helyreállott Hogy ezek a ká­ros hatások elkerülhetők legyenek, hivatali elődeim elől idézett rendeletéi kapcsán, felhívom Címet, uta­sítsa a területén létező első fokú iparhatóságokat, hogy az ipartörvény 164. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügyeket mindig soronkivül tárgyalják, felleb­bezés esetén, a 15 napi fellebbezési határidő bevárá­sával, az iratokat haladéktalanul, terjesszék fel a má­sodfokú iparhatósághoz. A másodfokú iparhatóságok pedig ez ügyeket szintén soronkivül bírálják el. — Állami tisztviselő adója. A pénzügyminiszter kimondotta, hogy az állami tisztviselő IV-ik osztályú kereseti adója az ex-lex tartalma alatt is levonandó. Ennek a döntésnek a megokolása a következő: Az 1867. évi X-ik törvényeik értelme szerint e költség- vetési törvényen kívüli állapotban az adónak csakis végrehajtás utján való behajtása ellen van törvényes tilalom megállapítva. Az az eljárás pedig, mely sze­rint a királyi adóhivataluk az állami és törvényható­sági tisztviselők stb. állandó illetményei után esedé- dékes adórészletet az állandó illetmények tényleges kifizetése alkalmával levonják, nem tekinthető be­hajtásnak. Egyebekben, ha valakinek az adólevonás után aggályai vannak, úgy annak az illetményei ki­fizetése ellen is kell, hogy aggályai legyenek, mert felhatalmazás hiányában a kormány a saját felelősé­gére eszközli a kifizetést. Ha tehát valaki fizetését a törvényenkivüli állapotban föl nem veszi, önként ér­tetődik, hogy ez esetben adóját sem vonják le. E döntés értelmében tehát az állami tisztviselők adózást nem tagadhatják meg. — Felhívás. A városi fogyasztási adó kezelőség felhívja a t. szőllőbirtokosok figyelmét hogy idei ter- mésöket, az évi házi borfogyasztás mennyiségét szőllő- birtokuk területét családtagjaik számát és a nagyban eladni szándékolt bormennyiséget sürgősen jelentsék be lehetőleg személyesen, mert igényüket a kedvez­ményes adófizetésre csak a bejelentés által nyerhe­tik el a fogy. adó kezelőségtől. — A közkereseti társaság tagjainak virilista joga. A debreczeni keresk. és iparkamara a közkere­seti társaság tagjainak a virilisek névjegyzékének ösz- szeállitásánál alkalmazandó adóbeszámiiásaira a kö­vetkező döntvényt eszközölte ki a közigazgatási bíróságtól. A m. kir. közigazgatási osztályának XI. számú döntvénye: Kérdés: »A törvényhatósági bizott­ság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének megál­lapításánál a közkereseti társasagok által fizetett egye­nes állami adók a cégtulajdonosok adójaként számba vehetök-e vagy nemi« Határozat: »A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének megállapításánál a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adók a cégtulajdonosok adójaként számbaveendők, ha magából az adóhivatal kimutatá­sából kitűnik, hogy az adó a társaság tagjai között miként oszlik meg, vagy pedig ha egyébként igazoltatik, hogy az adó alapját képező társasági vagyonhoz vagy jövedelemhez a társaság egyes tagjainak milyen arányban van joga. Felhívjuk olvasó közönségünk becses figyelmét lapunk mai számában megjelent Bettelhelm Adolf hir­detésére. Van szerencsénk a n. é. közönség és érdekelt szülök becses tudomására hozni, hogy megyénkben ösmeretes jó hírnévnek örvendő Alföldy László debre­czeni oki. tánctanitó városunkban tánciskolát nyit Előadásait folyó hó í4-én csütörtökön kezdi meg. Be­iratkozásokat elfogad lakásán Tompa-u. 3 szám alatt Bostonra külön órákat ad. — A Koronabazárban feltűnően olcsón szerezhe­tők be üveg-, porcellán és díszműáruk, gyermekjáté­kok, úgyszintén iskolatáskák. Szatmár, Deák-tér 7. sz , Halmi ház. legjobb varrógépek kedvező részletfizetésre — kaphatók : —» I vV­Wertheimer Cipóinál Kazinczy-utcza 17. m a zárdával szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom