Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-11-19 / 86. szám
Szatmár, 1905. SZATMAR-NEMETI. November 19. akadt meg, melyből ma is véres-verejtékkel igyekeznek nagyjaink kivezetni. Ezért küzd Bacsányi is, küzd oly lelkesedéssel, hogy szive szerelmet, életét is feláldozza lelke legszentebb ideáljáért, — a Honért! Elénk tárja a szerző a »császári biztosok« cselszövevényeit ; a nemesi gőgöt a nemtelen paraszttal szemben, mely alap tendenciába beszövődik Bacsányi a zsellérivadék és nemes Osvay Krisztina szerelme. A büszke nő, szerelme dacára sem lehet neje az imádott költőnek, mert nem engedi a kor gőgje A fiatal szív a magyar eszmékért küzd a halálig, lelkesedik érte a delirium fokáig, de a titkos bécsi kéz, magyar karokkal mindig letöri a szabadság virágát. 1 A színmű páratlan értékét emelik a gyönyörű költői szárnyalásokkal megirt, mindvégig érdekes párbeszédek, a kor szellemének megfelelő felfogások és jellemzések nagyszerűsége. A színdarab nagy sikert aratott a budapesti Vígszínházban, diadallal járta be az ország összes nagy színpadait s a szerző megérdemlett babérágja egy levéllel szaporodott nálunk is. Az előadás leszámítva egy pár lassú és laza jelenetet, egybevágó volt, ami a határozott készültséget s Rajz Ödön rendezői tehetségét bizonyítja. A szerep ökre nézve végleges kritikánkat nem zárhatjuk le, egy előadás után Ítélnünk nem lehet mert valószínű, hogy a — bár bizonyára kellőképp begyakorolt — darab gyönge előadását az utazás fáradalmainak s tálán az első fellépéssel járó ide en- szerüségnek tudhatjuk be. Mert őszintén szólva, a drámai színészek bemu-. tatkozása nem járt teljes sikerrel. Rajz Ödön ki három év előtt már játszott nálunk s kit a közönség akkor nagyon kedvelt, nem felelt meg a hozzá ekép fűzött várakozásnak. Egyes helyeken a legszebb részeket ellapitotta, arcjátékával nem fejezte ki kellőkép Bacsányi szenvedélyességét s többször éreztük a darab rovására — a szerep nem tudásért a zökkenést és az ingadozást. J Alapjátékából azonban azt reméljük, hogy más szere- | peiben dicsérnünk is fog kelleni. ! Igen rokonszenves tagja a társulatnak Radnay [ Zsnzska ki Jolán szerepét kreálta kellő őszinteséggel. Hálás szerepét teljesen kiaknázta; csacsogott a színpadon egyéniségének teljes varázsával és kellemével. Szavai mindig a szívhez szóltak és könyeket csaltak a szemekbe. Az egyetlen nyiltszini taps bizonyítja, hogy az első estén megtalálta az utat a közönség szivéhez. Jászay Olga a társulat drámai szendéje kevesebb sikert ért el. Játéka színtelen, gesztusa tulmerev; mert bármily nemesi gőg lakozzék is benne, több melegséggel kell viseltetnik szerelme iránt. Tagadhatatlan, hogy mutatott valami drámai készséget is, de a közönségre csak a harmadik felvonás végső jelenetében tudott hatást kelteni. a kezében lett volna. Vagy talán mégis . . . Hát mindegy, most már csak előre. A palánk mellett jobban tudott sietni. Csak arra vigyázott, hogy a deszkának ne essék, ha eldül — s megtapogatta zsebében a kulcsot, amivel majd kinyitja a hivatalt. Gyufa lesz az asztalon. Vagy nem lesz? Hát már mindegy . . . Csak azt tudta volna, hogy hány óra van. Fogalma se volt arról, hogy mennyi ideje annak, hogy ballag s iszonyú rémület fogta el arra a gondolatra, hogy a kocsis nyitva találja a zsákot. S elviszi úgy, ahogy van. — Majdnem futott s bámulva állott meg a palánk végén. Egészen más világ tárult eléje mint amit várt. Nem a Dancs-féle belsőség, hanem messze egy mező s rajta kétfelől is üres juhakol. — Hát ez mi ? — kérdezte s megindult jobbra. Arrafelé tudniillik ismerősebbnek tűnt fel a világ. Most már csak abban reménykedett, hogy meghallja majd a postakocsist. A legény tudniillik keményen trombitál, amikor megindul a felső udvarból. S most már, mintha minden lépésnél hallotta volna a trombitaszót, megállóit és figyelt s azután újra nekivágott a mezőnek. Rettenetes nyugtalanság fogta el. Most már figyelni se tudta maga körül a tájat, csak elszorult szívvel bukdácsolt a havon. Ahogy elfáradt, mintha mindig részegebb és részegebb lett volna. Érezte, hogy egészen eltompult az agya. Nem ismert meg semmit maga körül s fohászkodott: — Uram Jézus, uram Jézus . . . Egyszerre csak maga se tudta, hogy hogyan, kijutott a Dancs-féle udvarhoz. Erre megállóit egyet szusszanni s megkönnyebbülve sóhajtott. — Rendben Szőreghy bár jó színésznek látszik, a — hatásos haldoklási jelenetet helytelen felfogásával tönkretette Borsodi a sziniigaztató szerepében elég jó alakítást nyújtott kár, hogy a régi iskola nyomdokain haladva kissé pózol és szaval, melyről le kellene szoknia. Várady Márton és Kiss Miklós kisebb hálás szerepekben megfelelők voltak. Tisztay és Szabadkay tavalyi ösmerősünk határozott javulásról tanúskodtak. Végül a direktorhoz van egy pár szavunk. Korhü- séget kérünk. Szinte nevetséges, hogy a XVII. századbeli darabhoz modern szalon berendezést és svéd gyufát visznek a színpadra, az ócska díszletek is kicserélésre szorulnak, mert igy a hatás nem lehet teljes. Ismételjük, hogy a szereplőkről szóló mai refe- rádánk nem lehet végleges s hisszük, hogy tehetségük csak ezután fog a maga teljességében kibontakozva elénk tárulni. Nos. HÍREK. — Uj főispán. Teljesen megbízható helyről kapjuk az értesítést, hogy Majos Károly anyakönyvi felügyelő legközelebb városunk főispánjává lesz kinevezve. A belügyi ügyvivő audentiára rendelte Tankóczy főkapitányt, hogy vele a főispáni beiktatás részleteit megbeszélje. — Ozsonna. A szatmári népkonyha, saját pénztára javára, ma délután 5 órakor a kereskedelmi és gazdasági csarnok összes helyiségében tánccal egybekötött zártkörű ozsonnát rendez. Személy-jegy ozsonnával együtt 2 korona. Feiülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A gyógyszertárak évi vizsgálata városunkban folyamaiban van. A bizottság, mely dr. Vajay Imre s dr. Wallon Gyula hatósági s Tankóczi Gyula rendőrkapitány és Hajdú Károly fogalmazókból áll, eddig a Rajzinger Sándor, Bossin József és Unger Ullman Sándor gyógyszertárait vizsgálta meg s teljes rendben találta. — Gyászhir. Kossuth Zsigmond, Kossuth Ferenc közeli rokona, satmári kir. törvényszéki biró szombaton reggel 62 éves korában meghalt. — Rablógyilkosság. Mint nagybányai tudósítónk írja, Roska Mihály kocsis a nála szálláson levő Ren- tye György nagykolcsi kupecet az istállóban felakasztotta és 448 korona készpénzét elrabolta. Roskát a csendőrség letartóztatta, — Pótlás. A »Szatmári Leszámítoló Bank“ múlt számunkban közölt alapitó tagjai közül, tévedésből kimaradtak: Farkas László földbirtokos és Rorlich Sámuel gyógyszerész Szatmár-Németi lakosek. — Öngyilkos gimnázista Máramaros«zigetről írják: Kovács Géza az ev. ref. főgimnázium Vili. o. tanulója november hó 10-én a csárdái hídon túl az u. n. Törvénydombnál a reggel 6 órakor Máramaros- szigetről elinduló vonat elé feküdt. A teljes menetsebességgel haladó vonat elgázolta Kovács Gézát. A vonatvezető csak akkor vette észre a sínen fekvő vagyunk — s megindult a kerítés mellett, az ösvényen, de éppen csak eddig tartott az öntudata. Ahogy a kerítés véget ért, ösvény kezdődött a hóban. Azon bukdácsolt s most már elővette a kulcsot is a zsebéből. Éppen hazajut s bágyadtan, a megkinozott ember kimerültségével a szemeit is lehunyta egy prrcre menetközben. Mintha már aludt volna, csak vitték a lábai s nem is igen bámult el azon, hogy egyszerre csak útját állotta a patak. — Motyogott magában, ahogy nézte a befagyott vizet. — Nem is tudtam, nem is tudtam ... — Azt tudniillik, hogy át kell menni a patakon. — Ejnye, ejnye, — s kereste, hogy hol keskenyebb a viz. Jócskán leballagott azonközben a malom felé és sehogyse merte megkockáztatni az ugrást. — Részeg vagyok, nem lehessen tudni, rosszul lépek . . . Ezt hajtotta magában s végre is mosolyogva, állott meg egy fűzfa alatt. Magán mulatott. Hogy erre nem gondolt. A fűzfa ága a levegőben áthidalta a patakot. Csak megfogja s átfogódzik rajta a túlsó oldalra. Hát persze s már föl is kapaszkodott az ágra g mosolyogva, önfeledten élvezte azt, hogy hogyan hajlik lejjebb és lejjebb az ág. Arra se riadt föl, hogy ropogva szertehasadt alatta a patak kérge, csak eleresztette az ágat s végigfeküdt a vizen. Most már egész teste alatt betört a jég, de pár perc alatt már uj képződött a helyébe. Vékony finom ablak — s fenn valahol a felső udvar kapujákan recsegve szólalt meg a trombita. Elindult a legény a postáért. Thury Zoltán. diákot, a mikor már nem lehetett megállítani a vonatot. A közelben lévő őrházból rög'ön ériesitették az állomásfőnököt a szerencsétlenségről, FélóramulVa megjelentek a r ndörség emberei is a helyszínén dr Heller Jakab városi tiszti főorvos, Kávássy Móric rendőrtanác.sos és Balázs Lajos rendőrségi tisztviselő személyében. A szerencsétlen fiatalembert a sintő balra eső Törvénydomb mellett találták meg nag} vértócsában, egy vízmosás mellett. A rendőri vizsgála1 kiderítette, hogy Kovács Géza bal karját agyonron csolta a vonat, azonkívül súlyos sérüléseket ejtett i mellkasán és a f.jén. Mikor a vonat elrobogott, Kovám Géza levánszorgott a sínekről a mezőre és ott eg} késsel a nyakába szúrt. A vérveszteség miatt a halá gyorsan bekövetkezett. A gyászos véget ért fiatalem bért a vármegyei közkórházba szállították. Ceglédet lakó édes anyját táviratilag értesítették a halál esetről Kovács Géza több levelet hagyot hátra, melyekben teltének okát megírta. Az öngyilkoságot a feletti elkeseredettségében követte el, hogy az ev. ref. főgimnázium egy ösztöndíj pályázatán állítólag célzatos mellőztetésben részesült volna. Kovács Géza az utóbb időben módfelett bu komor volt és társainak ez töbl ízben feltűnt. November 9-én este a főgimnázium internátusbán — ahol lakott — többek előtt tett cél zást sötét tervéről. Nem hittek neki. Egész este leve leket irt, azután 9 óra tájban valami ürügygyei kimen az internátusból. Hogy az éjszaka folyamán mit tett hol volt, azt nem sikerült felderíteni. A végzetes sze rencséllenség reggel 6 óra után néhány perccel történt. Kovács Géza, kifejlett, tehetséges fiatalembe volt. Mindég jól tanult és tanárai igen szerették Temetése november hó 11 én délután3 órakor men végbe a vármegyei közkórház hallottaskamrájából i főgimnáziumi tanári kar s az ifjúság nagy részvét* mellett. A koporsót a lyceum udvarára vitték, ho Bede László vallástanár mondott az elhunyt felet szép gyászbeszédet. A temetőben osztálytársai névé ben lléder János VIII. o. t. beszélt. — Nyolcvan korona egy emberéletért. Kardo Laci, cigánylegény a múlt év november havában eg verekedés alkalmával karóval agyonverte Cukor Györg’ paraszt embert. A szatmári törvényszék e gyilkos ság ügyében az enyhítő körülmények figyelembe véte lével négy hónapi fogházra ítélte. A tárgyaláson jelet volt Cukor György özvegye is, ki megölt férjéért kár , pótlásul nyolcvan koronát kért. A cigánylegéhy et azonban ez az összeg sem hajtható be. — Elitéit tanító. Hajdúk László komorzáni tanító 8 napi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélt a szatmárnémetii kir. törvényszék, mert Ilosvay Gusz táv főszolgabiróról és Fried Samu körjegyzőről az állította, hogy megvcsztegethetők. Azonkívül az igaz ságszolgáhatást is meggyanúsította A debreceni kir. Ítélőtábla a törvényszék Ítéletét helyben hagyta, i Curia semmiségi panaszukat elutasította, énnélfogv: az ítélet jogerős. A bíróság Hajdúk Lászlót nemcsal a perköltségek viselésében marasztalta el, hanem ta nitói állásától is megfosztotta. — Hivatalátadás. Várady Sándor ki hasonló mi I nőségben a debreczeni ügyészséghez lett áthelyezve a helybeli ügyészség ideiglenes vezetését átadta ifj Jákó Sándor alügvésznek. Várády távozása érzéken veszteséget jelent ügyészségünkre, mert Várady ügyié mint jogász, úgyis mint hivatalfőnök, azon kevés ki válók közé tartozik, ki nehéz, felelőségteljes állásé mindenkinek közmegelégedésére töltötte be Kivánjul hogy uj állásában is mindig hasonló elismerésbei lenne része. — Elfogott szélhámos. A temesvári rendőrséi letartóztatta Sándor Simon 25 éves szatmárnémeti illetőségű fiatalembert, aki hamis okiratokkal becsapt a hatóságokat. Barsy joghallgátónak adta s ki magá a legelőkelőbb emberektől ajánlóleveleket szerzett é ezek segítségével négy év óta adományokat gyűjtőt — A pocsolyába fűlt. Haller István mezőtererr lakos a múlt héten Bárdi Márton ottani főbírót al é Justli Jánossal együtt szekeren ment Nagykárolyt hogy épület fát vigyen haza. A Szájler korcsmáj előtt hárman csak egy liter bort ittak meg, azutái ugv 6 óra tájban útnak indultak hazafelé. Minthog; az ut nagyon sáros volt, mindenütt az árok menté hajtottak, ahol a gyalogosok keményre taposták a utalt, Egyszer csak a katonai háromszögelési pontné az árok bedőlt és a szekeren levő három egyén szekér alá került. Bárdi Márton nagynehezen kimá szott a szekér alól és sógorát Justli Jánost igyekezel a sötétben kimenteni. Haller Istvánt hallották ugya morogni, de azt gondolták, hogy megmenekült, azét a ló kiszabadításához fogtak. Később Haller névé kezdték kiabálni, de ez nem jelentkezett. Ekkor sötétbe tapogatózni kezdtek és megtalálták a lábá Megijedve a szomszéd Turner tanyájára futottak st gitségért, a honnan lámpással jöttek az emberek se gitségükre, de már késő volt, Haller István a pocso lyába falt. — Uj ügyvédek. A máramarosszigeti ügyvéd kamara szombaton tartott választmányi ülésén dl Szabó Józsefet Üngvár és Bogyay Ödönt Rahó szélt helylyel az ügyvédek lajstromába felvette. — Az uj ugocsai főispán. A király a Szepesim gyébe kinevezett gr. C.-áky László főispán helyér br. Perényi Pétert nevezte ki ugocsai főispánnak. — Szerencsétlenség. Szigetkamaráról értesülün! Csokatics Mihály munkás életveszélyes szerencsétlei Néhai Joó László volt szatmári óra és ékszer üzlete jóé tászló titóöa ezég alatt u j r í = megnyílt. =
