Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-04-16 / 22. szám

IX. évfolyam. 22. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMARVARMEGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET “ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. jj Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkatárs : Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 Telefon-szám 80. — ;1 .== Mindennemű dijak Szatmáron. a kiadóhivatalban fizetendők. Felirat. Irta: dr. Kelemen Samu. A váltság kútba esett és akik szerepet ját­szanak a politika szinterén, egyikök sem vállal­kozik rá, hogy csókjával megváltsa és a mély­ségből kihúzza a kútba esett leányzót. A király pedig elrendelte volt komornyik­jának, hogy csomagoljon. És szép sorjában be­kerültek az utazó ládába a különböző egyenru­hák, a háziak meg a parádésok, a katonai sap­kák és a csákók, a finom szövésű fehérnemüek, a felsők és az alsók, legalulra pedig, nehogy könnyen rá lehessen akadni, a gondos lakáj szépen összehajtva eltette az összes „Kibontakozási J terveket.“ A verejtékes munka árán kirajzolt for­mulákata hangzatos szavakkal kürülcirkalmazott deklarációkat és tutti quanti az összes politikai játékszereket, amelyekkel eddig oly jól és ártat­lanul el lehetett mulatni. Mikor pedig "oda jutott, hogy ráakadt a magyar nemzeti követelésekre, kapta magát és a szerinte veszedelmesnek mu­tatkozó podgyász darabokat belehajtotta — a Dunába. A király tehát hazautazott. — Haza: Bécsbe. Idehaza, a mi hazánkban csak a válság maradt. Ez már nemcsak vendégségben van itt, de itthon van. Nagy ideje volt hát annak, hogy a nemzet a válság gyors és alkotmányos megoldását fel­irattal sürgesse meg. Megsürgesse a királynál az alkotmányos megoldást egy alkotmánytalan kor­mányzás megszüntetése végett is. Ez a kormány­zás az ideiglenesség jegyében áll. Úgy mondja, hogy csak a nemzet legsürgősebb életszükségletét teljesiti és e legsürgősebb életszükségleteknek te- | tejébe állítja a Perczel házelnök nyugdijának j ,TMa>isg. törvényellenes fölemelését. Hiszen köztudomású, hogy az államkormányzat föladatainak és a nem­zet létszükségleteinek ez a legégetőbbje. Az éhes gyermek nem kenyeret kér az édes anyjától, hanem azt sivitja, hogy „emeljétek fel a Perczel nyugdiját,“ — a földönfutóvá vált munkás nem földért és hajlékért könyörög, hanem az iránt fohászkodik az Egek urához; „Uram Istenem, emeltesd fel a Perczel Dezső nyugdiját“ és a magyar nemzet nem önálló gazdasági berendez­kedést kiván és nem magyar szellemet követel a magyar hadseregben, hanem azt irta bele a pro- grammjába: „A Perczel Dezső nyugdija pedig felemelendő.“ Ha gr. Tisza Istvánnak súlyos a kormány­zás keresztje, meg kell adni, hogy ezen könnyű szerrel segít; a nagy keresztet apró érdemke­resztekre hasgatjä széf: elosztogatja hívei között. Ezeknek az erkölcstelen állapotnak véget kell vetni. De szükséges volt a felirat azért is, mert a nemzet egyetemes akaratának illetékes tolmácsa nem akihallgatott állam férfiak véleménye, henem a nemzet törvényhozásából küldött felirat. A felirat hát elkészült, az országgyűléshez beterjesztetett és a húsvéti szünetek után előre­láthatólag tárgyaltatni is fog. A ki a feliratban a függetlenségi párt pro­gramúját keresi, természetesen csalódni fog. Mert hisz a feliratban csak az volt befoglalható, ami­ben az összes ellenzéki pártoknak nézete és meg­győződése találkozik, ide értve a disszidenseket is. Talán még ezek mellett a szempontok mel­lett is hozzáférhetne a bírálat ahhoz, hogy a fel­iratban kevés a konkrét tartalom; az egész in­kább egy jövendő munkaprogrammnak a kerete. Minden esetben a képviselőházi vita van hivatva ahhoz, hogy ezt a keretet valóságos tartalommal töltse meg. De nagy jelentőségű ez a jövő fejlődés szem­pontjából, hogy 38 évi kormányzás óta ez az első eset, a mikor a magyar törvényhozás több­sége az önálló gazdasági berendezkedés hivének vallja magát és a magyar hadseregbe a magyar szellemnek bevitelét követeli. E ténynek nagy jelentőségét elvitázni nem lehet. Nagy átalakulásoknak a jelzője ez a múltra és egy szebb időszaknak előjele a jövőre. Váltsuk mihamarább valóra ezt a jövendő-; A válság. A politikai válság megoldása egy lépéssel sem haladt előre, SÓT ellenkezőleg azt kell konstatálnunk, hogy a békés, az alkotmányos megoldástól tovább állunk ma, mint állottunk valaha. A magyar király elhagyta Budapestet, bi­zonnyal haraggal eltelve hü magyarjai iránt, visszavonult a bécsi Burgba s úgy látszik nem is törődik azzal, hogy végét szakítsa annak az ex-lex állapotnak, melyben elvérzik a magyar alkotmányosság, óriási veszieségeket szenved az ország anyagi és erkölcsi érdeke, amely elszomorító állapotban minden perccel növek­szik az ellentét a nemzet és a király között. Váljon megtisztulnak-e az elmék s a ke­délyek annyira, hogy az utolsó szó kimondása előtt át lehet hidalni az ellentéteket? Váljon elég ereje lesz-e az igazságnak, mely a nem­zeti ügy oldalán ál!, hogy diadalra vigye a nemzeti követeléseket? Mert ha teljes sötétségben is vagyunk a felől hogy mily módozatok mellett fog megol­dást nyerni a válság, egy dolog egész bizonyos­sággal áll előttünk, hogy a nemzeti követeimé­a;■■ii ii I mi ifi mimmmmmm T Á R C A. Az élet alkonyán. Óh én még verőfényt várnék! S im napom fogy, nő az árnyék. Ködbe borult már körültem, Mi szép volt s minek örültem. Felhős az ég, komor a föld, Fent nincs napfény, lent nincsen zöld. Hervadt lombja a faágnak, Nincs illata a virágnak. Busan nézem a vidéket, A vígan köszöntő népet. Ha jő szomszéd, rokon, barát: Némán hallgatom a szavát; Nem érdekel, mit mondanak,g S nem bánt. ha egyedül hagynak. A változás jó s rossz legyen, Nem hagy már nyomot lelkemen. Mintha ködön állal néznék, Vagy idegen földön élnék. Csupán a múlt képe tiszta Oda jár a lelkem vissza, És olt megpihen édesen, Mig kínnal halad a jelen, __________ fe ltűnést keltő Pedig nap-nap után lejár S egyre szűkül a Iái határ, lm alig látok már széllye). Érzem jön az örök éjjel. Kis fiam, kit úgy szerettem, Kit nem régen eltemettem : Nem csak álomban éjjelen, Gyakran nappal is megjelen. Ha merőn nézem az eget, Mintha látnám, hogy integet: Hív, ráismerek szavára. Megyek . . megyek nemsokára. Széli Károly. A János vitézről, magamról és egyebekről. Irta : Fedák Sári. Százötven estén csattogtattam a karikásomat és nem fáradtam el bele annyira, mint abba az egy ne­gyedórába, amely alatt — ime, — a toliamat rágom, hogy valami okosat Írjak maguknak, — kedves Szer­kesztő ur, — a János vitézről, magamról és sok más egyébről, ami velem és a hires vitézzel összefügg. Ugylátszik, az írás valóban nehéz mesterség. Különö­sen nehéz pedig nekem, aki olyan fáradt vagyok, mint a ... . mint a ... . nos igen: olyan fáradt vagyok, mint a kutya és legjobban szeretném, ha nem kellene beszélnem naphosszat; nemhogy én még cikket írjak! .... No de megígértem, hát nem bújok ki előle. Lássuk csak. Itt, a szobámban csaknem min­den a János vitézre emlékeztet. Itt a Kallós szobra, amott egy nagy íestett kép, magyaros, tulipános ke­retben; az asztalon egész csomó anziksz-kártya, a Kacsóh Grázi, meg a Bakaczi (Bakonyi Károly) fo­tográfiái; egy csomó koszorú szalag ; egy sárgase­lyem lobogó és tudj’ isten mi minden még, ami az elmúlt 149 előadás emléke. Ezekből talán csak jut egy cikknyi inspiráció ? Ha pedig ez mind nem segít, hát itt van még Julia, a valóságos belső titkos ko- morna, aki végig csinálta velem a 100 Bob előadást és a 149 János vitézt, ő talán tud — valami okosai ? Megkérdem hát, Júliát. És Julia azt feleli, hogy nagy kunszt is az újságba cikket írni ! Mindent meg kell dicsérni, vagy mindent le kell szidni és — kész a cikk. És eszembe juttatja azt az időt, amikor min­ket (már mint: őt és engem!) szidtak, szapultak 3 büszkén jelenti ki: ezt tessék megírni, meg azt, hogy mégis lett belőlünk valami (már mint: belőle és belőlem.) Ez az utolsó szó megüti a fülemet. Lett belőlem valami! Igenis lett; annyi, a mennyit nem is remél* tem; annyi, amennyinél több már nem is lehetek; mert — ne vegyék szerénytelenségnek ! én azt hiszem, hogy pályámnak tetőpontjára értem és most mái- jó tavaszi és nyári angol szövet- lljtionságok óriási választék­ban érkeztek meg ; Martin Sohns et Co. Ltd Weisz Gyula posztó és gyapjúszövet üz* ~ Jetébe-------­Deák-tér 21. szám« angol gyapjúszövet gyárosegyeáüli raktára­S Z A T M a R n

Next

/
Oldalképek
Tartalom