Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-04-12 / 21. szám
Szatmár, 1905 SZATMAR-NEMETI április 12. károsodik és sajnálnók ha a belügyminisztérium bárminő közbenjárásra is, ezen egyszerűen tultenné magát. Csatornázás és vízvezeték. A csatornázás és vízvezeték dolgával a polgár- mesteri jelentés részletesen foglalkozik A Teitelbaum Herman bizotts. tag indítványának tehát nyilván meg volt az a jó hatása, bogy a polgármester urnák egyszeribe eszébe jutott, hogy a csatornázás és vízvezeték az ő állandó gondoskodásának tárgya. A polgár- mester ur külömben Ígéretet tett, hogy az ügyet most már gyors tempóban fogják tanulmányozni. Még a villanyvilágítás kérdéséről emlékezett meg polgármesteri jelentés, mely tudatta, hogy a lelep rekonstrukciójának tervét, melyet Markó vili. igazgató elkészített, a város jHajós József min. tanácsos és Sárkéz Sándor egyet, magántanárral felülvizsgáltatja. Ami nincs a jelentésben. Bizonyos feltűnést keltett az, ami ezutlal hiányzott a polgármesteri jelentésből. Nevezetesen teljesen hiányzott abból a megemlékezés Meszlényi Gyula megyés püspök haláláról. A bizottsági tagok jó ré3ze maga is csak ülés után vette észre a dolgot. Talán fölösleges is mondanunk, hogy feledékenységről, mindenesetre igen kellemetlen feledékenységről van szó. Hiányzott azonban a jelentésben még egy másik megdöbbentő eseménye a közelmúlt napoknak, a melyre dr. Kelemen Samu orsz. képviselő hívta fel a közfigyelmet. Csendőrt brutálijás. A jelentés felolvasása után t. i. szót emelt dr. Kelemen Samu. Mikor a csendőri intézményt behozták, úgymond, rámutatott arra, hogy a csendőröknek katonai jellegű és nem a városi élethez simuló szabályzata véres összeütközésekre fog okot adni. Különösen rámutatott a szabályzatnak arra a pontjára, hogy mihelyest a csendőrnek valaki megfogja a fegyverét, a csendőr szuronyának használatára jogosítva van, már pedig ilyen esel részeg embereknél előfordulhat. A közelmúlt napok eseményei aggodalmát igazolták. A csendőr lekaszabolta egy védtelen embernek a fülét és jobb kezének két ujját, mert az illető nem engedte magát bekisértetni és a csendőrnek a fegyverét megfogta. Elismeri, hogy a csendőr szabályszerűen járt el, de brutális és barbár az ily szabályzat. Azt a szegény embert egész életére nyomorékká, keresetképtelenné tették, valósággal elvették tőle a mindennapi kenyerét. Ő két módot lát, hogy a bajt enyhítsék. Írjanak át a csendőrparancsnoksághoz, hogy a szabályzatot ne betű szerinti értelemben4 magyarázza a csendőrség, hanem fegyverét csak akkor használja, ha ő maga is veszélyben forog. A másik pedig az, hogy tiltassék el azonnal, hogy a csendőrök nappal feltüzött szuronynyal járjanak. Ez Oroszországba való ostrom-állapot. A polgármester megnyugtatta a felszólalót, hogy haladék nélkül intézkedik, hogy a csendőrök nappal szurony nélkül járjanak, a főkapitány pedig kijelentette, hogy a belügyminisztertől jött utasítás szerint a csendőröket hetenkint kétszer oktatásba fogja részesíteni. ki azonban érzékkel és kellő fegyelmezettséggel bírja negligálni a sikamlós részeket és egyik fülén be a másikon ki, az ha kedve van miért ne menne el? — Hát kinek miköze hozzá? hogy ki min tud mulatni. — És ha csak azért nem megy el mert fél tőle, hogy ott fogják látni, de egyébként vágyik elmenni és kiváncsi, akkor nagyobb a baj mintha ott van. — Ez külömben kimeri'hetetlen kérdés. Leginkább az rá a válaszom hogy a mai mindennapi életben reggeltől a színházba menetelig is, lát a leány elég sikamlóst s az, hogy majdnem ugyanazokat irodalmi műfajban ki formálva nem nézi meg este a színházban : egy cseppet sem csorbítja a tapasztalatait és sejtelmein. 2. Szabad. 3. Az utolsó kérdésre megint a mamáját kellett volna megkérdezni, minthogy e tárgyban az én tapasztalataim nagyon relativek. Tőlem ugyanis még soha sem kért fiatal ember csókot nem is mondta egy se hogy szeret. Azt azonban a magam részéről én is tódithatom, hogy valahányszor én kértem egy leánytól csókot hozzá téve, hogy szeretem : tényleg mindig a leány volt az okosabb. Most pedig kérve, hogy igazán gördülékeny és kellemes hangú kérdéseivel (a mama tudtával) ezután is keressen fel ilyen módon, — azzal zárom a levelemet, hogy ne nehezteljen a Felelős szerkesztőre a miért nekem osztotta ki választ adni és hogy ne haragudjon reám mikor skribler kötelességemnek tettem eleget. .Szép kezét csókolom Dr. Shik Elemér. Apróbb ügyek. A tárgysorozat többi pontja gyorsan pergett le. Teitelbaum Herman indítványát a csatornázásra vonatkozólag kiadtak a tanácsnak A Ntuschloss czég óvadékának egy részét kiutalványozták. Csak a n.ü gyalogjárók kérdése keltett még némi vitát, ameny- nyiben mindegyik város-atya, a saját elhanyagolt utcáját óhajtotta részesíteni a kövezés áldásaiban. A közpénzek elhelyezése tekintetében is döntött a közgyűlés és neu kis derültséget keltett, hogy a város atyák nagy része nem szavazhatott, mert mint igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag érdekelt. Azt hiszük, hogy a többi bizottsági tag is érdekelt volt, mert ezek meg alighanem egyéb összeköttetésben vannak a t. pénzintézetekkel. Még csak 7a5-re járt az idő, mikor a polgármester a közgyűlést berekesztette. Megyei ügyek.. Szatmár vármegye a napokban tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését Kristóífy József főispán elnöklete alatt. Több fontos tárgy között tárgyalás alá került Kis-Küküllő vármegye átirata arról, hogy indítsanak a vármegyék mozgalmat arra, hogy törvényileg mondassák ki, miszerint a népiskolákban a vallás tanításának nyelve, különbség nélkül, a magyar legyen. Nem szükséges fejtegetnünk ennek a javaslatnak hazafias tendenciáját s nagy horderejét a magyar nemzeti kultúra terjesztésére s meg vagyunk róla győződve, hogy az átiratot minden vármegye közgyűlése magáévá fogja tenni. Szatmár vármegye közönsége is elfogadta a kisküküllői átiratot s elhatározta, hogy hasonló szellemű feliratot intéz az országgyűléshez, elfogadta, sajnos, nem egyhangúlag, mert akadt két disszonáns hang, akadt két megyei bizottsági tag, a kik nemzetiségi szempontból, az indítvány ellen felszólaltak s ellene is szavaztak. Az egyik ellenző, a hírhedt nemzetiségi agitátor Lukács Konstantin volt. Hogy ez az ember, kinek szereplése, összes tényei, leggyalázatosabb nyelvölte- getés a magyar állam ellen, ki vakmerőén izgat a magyar nemzet szuperemaciája ellen s nyíltan, szemtelenül dákó-románoskodik, a javaslat ellen volt, nem csodálkozunk, legfeljebb csodáljuk a bizottsági tagok végtelen türelmét, hogy ezt az urat, a midőn abban a közgyűlési teremben, hol egykor a nagy Kölcsey is szerepelt, a magyar állam, a magyar nemzet ellen támadást merészelt intézni, ki nem röpítették ; — de bámulatunkat kell kifejeznünk azon, hogy akadt a közgyűlésnek egy másik tagja, egy talpig magyar ember, egy ügyvéd Nemestóti Szabó nlbert, ki védelmére kelt Lukácsiunak, ki szintén felszólalt a javaslat ellen s le is szavazott ellene társával Lukácsiuval. A legnagyobb szomorúság kell, hogy eltöltsön bennünket, valahányszor ilyen megtévelyedésl kell látnunk s tiltakoznunk kell ellene, hogy valaki az ellenzékeskedés cégére alatt, magyarlétére, ellenezzen egy hazafias indítványt, ellenezzen talán egyedül azon indokból, mert a javaslat mellett volt a hivatalos apparátus is, kiket Nemestóti ur nem szeret) Ilyen ellenzéki politikusra nincs szűkségüuk s a ki ilyen politikát üz, vagy akar űzni a vármegye életében, az 1 jobb ha felhagy a szerepléssel, mely ilyképen dicsőséget, elismerést neki nem hozhat. SZÍNHÁZ. Vasárnap d. u. „János vitéz“ került színre a szokott jó előadásban. Este Festeticsné grófné vendégszereplésével a „Cigányt“ adták. — Bár megfordítva osztották volna be a vendég művésznő szereplését, mert igy a szombati finom francia dáma után sokat vesztettünk az illúziónkból mikor magyar népszínműben láttuk másnap. — Az est sikere külömben a Peterdié, volt aki klaszikus alakítást produkált, a mijét nem igen látott még szatmári' szinházjáró. Olyan vén cigány legfeljebb Újházi mester lehel még. — Meg kell említenem a Tisztái goromba figyelmetlenségét. A művész minden színpadi regulát negligálva tisztán egyéni sikereket vadászva szórakozott a színpad elválasztott részén karzati röhögést provokálva ép aléghalgatóbb csendet igénylő jelenetekben. Ezt kikérjük magunknak máskorra. Hétfőn „Fecskefészek“. A kellemes és vidám operett, mely a szezon elején annyi telt házat vonzott, immár zónába] került. Itt is sikert «íratott.* A művészek mind jók voltak különösen Papír, Áldori, Révész valamint Kőszegi Aranka, a kinek szép haladását rokonszenvvel jutalmazta a közönsége .— - ^etfár^'Tegroirbn’ízenvesebb művésznő jutalom- , játéka volt ez este aki mindenfelé páholyokban, földiszinten, karzaton egyaránt közkedveltségnek örült nálunk. — Gerő Ida a vidám bohém komika a »Kati bácsi«-ban vette ki a jutalomjátékát és bár ebben a darabban nem ő volt a főszereplő az est sikere mégis mindenben az övé. — A közönség igaz szimpátiája nyilvánult meg a zugó tapsban melylyel, minden szavát, mozdulatát részesítették. — A többi művész mind kitűnő dispozicióban alkalmazkodott a virágos jókedvű hangulathoz. (She ) Heti műsor. Szerdán „János Vitéz“ operett. G ű- törlökön Peterdi julalomjátéka „Teli Vilmos“ színmű. Pénteken „Mulató Istenek“ operett. Szombaton „Granadái vőlegény“ operett Vasárnap délután „Cigány“ népsz. este búcsú előadás „János vitéz“ operett. Hétfőn az évadon kívül a karszemélyzet jutalom játéka „Diurnisla“ énekes életkép. H i n K k. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. Valahol .... Valamerre távol Valamerre messze Egy legény a fejét Bunak eresztette. Valahol egy leány Kitekint az éjbe, Bánatos az arca, Könny van a szemébe. Csenge ri Pista. — Személyi hirek Fesztetics Andor gróf, orsz. vidéki szinészeti felügyelő, szombaton és vasárnap városunkban tartózkodott, mialatt akét esten felesége Dömjén Rózsa, a Nemzeti színház művésznője, színházunkban vendégszerepeit. — Kristóífy József, városunk főispánja e hó 4-én az esti vonattal családjával együtt Szatmárra jött s itt töltött egy napot Másnap este utazott vissza Nagykárolyba — Egyházkerületi főjegyző-választás. A tiszántúli református egyházkerület főjegyzőjére beadott szavazatokat ma bontották föl Kiss Áron püspök és gróf Degenfeld József elnöklete alatt Debreczenben. Az eredmény a következő; Dicsőffy Jöz-ef debreczeni lelkész kapott 415 szavazatot, Sass Béla pedig 347-et. E szerint a tiszántúli református egyházkerület főjegyzői hivatalát, mely rangban mindjárt a püspök után következik, Dicsőffy József nyerte el. — Gyula napja. Ma van Gyula napja, mikor az elhunyt püspök emlékére az egyházmegye összes templomaiban gyászmisét tartanak. A szatmári szé kesegyházban délelőtt volt ünnepélyes gyászmise, melyen a hatóságok és kath. intézetek megjelentek, mely után Wolkenberg Alajos dr. mondott magas szárnyalásu s mindenkit megindító emlékbeszédet. — Különben már tegnap este nagy harangzúgás jelezte a megboldogult püspök névnapjának előestéjét. — Gyászünnepóly a szemináriumban. A megboldogult Meszlényi püspök emlékének megható gyászünnepélyt szenteltek a papnövendékek ápril 9-én d. e. 11 órakor az intézet nagytermében. Mára hely gyászpompás díszítése, a püspök lefátyolozott képe is bánatos hangulatra keltett; visszaidézték emlékezetünkbe azt a gyászos koporsót, amelyet ezrek kisértek ki a sírok országába. — Az ünnepélyt Erkel F. »A halálnak éjszakája“ c. darabja nyitotta meg. Az énekkar mintegy bevezetését adta ezzel annak a remek emlékbeszédnek, amelyet Knauer Sándor tartott növendéktársai nevében. Hatásos pontja volt az ünnepélynek Láng Gy. bariton szólója, valamint Körösi K. szavalata Zsasskovszky Liberójának sikeres előadása után Binder András dr. lelkiigazgató gondolatokban gazdag, mély érzelmektől áthatott beszédet intézett a növendékekhez, kiemelve a megboldogult püspök határtalan szeretetét és áldozatkészséget.)—Jelen voltak a székes káptalan tagjai, a theologia, a tanitó- és tanítónő képezde tanárai, városi hivatalnokok stb. stb. A megboldogult főpásztor neve feledhetetlen lesz úgy a növendékek, mint a jelen vollak emlékezetében. — A budapesti gör. kath plébánosi állásra a fővárosi kerületek egyenkint megtartott jelölő gyűlésein — a második kerülület kivételével — mindenütt Melles Emil szatmári esperest jelölték. Hétfőn tartotta ülését a főváros 45-ös bizottsága, melyen szintén egyhangúlag a Melles jelöléséhez járultak hozzá. — így hát töbj) mint bizonyos, hogy a főváros mai közgyűlésén egyhangúlag lesz Melles Emil megválasztva. A szép eredményhez előre is gratulálunk. — A muszáj-ünnep. Az iskolák számára nagy- gond van, bogy hogyan ünnepeljék meg április tizenegyedikét. A mi mondanivalójuk volt a nemzeti ünnep alkalmából, azt már elmondták március _tizen-
