Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-03-15 / 13. szám

Szatmár, 1905. SZATMÁR-NEMETI márczius 16. Megtört az évezredes jég s a francia forradalom­mal Európa egy uj korszakba, a népjogok uralmának korába jutott. Az óriási munka, a nagy küzdelem még ma sincs befejezve, de annak az eszménynek, melyet a francia forradalom hullámai vetettek először felszínre diadalmaskodnia kell, mert a szabadság, az egyenlő­ség minden emberrel együtt született tulajdonság, me­lyek él a hó allatt is, mely kivirágzik a vérből, túléli a kinpad minden gyötrelmeit, eget kér s eget vív, lerombol trónokat, lerombol minden akadályt, mert szabadság nélkül nemzeti lét, mint levegő nélkül a vegetáció, el nem képzelhető. E középeurópai újjászületés mindenütt sok vérbe került. A magyar világszabadság napja 184-8. március 15-ike épen azért emelkedik felül a világtörténelem minden hasonló eseményein, mert e napon a népjog diadalmaskodott erőszak, vér nélkül. Harc volt nálunk is, de nem az embert irtó, vért borzalmat terjesztő harc, hanem a megtisztult észmék- nek nemes, fegyvertelen küzdelme, melyből diadalma­san került ki a nemzet függetlensége, szabadséga, az állampolgárok egyenjogúsága, diadalmasan bontakozott ki a független magyar állam, mely részt, méltó helyt- követelt magának a többi kulturállamok sorában, 1848. március idusa a nemzeti ujjáébredés napja, az a határkő, melynél az uj Magyarország élete kez­dődik, az a határkő, mely eltemette a múltat avult intézményeivel, mely a béke nemes fegyverével ki­vívta azokat az intézményeket, melyeknek megterem­tése más európai államokban annyi vérbe került. Legdicsőbb, legszentebb napja 1848. március Idusa a magyar nemzetnek. E napon hullott le a nem­zet testéről az évszázados bilincs, e napon lett a nemzet szabaddá, függetlenné minden polgára egyen­lővé jogban és kötelességben. Megszűnt a választófal állampolgár és állampolgár között, testvér lett a ma­gyar a magyarral, testvér az édes magyar haza sze- retetében. Márczius idusának köszönhetjük, hogy magyar még e föld, hogy büszkén vallhatjuk magunkat egy független magyar állam magyar polgárainak. Legdicsőbb nemzeti ünnepünk, szivünk minden áhitatával áldunk téged s áldani fogunk, mig magyar e földön élni fog. Te tanitoltál meg haza és szabad­ság szeretetre, te tanítottál meg arra, hogy a nemzeti lét s szabadság ikertestvérekként össze vannak forrva s hogy nemzetünk szabadságát, függetlenségét meg­őrizni, s ha kell érte hősi halált halni minden Ma­gyarnak szent kötelessége. Igen meg kell halni, ha a haza úgy kívánja, el kell menni, ha még egyszer azt üzeni, amint elmen­tek azok meghaltak azok, kiknek drágább volta haza becsülete, mint rongy életük, kik vérűkkel pecsételték meg március idusának igazságát. Vértanuk, martyrok vére folyt a függetlenség­ért de a kihulló vér kivirágzott, a szabadságért el­ván s továbbra is csak álmodik emberi jogokról, népfölségről, testvériségről, vagy fölemelkedik hősie­sen s érvényt szerez akaratának s jogainak. És ek­kor, ezzel lett a magyar nép nemzetté, igazi, a mesék korába illő hőssé. A mi ezután jött, az már nem történelem többé, az legenda. A költő látnoki tehetséggel jósolja : „A magyar rév megint szép lesz, Méltó régi hírnevéhez! . . “ Szép lett, az egész világ glóriája s elismerése követte diadalait, óriássá lett nemcsak a világ, de újra önmaga előtt is, önérzete megszilárdult, önbizalma visszatért, ereje megsokasodott e nemzetnek, melynek szive ép, elméje fogékony, karja erős, izma acél volt. Aztán .. . aztán a tragédia is véget ért, a nem­zet elbukott, de erkölcsileg győztes maradt. S az er­kölcsi győzelem eredménye az, hogy most itt állunk, hogy a hála, a kegyelet, a tisztelet és lelkesedés e legnagyobb emlékünnepét megszenteljük. S midőn ezt tesszük, ama nagy idők elragadó lelkesedése, s hü honszerelme, öröme és keserve, önzetlensége és halál­megvetése, ragyogása és árnya bűvös igéző képpé szövődik össze, mely oda vésődött kitörülhetlenül a honfi szivek legbensejébe s mely mig él magyar e hazában mindig buzdít, lelkesít, követésre int. Ezért tette magyar népünk 1848. márc. 15-ét legnagyobb nemzeti ünnepévé. T. K. emlékezzünk! S midőn 57 év távolából visszaidézzük a múltak dicsőségét, ne feledjük, hogy csak akkor igaz a hála, akkor igaz a kegyelet, ha egész lényünket áthatja az a nemzeti szellem, ha * egész lényünket forrásba hozza az a tett erő, mely e nagy idők szent hagyománya. Kicsiny hazát adott ne­künk a Gondviselés, de nagygyá tehetik a hősi eré­nyek, az önfeláldozó erkölcsök. Szivünk önzetlen ha­zaszeretetéből törjön elő a szent fogadás : „Magyarok esküdjünk, szentül megfogadjuk, Nyelvünket s hazánkat soha el nem hagyjuk!“ És e mi fogadásunkat meghallgatják az egekben, s megértik a szivek mélységeiben is. Porladozó szi­vek reszketnek a megindulástól, megdobban újra az anyaföld s a tavaszi szellő szárnyára veszi a kitörő sóhajt, egyesíti a mi buzgó imádságunkkal: „Isten, is­ten áld meg e nemzetét, — áld meg e hazát!!“ hunytak sírjából kifakadta szabadság virága s a nem­zeti ellenálláson megtört a zsarnoki szeszély hatalma. Mert szent ügyért harcoltak, a szabadságért, melyre egy nemzet esküt tett március idusán s az esküt beválllani, a szabadságot megvédelmezni, se­regre támadt hadsereg lángszavára annak, ki a nem­zeti ujjászülétés megteremtője, kinek minden gondo­lata minden szívverése e nemzetért volt: édes apánk­nak Kossuth Lajosnak. Szeretni az édes magyar hazát, áldozni érte mindent, de semmiért fel nem áldozni a hazát, meg­óvni megvédeni szabadságát, függetlenségét, szeretni polgártársainkat, erre tanított meg bennünket 1848. március Idusa. Ezt hagyták örökségképen reánk dicső elődeink. Nem tudom, nem vizsgálom, hogy megőriztük-e sértetleuül ezt az örökséget, de látom derengeni a hajnalt, látom a független Magyarország felkelő nap­ját, látom kialakulni az önálló magyar nemzeti álla­mot, úgy a mint azt megálmodta a legnagyobb ma­gyar s a milyennek 1848. március Idusán megterem­teni a nemzet nagyjai akarták. Hiszem a jövőt, hiszem, hogy a magyarok Istene nem hagyja el as ő népét, mely annyit szenvedett a múltban, hiszek nemzetünk erejében, hiszek tagjainak összetartó akaratában, ebben az egységben van az erő s az erőben van a diadal. Hiszem hogy annyi honfi könny, annyi szenve­dés után, amennyi már édes hazánkat érte, ki fog virágzani a teljes szabadság, az igazi függetlenség fája, kisüt hazánk egén a világosságot terjesztő napsugár mely szétveri örökre a komor felhőhet, melyek azt beborították. Igen, hiszem a jövőt s bízom rendületlenül a magyarok nagy Istenében. Hiszem, hogy e szabad föl­dön, egy szabad magyar nemzet fog élni az idők végtelenéig. Mert a márciusi szent eszméknek diadalmaskod- niok kell s diadalmaskodni is fognak, ha beleoltjuk a vérünkbe, bevéssük testűnkbe azt a szent esküt, mit őseink tettek 1848. március idusán, hogy »Rabok tovább nem leszünk«, ha mi is erős, szent fogadást teszünk, hogy a mire minket a nagy nap megtanított követjük, megtartjuk. Mert ha igy cselekszünk í ... Sors le nem igázhal, Szolgánkká szegődik minden többi század, S egyre több nagysággal ékesít fel minket: Nemzetem élni fogsz, — nem lesz soha véged. SZÍNHÁZ. A hivatalos vendégszereplések ideje járja most, A direktor a jövő szezon társulatát mutatja. A múlt hét hétfőjén és keddjén Hegyi Lili ját­szott nálunk szerződtetési céljából és kedves hang­jával tehetséges játékával elsőrangú sikert aratott. A művésznőt szívesen látjuk nálunk a jövő szezonban — különösen Kornai után. Nem írhatjuk ugyanezt Hajós Elzáról a ki a Révész helyét volna hivatva betölteni. A művésznő tagadhatatlanul ügyes, sőt hangja is van, ára nekünk egész valójában kevés, — nem ide való. Tegnap Gyarmati János próbálkozott, a Krasznay utódja. Szánalmas kudarcot vallott. Ez biz eddig kevés eredmény s az általános képből nem sok biztatást látunk, különösen hogy azt is tudjuk, hogy a mostani elsőrendű erőkből egyetlen tagot sem láthatunk viszont. Pedig Révészt, Krasznait, Kéndit úgy reméltük, megtartja nekünk a direktor s hogy ezekkel biztosítja magának is a jövő szezon sikerét. Vasárnap d. u. a Baba operett került színre, este pedig János vitéz újra zsúfolt ház előtt. Mindkét darabban Révész aratott kiválósikert, a többiek pedig a szokott jók voltak. Hétfőn a Heidelbergi diákélet jutott zónába. A közönség nem győzött eleget tüntetni Szőke és Garai mellett. Kedden a Dolovai nábob leányában hosszú pi­henés után Pataki Rizát láttnk ismét, a kit pedig na­gyon nélkülöztünk már. A művésznőnek nem ártott a pihenés. Nyugott és gondos játékával szép sikert aratotL ' (She.) Városi közgyűlés. Hétfőn d. u. tarto ta a törvényhatósági bizottság március havi közgyűlését, melyen a főispán elnökölt. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről s a tör­vényhatóság állapotáról tudomásul vétetett, egyszers­mind polgármester indítványa folytán a közgyűlés az állami ipari szakiskolára vonatkozó szerződés tárgya­lása céljából f, évi március 23. d. u. 3 órára rend­kívüli közgyűlést tűzött ki, mert a törvény községi vagyon elidegenítése kérdésében megkívánja, hogy a felett külön e célra összehívott közgyűlést határozzon. Árvaszéki kültagokul Wallon Ede és Bőlönvi László választattak meg­Január havi adó elő- és leírás tudomásul vé­tetett Közgyűlés helybenhagyta a városi tanács azon határozatát, melyben a Szatmár-erdődi h. é. vasút fel­mondását a méntelepi trágya elszállítására vállalt szerződéses kötelezettsége tekintetében — elutasította. Közgyűlés a közkórházi szabályrendeletet jóvá­hagyási záradékkal ellátni rendelte. A Szatmár-udvari ut kiépítésére vonatkozó köz­gyűlési határozat jogerőre emelkedvén, közgyűlés tu­domásul vette a tanács előterjesztését, mely szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedett. Kolozsváry Károly felebbezését felső körtvélyesi bérlet tárgyában hozott tanácsi határozat ellen, köz­gyűlés elutasította s igy a bérlet Hartman Ferencé maradt Horvát Géza elleni figyelmi határozat jegerőre emelkedését a közgyűlés tudomásul vette. Közigazgatási bizottság féléves jelentése tudo­másul vétetett, valamint a városi erdők 1904. évi állapotára vonatkozó jelentés is. Bagaméri Sándor és társai volt rendőröknek más városi alkalmaztatásukban is meghagyta köz­gyűlés eddigi 480 korona évi javadalmukat. Miután a város közönsége szerződéssel vállalta el a Szatmár-bikszádi h. é. vasútra Kiszely Károly által jegyzett 2000 korona törzsrészvényt, elrendelte a közgyűlés a megfelelő névértékű törzsrészvények beváltását. A József főherceg laktanya parancsnokság ré­szébe a tornaterem felszereléséhez közgyűlés 4 db. fát engedélyezett. A építési szabályrendelet 58. §-ának olyan mó­dosítása, hogy az I. II. építési kerületben 150 □-öl, a III. és IV. építési kerületben 300 □-ölben állapít­tassák Ineg a telkek minimális kiterjedése, elfogadtatott. A szatmári és németi ev. ref. egyházak kérelme az ev. ref. tanitónőképezde céljára 12000 korona se­gély iránt visszaadatott városi tanácsnak a kérdés jogi természetének tanulmányozására és a fedezet kérdésének tisztába hozatala céljából. A róm. kalh. finépiskola átengedésére vonatkozó szerződés tervezete visszaadatott városi tanácsnak további tárgyalás végett. Néhai Besenyődi József nyugdíjas rendőr özve­gyének közgyűlés évi 117 korona özvegyi ellátást és 76 korona gyermek nevelési járulékot utalványozott. Szarvadi Pál telek-ketté-osztás iránti kérelmé­nek közgyűlés helyt adott. Beregszász város átiratát a közoktatási törvény revíziója tárgyában, közgyűlés tudomásul vette A szatmári bank kérelmét közgyűlés kiadta számvevőnek a közpénzek elhelyezésénél leendő fi­gyelembevétel végett. Felhívás előfizetésre. Most, midőn áldozatot nem kiméivé lapun­kat hetenkint kétszer megjelenő függetlenségi és 48-as politakai lappá (ettük: méltán szá- milhatunk a függetlenül gondolkozó olvasókö­zönség támogatására. Múlt vasárnapi számunkban megadtuk a pro grammunkat, melyhez hiven olvasóinknak hetenkint kétszer tartalmas és kellemes olvas­mányt fogunk kezében adni. Kérjük tehát, hogy a kezdet nehézségein keresztül ment lapunkat előfizetéseikkel támogatni szíveskedjenek. Egyben felkérjük hátralékos elő­fizetőinket, hogy az elmaradt dijat szíveskedje­nek beküldeni, nehogy a lap szétküldésében akadály álljon elő. Lapunkat eddigi előfizetőinknek április l-ig a régi árban vagyis januártól április l-ig egy koronáért küld­jük. Újonnan belépő előfizetőinknek pedig áprilisig tel­jesen ingyen küldjük a lapot. Előfizetési ár : Egy évre 8 Kor. - Negyed évre 2 Kor. Fél évre 4 „ Egyes szám ára 10 fill. Hazafias üdvözlettel a ,,Szatmár-Németi“ független politikai lap kiadóhivatala. HÍREK. Lapunk mai száma a tegnapi ünnepségek miatt egy nappal később jelent meg a rendesnél. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — A Kölcsey-kör ünnepe. Március 15-ének meg- ünnepelése igazán fényes volt városunkban, s az ün­nepélyek sorából leginkább a Kölcsey-kör gyönyöiű ünnepsége emelkedett ki, mely tegnap délután a szín­házban folyt le. Lelkes ünneplő közönség töltötte meg a színházat, melynek ábrázatjára kiült az ünnepi ban gúlát. A szép ünnepély műsorát a férfi dalegylet éneke nyitotta meg. A Hymnuszt énekelte dalegyesületünk szépen, összevágóan, ahogy minden fellépéskor énekelni szokott. Azután jött a Komáromy Zoltán dr. ünnepi beszéde, mely méltó glosszája volt a nagy idők emlé­kének s úgy a tartalom mélysége, valamint az előadás szónoki ereje a legnagyobb hatással volt a közönségre, mely hosszas tapssal jntalmazta a szónokot. Ezután Nagy Vince szavalta a „Talpra magyar“-t, igazi nemes hévvel, gyögyöiüen. Lelkesítő tüzes előadásával elta­gadta a közönséget, mely szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a fiatal előadót. Most Solti Vilma énekelt magyar dalokat s gyönyörű szép hangjával, tempera-

Next

/
Oldalképek
Tartalom