Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-03-15 / 13. szám
Szatmár, 1905. SZATMÁR-NEMETI márczius 16. Megtört az évezredes jég s a francia forradalommal Európa egy uj korszakba, a népjogok uralmának korába jutott. Az óriási munka, a nagy küzdelem még ma sincs befejezve, de annak az eszménynek, melyet a francia forradalom hullámai vetettek először felszínre diadalmaskodnia kell, mert a szabadság, az egyenlőség minden emberrel együtt született tulajdonság, melyek él a hó allatt is, mely kivirágzik a vérből, túléli a kinpad minden gyötrelmeit, eget kér s eget vív, lerombol trónokat, lerombol minden akadályt, mert szabadság nélkül nemzeti lét, mint levegő nélkül a vegetáció, el nem képzelhető. E középeurópai újjászületés mindenütt sok vérbe került. A magyar világszabadság napja 184-8. március 15-ike épen azért emelkedik felül a világtörténelem minden hasonló eseményein, mert e napon a népjog diadalmaskodott erőszak, vér nélkül. Harc volt nálunk is, de nem az embert irtó, vért borzalmat terjesztő harc, hanem a megtisztult észmék- nek nemes, fegyvertelen küzdelme, melyből diadalmasan került ki a nemzet függetlensége, szabadséga, az állampolgárok egyenjogúsága, diadalmasan bontakozott ki a független magyar állam, mely részt, méltó helyt- követelt magának a többi kulturállamok sorában, 1848. március idusa a nemzeti ujjáébredés napja, az a határkő, melynél az uj Magyarország élete kezdődik, az a határkő, mely eltemette a múltat avult intézményeivel, mely a béke nemes fegyverével kivívta azokat az intézményeket, melyeknek megteremtése más európai államokban annyi vérbe került. Legdicsőbb, legszentebb napja 1848. március Idusa a magyar nemzetnek. E napon hullott le a nemzet testéről az évszázados bilincs, e napon lett a nemzet szabaddá, függetlenné minden polgára egyenlővé jogban és kötelességben. Megszűnt a választófal állampolgár és állampolgár között, testvér lett a magyar a magyarral, testvér az édes magyar haza sze- retetében. Márczius idusának köszönhetjük, hogy magyar még e föld, hogy büszkén vallhatjuk magunkat egy független magyar állam magyar polgárainak. Legdicsőbb nemzeti ünnepünk, szivünk minden áhitatával áldunk téged s áldani fogunk, mig magyar e földön élni fog. Te tanitoltál meg haza és szabadság szeretetre, te tanítottál meg arra, hogy a nemzeti lét s szabadság ikertestvérekként össze vannak forrva s hogy nemzetünk szabadságát, függetlenségét megőrizni, s ha kell érte hősi halált halni minden Magyarnak szent kötelessége. Igen meg kell halni, ha a haza úgy kívánja, el kell menni, ha még egyszer azt üzeni, amint elmentek azok meghaltak azok, kiknek drágább volta haza becsülete, mint rongy életük, kik vérűkkel pecsételték meg március idusának igazságát. Vértanuk, martyrok vére folyt a függetlenségért de a kihulló vér kivirágzott, a szabadságért elván s továbbra is csak álmodik emberi jogokról, népfölségről, testvériségről, vagy fölemelkedik hősiesen s érvényt szerez akaratának s jogainak. És ekkor, ezzel lett a magyar nép nemzetté, igazi, a mesék korába illő hőssé. A mi ezután jött, az már nem történelem többé, az legenda. A költő látnoki tehetséggel jósolja : „A magyar rév megint szép lesz, Méltó régi hírnevéhez! . . “ Szép lett, az egész világ glóriája s elismerése követte diadalait, óriássá lett nemcsak a világ, de újra önmaga előtt is, önérzete megszilárdult, önbizalma visszatért, ereje megsokasodott e nemzetnek, melynek szive ép, elméje fogékony, karja erős, izma acél volt. Aztán .. . aztán a tragédia is véget ért, a nemzet elbukott, de erkölcsileg győztes maradt. S az erkölcsi győzelem eredménye az, hogy most itt állunk, hogy a hála, a kegyelet, a tisztelet és lelkesedés e legnagyobb emlékünnepét megszenteljük. S midőn ezt tesszük, ama nagy idők elragadó lelkesedése, s hü honszerelme, öröme és keserve, önzetlensége és halálmegvetése, ragyogása és árnya bűvös igéző képpé szövődik össze, mely oda vésődött kitörülhetlenül a honfi szivek legbensejébe s mely mig él magyar e hazában mindig buzdít, lelkesít, követésre int. Ezért tette magyar népünk 1848. márc. 15-ét legnagyobb nemzeti ünnepévé. T. K. emlékezzünk! S midőn 57 év távolából visszaidézzük a múltak dicsőségét, ne feledjük, hogy csak akkor igaz a hála, akkor igaz a kegyelet, ha egész lényünket áthatja az a nemzeti szellem, ha * egész lényünket forrásba hozza az a tett erő, mely e nagy idők szent hagyománya. Kicsiny hazát adott nekünk a Gondviselés, de nagygyá tehetik a hősi erények, az önfeláldozó erkölcsök. Szivünk önzetlen hazaszeretetéből törjön elő a szent fogadás : „Magyarok esküdjünk, szentül megfogadjuk, Nyelvünket s hazánkat soha el nem hagyjuk!“ És e mi fogadásunkat meghallgatják az egekben, s megértik a szivek mélységeiben is. Porladozó szivek reszketnek a megindulástól, megdobban újra az anyaföld s a tavaszi szellő szárnyára veszi a kitörő sóhajt, egyesíti a mi buzgó imádságunkkal: „Isten, isten áld meg e nemzetét, — áld meg e hazát!!“ hunytak sírjából kifakadta szabadság virága s a nemzeti ellenálláson megtört a zsarnoki szeszély hatalma. Mert szent ügyért harcoltak, a szabadságért, melyre egy nemzet esküt tett március idusán s az esküt beválllani, a szabadságot megvédelmezni, seregre támadt hadsereg lángszavára annak, ki a nemzeti ujjászülétés megteremtője, kinek minden gondolata minden szívverése e nemzetért volt: édes apánknak Kossuth Lajosnak. Szeretni az édes magyar hazát, áldozni érte mindent, de semmiért fel nem áldozni a hazát, megóvni megvédeni szabadságát, függetlenségét, szeretni polgártársainkat, erre tanított meg bennünket 1848. március Idusa. Ezt hagyták örökségképen reánk dicső elődeink. Nem tudom, nem vizsgálom, hogy megőriztük-e sértetleuül ezt az örökséget, de látom derengeni a hajnalt, látom a független Magyarország felkelő napját, látom kialakulni az önálló magyar nemzeti államot, úgy a mint azt megálmodta a legnagyobb magyar s a milyennek 1848. március Idusán megteremteni a nemzet nagyjai akarták. Hiszem a jövőt, hiszem, hogy a magyarok Istene nem hagyja el as ő népét, mely annyit szenvedett a múltban, hiszek nemzetünk erejében, hiszek tagjainak összetartó akaratában, ebben az egységben van az erő s az erőben van a diadal. Hiszem hogy annyi honfi könny, annyi szenvedés után, amennyi már édes hazánkat érte, ki fog virágzani a teljes szabadság, az igazi függetlenség fája, kisüt hazánk egén a világosságot terjesztő napsugár mely szétveri örökre a komor felhőhet, melyek azt beborították. Igen, hiszem a jövőt s bízom rendületlenül a magyarok nagy Istenében. Hiszem, hogy e szabad földön, egy szabad magyar nemzet fog élni az idők végtelenéig. Mert a márciusi szent eszméknek diadalmaskod- niok kell s diadalmaskodni is fognak, ha beleoltjuk a vérünkbe, bevéssük testűnkbe azt a szent esküt, mit őseink tettek 1848. március idusán, hogy »Rabok tovább nem leszünk«, ha mi is erős, szent fogadást teszünk, hogy a mire minket a nagy nap megtanított követjük, megtartjuk. Mert ha igy cselekszünk í ... Sors le nem igázhal, Szolgánkká szegődik minden többi század, S egyre több nagysággal ékesít fel minket: Nemzetem élni fogsz, — nem lesz soha véged. SZÍNHÁZ. A hivatalos vendégszereplések ideje járja most, A direktor a jövő szezon társulatát mutatja. A múlt hét hétfőjén és keddjén Hegyi Lili játszott nálunk szerződtetési céljából és kedves hangjával tehetséges játékával elsőrangú sikert aratott. A művésznőt szívesen látjuk nálunk a jövő szezonban — különösen Kornai után. Nem írhatjuk ugyanezt Hajós Elzáról a ki a Révész helyét volna hivatva betölteni. A művésznő tagadhatatlanul ügyes, sőt hangja is van, ára nekünk egész valójában kevés, — nem ide való. Tegnap Gyarmati János próbálkozott, a Krasznay utódja. Szánalmas kudarcot vallott. Ez biz eddig kevés eredmény s az általános képből nem sok biztatást látunk, különösen hogy azt is tudjuk, hogy a mostani elsőrendű erőkből egyetlen tagot sem láthatunk viszont. Pedig Révészt, Krasznait, Kéndit úgy reméltük, megtartja nekünk a direktor s hogy ezekkel biztosítja magának is a jövő szezon sikerét. Vasárnap d. u. a Baba operett került színre, este pedig János vitéz újra zsúfolt ház előtt. Mindkét darabban Révész aratott kiválósikert, a többiek pedig a szokott jók voltak. Hétfőn a Heidelbergi diákélet jutott zónába. A közönség nem győzött eleget tüntetni Szőke és Garai mellett. Kedden a Dolovai nábob leányában hosszú pihenés után Pataki Rizát láttnk ismét, a kit pedig nagyon nélkülöztünk már. A művésznőnek nem ártott a pihenés. Nyugott és gondos játékával szép sikert aratotL ' (She.) Városi közgyűlés. Hétfőn d. u. tarto ta a törvényhatósági bizottság március havi közgyűlését, melyen a főispán elnökölt. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről s a törvényhatóság állapotáról tudomásul vétetett, egyszersmind polgármester indítványa folytán a közgyűlés az állami ipari szakiskolára vonatkozó szerződés tárgyalása céljából f, évi március 23. d. u. 3 órára rendkívüli közgyűlést tűzött ki, mert a törvény községi vagyon elidegenítése kérdésében megkívánja, hogy a felett külön e célra összehívott közgyűlést határozzon. Árvaszéki kültagokul Wallon Ede és Bőlönvi László választattak megJanuár havi adó elő- és leírás tudomásul vétetett Közgyűlés helybenhagyta a városi tanács azon határozatát, melyben a Szatmár-erdődi h. é. vasút felmondását a méntelepi trágya elszállítására vállalt szerződéses kötelezettsége tekintetében — elutasította. Közgyűlés a közkórházi szabályrendeletet jóváhagyási záradékkal ellátni rendelte. A Szatmár-udvari ut kiépítésére vonatkozó közgyűlési határozat jogerőre emelkedvén, közgyűlés tudomásul vette a tanács előterjesztését, mely szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedett. Kolozsváry Károly felebbezését felső körtvélyesi bérlet tárgyában hozott tanácsi határozat ellen, közgyűlés elutasította s igy a bérlet Hartman Ferencé maradt Horvát Géza elleni figyelmi határozat jegerőre emelkedését a közgyűlés tudomásul vette. Közigazgatási bizottság féléves jelentése tudomásul vétetett, valamint a városi erdők 1904. évi állapotára vonatkozó jelentés is. Bagaméri Sándor és társai volt rendőröknek más városi alkalmaztatásukban is meghagyta közgyűlés eddigi 480 korona évi javadalmukat. Miután a város közönsége szerződéssel vállalta el a Szatmár-bikszádi h. é. vasútra Kiszely Károly által jegyzett 2000 korona törzsrészvényt, elrendelte a közgyűlés a megfelelő névértékű törzsrészvények beváltását. A József főherceg laktanya parancsnokság részébe a tornaterem felszereléséhez közgyűlés 4 db. fát engedélyezett. A építési szabályrendelet 58. §-ának olyan módosítása, hogy az I. II. építési kerületben 150 □-öl, a III. és IV. építési kerületben 300 □-ölben állapíttassák Ineg a telkek minimális kiterjedése, elfogadtatott. A szatmári és németi ev. ref. egyházak kérelme az ev. ref. tanitónőképezde céljára 12000 korona segély iránt visszaadatott városi tanácsnak a kérdés jogi természetének tanulmányozására és a fedezet kérdésének tisztába hozatala céljából. A róm. kalh. finépiskola átengedésére vonatkozó szerződés tervezete visszaadatott városi tanácsnak további tárgyalás végett. Néhai Besenyődi József nyugdíjas rendőr özvegyének közgyűlés évi 117 korona özvegyi ellátást és 76 korona gyermek nevelési járulékot utalványozott. Szarvadi Pál telek-ketté-osztás iránti kérelmének közgyűlés helyt adott. Beregszász város átiratát a közoktatási törvény revíziója tárgyában, közgyűlés tudomásul vette A szatmári bank kérelmét közgyűlés kiadta számvevőnek a közpénzek elhelyezésénél leendő figyelembevétel végett. Felhívás előfizetésre. Most, midőn áldozatot nem kiméivé lapunkat hetenkint kétszer megjelenő függetlenségi és 48-as politakai lappá (ettük: méltán szá- milhatunk a függetlenül gondolkozó olvasóközönség támogatására. Múlt vasárnapi számunkban megadtuk a pro grammunkat, melyhez hiven olvasóinknak hetenkint kétszer tartalmas és kellemes olvasmányt fogunk kezében adni. Kérjük tehát, hogy a kezdet nehézségein keresztül ment lapunkat előfizetéseikkel támogatni szíveskedjenek. Egyben felkérjük hátralékos előfizetőinket, hogy az elmaradt dijat szíveskedjenek beküldeni, nehogy a lap szétküldésében akadály álljon elő. Lapunkat eddigi előfizetőinknek április l-ig a régi árban vagyis januártól április l-ig egy koronáért küldjük. Újonnan belépő előfizetőinknek pedig áprilisig teljesen ingyen küldjük a lapot. Előfizetési ár : Egy évre 8 Kor. - Negyed évre 2 Kor. Fél évre 4 „ Egyes szám ára 10 fill. Hazafias üdvözlettel a ,,Szatmár-Németi“ független politikai lap kiadóhivatala. HÍREK. Lapunk mai száma a tegnapi ünnepségek miatt egy nappal később jelent meg a rendesnél. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — A Kölcsey-kör ünnepe. Március 15-ének meg- ünnepelése igazán fényes volt városunkban, s az ünnepélyek sorából leginkább a Kölcsey-kör gyönyöiű ünnepsége emelkedett ki, mely tegnap délután a színházban folyt le. Lelkes ünneplő közönség töltötte meg a színházat, melynek ábrázatjára kiült az ünnepi ban gúlát. A szép ünnepély műsorát a férfi dalegylet éneke nyitotta meg. A Hymnuszt énekelte dalegyesületünk szépen, összevágóan, ahogy minden fellépéskor énekelni szokott. Azután jött a Komáromy Zoltán dr. ünnepi beszéde, mely méltó glosszája volt a nagy idők emlékének s úgy a tartalom mélysége, valamint az előadás szónoki ereje a legnagyobb hatással volt a közönségre, mely hosszas tapssal jntalmazta a szónokot. Ezután Nagy Vince szavalta a „Talpra magyar“-t, igazi nemes hévvel, gyögyöiüen. Lelkesítő tüzes előadásával eltagadta a közönséget, mely szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a fiatal előadót. Most Solti Vilma énekelt magyar dalokat s gyönyörű szép hangjával, tempera-