Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-03-12 / 12. szám
Szatmár, 1905. S2ATMAR-NEMETI márczius 12. a választók a képviselőket öt évre látták el megbízással és igy a választás öt egész évre szóló munkaprogramm és ennek alaprendszere tekintetében döntött. Elvégre is, a lex Dániel puszta eltörlésével és az in integrum restitu- cióval a törvényhozói tevékenység ki nem merül. Minden kormány tehát, amely a maga léte és ezzel egyetemben a dolog természete szerint egész kormányrendszere fölöVt a nemzet döntését hívta föl, a házfeloszl&Vasnak ettől az idejétől kezdve a választások befejezéséig, lényegileg ügyvivő kormány. Az ő doiga a perfüggőség stádiumában van. A nemzet tanácsot ül fölötte, hogy ítéletet hozhasson. Ezen interimistikus idő alatt tehát a kormány messzemenő politikai frivolitás nélkül, nem szögezhet le a maga aláírásával olyan megállapodásokat, amelyek a nemzet lényeges érdekeit érintvén, a folyó ügyvitelnek határvonalán tulmennek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy kereskedelmi szerződéseknek a kormány részéről való aláírása, a dolog természete szerint sohasem lehetséges a Felségnek hozzájárulása nélkül. A királyt tehát obligálta a kormány a legkényesebb irányban, nemzetközi viszonylatban. Az a szerződés I. F erencz József girója alatt áll, máskülönben ne higyjük, hogy a német parlament letárgyalta és elfogadta volna. Ha tehát ezt a szerződést a magyar törvényhozás nem czikkelyezné be, megengedem hogy ez vámháborura vezetne, De nem azért, mert ilyen tartartalmu szerződést kötni nem akartunk, hanem éppen azért, mert kormányunk megkötötte, ahhoz a király hozzájárulását kinyerte és mi azt nem ratifikáljuk. Szó sincs róla, mi a királyi girot megszüntethetjük, ha sikerül békés utón más szerződést kötnünk. Ámde, hogy uj tárgyalásoknak, esetleg az önálló vámterület alapján kötendő uj szerződésnek minő akadálya az ekként már megkötött szerződés, hogy a girótól való szabadulásért minő árat kérnek és kellene fizetnünk : azt előre nem tudjuk. Szerződési szabadságunk formája tehát meg van óva, de Tisza kényszerhelyzetet teremtett és most meg a lényegen ejtett alig kiköszörülhető csorbát. Az önálló vámterület szekerének kerekét tehát nem kötötte meg Tisza, de megrakta a szekeret az utolsó pillanatban sulyokkal. Hogy aztán a közös vámterület szekerén minő gazdasági előnyöket hozott, a német szerződéssel, arról egy következő czikkben fogunk majd beszámolni. Hírek a politikából. — A király Budapesten. A fővárosi lapok egy részé azt újságolta, hogy a király a napokban Budapestre érkezik. Ezt a hirt azonban már „illetékes helyről“ meg is cáfolták. Igazán furcsa, sőt sérelmes dolog, hogy Magyarországnak, ennek a 20 millió lelket számláló nemzetnek nagyfontosságu válságát egy idegen ország fővárosában intézik. Húzzák-halasztják a végleges megoldást s e hosszú idő alatt egyre-másra hívogatják Becsbe a magyar politikusokat. Az alkotmányosság fogalma megkövetelné azt, hogy a király, aki a „legalkotmányosabb“ jelzővel van feldíszítve, ebben a válságos időben eljöjjön hozzánk s a mi fővárosunkban, Budapesten, igyekezzék a válság szálait kibogozni. Az osztrák kormányválságok idején soha sem Budapest volt a hely, a honnan az uralkodó az osztrák válságot elintézte. Ez aztán a paritás. — De azért nem sokára rámosolyog mi reánk is a felséges uralkodói kegy; a király e hó második felében Budapestre fog jönni. — Oh irgalom atyja ne hagyj el! — Kossuth halálának évfordulója. Március 20-án lesz Kossuth Lajos halálának tizenegyedik évfordulója, melyet az ország több helyén kegyelettel fognak megünnepelni. Az orsz. függetlenségi és 48 as párt kedden tarlóit értekezletén Barabás Béla indítványára elhatározták, hogy március 20 án megkoszorúzzák J Kossuth Lajos sírját. Ez alkalommal Bariba Miklós a kiváló publicista fog alkalmi beszédet mondani s ő fogja a párt koszorúját a sírra elhelyezni. Az ünnepélyt szokatlanul impozánssá fogja lenni a temetőbe kivonuló nagy meuet, melyhez a fővárosi polgárságon és az egyetemi ifjúságon kívül igen sok vidéki egyesület és kör, valamint a vidéki függetlenségi pártok küldöttségei is bejelentették csatlakozásukat. Másnap este fogja a párt a szokásos Kossuth-lakomát megtartani, melynek kimagasló pontja Apponyi Albert gróf beszéde lesz, ki kezében a Kossuth-serleggel fogja méltatni Kossuth Lajos érdemeit. A lakoma a Boyal- szálló nagytermében délután 3 órakor lesz, melyen a párt képviselő és kültagjain kívül úgy a fővárosból, mint a vidékről számosán fognak résztvenni. A függetlenségi párt részéről felhivatnak a vidéki körök, hogy az ünnepély minél fényesebbé tétele céljából zarándokoljanak fel e napon Kossuth Lajos sírjához s lehetőleg a lakomán is vegyenek részt s ebbeli szándékukat, előre jelentsék be a párt vezetőségéhez. A lakomán egy teríték ára hat korona. Ugyanezen az értekezleten Papp Elek indítványára azt is kimondták, hogy ; március 15-ét az idén különösen meg fogják ünnepelni a kerületekben. • — Kelemen Samu dr. Városunk orsz. képviselője, az „Egyetértés“ cimü tekintélyes fővárosi lapnak állandó vezérczikk Írója lett, amennyiben nevezett lap számára hetenkint egy-két vezető cikket ir. Dr. Kelemen Samu rendes publicistikai'tevékenységét a mai lapunk élén közölt cikkel kezdette meg. Az „Egyetértés“ erről a következő újdonságban ad hirt olvasóinak: Dr. Kelemen Samu. Szalmár-Németi szab. kir. városának országgyűlési képviselője, a mai nappal belső tagja lett az Egyetértés szerkesztőségének. Igaz örömmel adunk erről hirt és hisszük, hogy a mi közönségünk, amely már ismeri a függetlenségi és 48-as párt e kiváló tagjának ragyogó elmésségét, nagy publicistái erejét és tudását, ép olyan örömmel fogadja azt a tényt, hogy dr. Kelemen Samut ezentúl erős belső kapcsolat fűzi ehhez a laphoz, melynek munkatársi gárdája ezzel ismét egy elsőrangú erővel növekedett. Hisszük, hogy ennek jelentőségét különösen tudja becsülni a jogász-világ, amely régtől fogva tisztában van vele, hogy dr. Kelemen Samu a magyar ügyvédi karban is kiváló pozíciót foglal el. Természetes, hogy lapvezérünk a Szatmár-Néme- tivel való viszonyt ezután is változatlanul fogja fentartani. — A nagybányai mandátum, a Kúria visszautasította Almer Lajos és 19 társának Bay Lajos nagybányai képviselő ellen beadott kérvényét. A nagybányai választás ellen beadott petíció visszautasításának a története a következő: A nagybányaiak a petíciót rendesen elkészítették, közjegyzői okirattal igazolván a 19 aláíró személyazonosságát és beadták február 25-én, tehát az utolsó napon. A petícióból azonban véletlenül kimaradt a személyazonosságot igazoló okirat, melyet a peticiónálók másnap külön kérvénynyel beterjesztettek a Kúriához, ez a másnap azonban a beadásra kitűzött 30 nap után való volt s ezt már a Kúria, mint elkésettet figyelembe nem vette, hanem I a petíciót visszautasította. A kúriai bíráskodásról szóló törvény szerint joga van tiz választónak 15 nap alatt ugyanazt a petíciót ismét beadni, £ami értesülésünk szerint még e hét folyamán meg is fog történni. SZÍNHÁZ. Szerdán a »Miniszterválság« elég vontatottan ment üres hás előtt. Kendi Boriska azonban úgy játszott, mintha teli padok nézték volna. Nemcsak kedvvel, hanem kidolgozott, jellegzetes játékkal, hogy az a stréber asszony a maga tökéletes kaméleon-színeiben volt elénk állítva. Szőke nagyon jól affektált. Az anszamblról csak annyit, hogy a képviselőket személyesitők közt volt olyan is, amelyik inkább úgy mutatott, mint egy fűszeres-segéd. Csütörtökön Kendi Boriskának volt a jutalomjátéka »Egy szegény ifjú története“ cimü francia színműben. Egészen megtelt a színház erre az alkalomra, még pedig igen szép közönséggel. És nem volt hiába való az érdeklődés, mert egy hibátlan jó előadást láthattak, melyben kezdve a jutalmazotlól mindenki igyekvőén játszott és megállotta helyét. Kendi Boriska persze kitett magáért. Margit nehéz szerepét oly könnyűséggel s annyi tudással oldotta meg, amilyet és amennyit az ő művészetétől is ritkán láttunk. A romok közti jelenete, melyet jó partneré— Igen ? Mit akar ? — Kedves öregem, küldj nekem azonnal egy kis pénzt 1 — Hm. (Magában : jaj de, szemtelen!) — Menynyit ? — Csupán csak 10 ezer fontot! — Derék ! Jól kezdődik ! — Édes papa, azonnal elmesélem neked, mire és miért kell. — Sose meséld! Nem érek rá végighallgatni. Inkább küldök azonnal 20 ezret! Szervusz! — le- csenget. Dr. Dakborn pedig, a fiatal fiskális, akinek reggel még nem volt csak egy pár silling a zsebében, egy jó ötlete folytán délire már 20 ezer fontnak tény- j leges s egy fél milliónak reménybeli birtokosa s kap I még hozzá egy páratlan jó feleséget, aki felől nyu- ! godtan dorbézolhatja el a hozományt, nem fogja az egy árva szóval sem visszatartani az urát attól. Mert van egy pótolhatatlan jó tulajdonsága az áldott léleknek: — néma az istenadta. A doktor ur. Két tábla lógott a körút egyik kapuján: DR KOVÁCS GÉZA ÜGYVÉD. Szerényen húzódtak meg a feliratos táblák egymás mellett, a minthogy gazdáik is békességben, sőt jó barátságban laktak odafenn az I. emeleten egymás szomszédságában. Egy szép délután történt meg ez az eset. Az orvos-tudor ur épen betegeit fogadta nagy kényelemmel berendezett rendelő szobájában. Most egy jól öltözött, csizmás falusi ember jött be. — Mi a baja ? — kérdé az orvos. — Hát bizony, doktor ur, — szólt az ember, — hosszú annak a sorja. — Mondja el mentül rövidebben ! — Hát hogy elől kezdjem, ez előtt két hónappal történt, hogy egy hideg, zivataros éjszakán a sógoromhoz mentem szekeren a szomszéd faluba. Olyan istentelen idő volt, hogy másnap már belém vette magát a hideg. — Ahá, bülés! — mondá az orvos, de mivel kissé hosszadalmasnak találta az ember beszédét, igy szólt hozzá: —- Addig is, mig beszél, vetkeződjön le, hogy megvizsgálhassam. A falusi atyafi buta, értelmetlen arczot vágott az orvosra, de aztán megint tovább beszélt s közben a doktor ellentmondást nem tűrő parancsára, szinte gépiesen kezdett levetkezni. A beszédje természetesen hosszas és össze-vissza volt. Beszélt tücsköt-bogarat úgy, hogy a doktor már torkig volt a sok, értelem nélkül való fecsegéssel s rászólt: — Elég volt, hallgasson ! Most megvizsgálom ; de ne szóljon most már egy kukkot sé. Azzal el kezdte kopogtatni, hallgatni a nekivetkőzött embert, aki előbb bambán, utóbb már gyanak- vólag nézett az orvosra, mint aki nem érti, hogy miért kell most neki parancsszóra, meghajolva nagyokat szuszogni. Miután az orvos hosszas vizsgálat után sem tudott legkisebb változást sem felfedezni, ingerülten szólt rá az atyafira: — Hiszen nincsen magának semmi baja sem! — Dehogy nincsen, instálom, — mondta a falusi bácsi, — még pedig nagy bajom van. — Ugyan micsoda? — kérdé kíváncsian a doktor. — Hát az kérem alássan , hogy a sógor elkezelte a kétszáz forintomat. Az orvos-doktort majd megütötte a lapos-gutta. Osszekapkodta a bácsi cók-mókját, a kezébe nyomta I neki s úgy egy szál ingben kipöndörilette a folyosóra, a másik ajtóra mutatva, ahol Dr. Kovács ügyvédnek a névjegye volt kifüggesztve. Az nap este, mikor a két jó barát a kaszinóban egymással találkozott, az ügyvéd-doktor ezt mondta az orvos-doktornak : — Rólunk ügyvédekről mondják, hogy gyakran pőrére vetkőztetjük le ügyfeleinket. No látod csak, ma te szedted le a ruhát egyik kliensemről ! Smok. DR JÁROSSY BÉLA ORVOS-TUDOR rend. d. u. 2—4. Tudomásul! Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy Deák-tér 15. sz. alalt a volt Kellner Kálmán-féle vaskereskedést a mai kor igényeinek megfelelően és tetemesen megnagyobbítva rendeztük be. Raktáron tartunk mindennemű vas, szerszám, bútor és épület vasalásokat, görlécz és furnér árut, valamint mindennemű gazdasági czikkeket stb. — A n é. közönséget pontos kiszolgálásról biztosítjuk. — Szives pártfogást kérve vagyunk Melchner Testvérek vaskereskedők „Agrária“ gazdasági gépek elárusitása.
