Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-10-01 / 72. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1905. Oktober I. vasárnap. 72. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRIViEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: ' Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. j Egyes szóm ára 10 fillér. Szabadelvűek. 38 esztendei álomkór után csak most gyuludt ki előttünk az önmagunk érlékének történeti világossága, hogy gyávák és élhetetlenek voltunk. Csak most látjuk 'tisztán, mikor elfedflc előttünk a bécsi események, a múltnak összes gyalázatosságát, mely végre nyíltan szemünkbe vágta, hogy „néptörzs“ és provincia vagyunk. Csak most látjuk, mikor kiterítve fekszik előttünk a dicső 67-es alkotás, hogy mily határtatan gyengeség volt az, amit az a bizonyos szabadelvű hazaáruló párt nemzeti politikának s az önálló demokratikus magyar állam kiépítésének hazudott. A szégyen pírja borítja el arcunkat, hogy mi türtük ezt hallgatagon egy emberöltőn át s lesütöttük tekintetünket, mikor szemünkbe vigyorgott a bécsi nagyképűség császári fölénye. Rut és gyászos idők voltak ezek, melyeket örökre elsepert a nemzeti érzés, a magyar öntudat forradalma, amelyeknek szelleme még mindig kisért. Ez a »szabadelvű« uralom gyászos hagyatéka. Egyenes következménye annak, hogy akik a hatalom birtokosai voltak eddig Magyarországon, azok a szó szoros értelmében visszafejlesz- telték Deák Ferenc kiegyesését, megtöltötték korrupcióval, az önérdek kultuszával és osztrák mindenhatósággal, ahelyett, hogy nemzeti tartalmai, magyar erőt es lelket adtak volna neki. Most már nem is magunk, hanem ellenségünk Bécs nyitotta fel szemeinket. Immár két. Lapvezér: Dr KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Kománmy Zoltán. ségtelen, hogy ez a három évtized . Magyarország históriájának leggyászosabb korszaka volt, mely többet ártott állami szuverenitásunknak a legelvakultabb hatalmi terrorizmus féktelen tobzódásánál is. Bekötötték a nemzet szemét és úgy vezették az örvény felé a liatslom emberei s mént- hetlenül elveszett volna, ha idejekorán fel nem rázza aléltságából a sorsa felett őrködő géniusz viharzó ereje. Most itt állunk vértezetlen mellel, szemben a Korona megközelithetiennek déklarált felségjogaival s Ausztria vakemrő gyűlöletével. Ma már a király sem akar hallani olyan békéről, mely a jogok és kötelességeknek törvényen alapuló egyenlő megosztásán nyugodnék. — De mit is csodálkozunk rajta? Hogy is cselekednének ilyen botorságot, mikor a szabadelvü-párt 67 óta valóságos rabszolgatarója volt az összbirodalom felséges császári eszméjének, s a gazdasági és politikai felülállásnak akkora hitét és meggyőződését nevelte bele a bécsi bugrisokba, hogy azok Magyarországot — amint a múlt heti ^császári deklaráció is kifejezte — a legalsóbb rendű osztrák provinciának tekintik. Lehetetlen megrajzolni annak az érzésnek természetrajzát, melvlyel Luegerék irántunk viseltetnek. Ennek az érzésnek nincs történeti múltja és mégis több, mint 4-00 esztendős. Ott született, ahol megalapozták nekünk a Habsburg ház jövendőjét. Az osztrák magyar gyűlöletnek ily régi a kezdő dátuma, s azóta mérgezi erkölcseinket, békót tett szabadságunkra, SZERKESZTÓSEG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 == Telefon-szám 80. rr—r,-----zaerf Mindenne mű dijak Szatmárcn, a kiadóhivatalban fizetendők. féltékeny és gyűlöletes minden nemzeti törekvésünkkel szemben. Ez a szabadelvü-párt 38 évi munkája. Ideje, hogy a felébredt nemzeti öntudat végleg elseperje a föld színéről. Szeressük hazánkat. Beborult az ég. Komor vészfeliegek tornyosulnak felettünk. Nő az árnyék és terjed a sötétség. Akármerre nézünk, akármerre fordulunk : a hanyatlás, az anyagi rombolás, az erkölcsi dekadencia képei tárulnak elénk. Komoly, gondteljes időket élünk. A létfentarlás nehézségeit alig tudjuk leküzdeni, az ideális célokért való küzdelemben ellenségeink arra törnek, hogy -el- lankaszszák lelkünket, becsvágyunkat, igaznak keresésétől, a nyers hatalom fenyegetésével akarnak elriasztani, fitymálva becsmérlik önállóságunkat s számítva gyengeségünknek vélt előzékenységünkre, összezúzni, tönkresilányitani, nyiltan bevallott szándékuk. Hát a mi ezeréves harcunk dicső példái csak merő hazugságok ? Satnya, elernyedt, sybarita csúfság hires szittya erőuk ? Bátorságunk hősiességünk csak gyermekmese, mit babonás anyóka fecseg el a gyámoltalan gyermekeknek ? Csak viz az a tenger vér, mit hazánk oltárára áldoztak nagy elődeink ? Avagy a turulmadár fiókája gyáva nyultia ? Ami ereinkben már nem csörgedez magasztos idők hőseinek vére ? Ti, kik ádáz dühvei rontotok ellenünk, nem ös- meritek azt a titkos emeltyűt, mely megtizszerezi, megszázszorozza hatalmunkat; nem ösmeritek történelmünket, melyet csak hazugul eltorzított, szándékosan elferdített alakban tanultatok Mielőtt támadtok, — kutassatok; kutassátok azokat a hőstetteteket, amiket idegen történetírók, — ha egeszen el nem sikT A R C A. Strófák. i. Elnézem a ?zelid holdat; Lassag ballag pályáján . . . Tért ad neki minden csillag Tündökölve bókolván. Csodálom a dicső napot, Az ég tüzes szekerét, Büszke, hogy oly sok fényt kapott És gőgösen tekint szét/ Bámulom szép szemeidet, Mint a hold ép oly szelídek. S tüzesebbek, mint a nap, Érzem elkábitanak . . . II. Mit ér a zöld erdő nékem. Hogyha téged néni látlak; Mit, a madárdal a légben. Ha nem hallom hangodat Mit az égnek kék azúrja, Ha nem a te szemeid ; Mit a napnak ragyogása, Ha engem fel nem vidit? . . , Mit ér minden e világon, Ha te lennél boldogságom ? . . Szemeimből köny ered . . . Mért rabiád el szivemet? Gida. K Mozgó képek a tyukkiállitásról. Felvette: Mikulás. Gyönyörű idő kedvezett a kiállítás megnyitására. A zászlókkal feldíszített bejáratánál két cassa is várja as érkező vendégeket, de úgy látszik egy is sok, mert a »nép« nem nagyon tódul az őt érdeklő kiállítás megtekintésére. Végre látszik az »idegen forgalom,« mert három vidéki egy kis bámulás és alkudozás után, jegyet vált s a killitás területére lép. — Ha már koponyánkint. egy koronát kellett leszúrni — szól az egyik — akkor mindent megnézzünk. Legelőször a bejáratnál levő szobrot gusztálják, de valakinek a bölcsesége a vésést egy koszorúval takarta be s igy a Kiss Gtdeon név nem látszik. De nem is vizsgálják sokáig mert figyelmessé lesznek a vasúti mozdonyok szüntelen sípolását is tulbarsogó kukorékolásra. Ur Isteu! mennyi kakas, az ember azt hinné, hogy hajnalodik — a faluban. Pedig nagy városban vagyunk, hol országos kiállítást rendeznek ... A fogatok sorjában hozzák városunk szép asszonyait, mind eljöttek, de nem a kiállítást látni, hanem az uj*őszi toilettjeiket mutatják be a vármegyének. Bámulnak is az idegenek. A termetes asszonyság oldalba böki az élete párját, a ki egy ráncba szedett és parfumös szoknya után igyekszik. De a kettős igyekezett abba maradt, mert észreveszik, hogy az elnök most nyitja meg a kiállítást. Az elhangzott beszéd után várják, hogy a kormány képviselője is szót fog emelni, de hallgatott, Egy még mindég kormány párti Ferencz József ruhás védi is. Kérem csak azért nem beszél, mert a kakasok háborgatnák. Jót nevetnek a komolyan mondott védelmen s eloszlik a közönség a Kioszk terasszáról megtekinteni a kiállítást. A mi ídegeneink bámulnak ugyan az orpington tyúkokon de a deresedő gazda semmit se hagy szó nélkül ; I m Braun Mór férfi-szabó műhelyéből kerülnek ki a legelegánsabb í férfi-öltönyök, melyekhez ugyanott a legjobb minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. Üzlethelyiség : Deák»tér 22. »se.* íi városháza kötelében. Elismert pontos ■ és előnyös t kiszolgálás !! "=
