Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-07-30 / 52. szám
SZ A T M A R-N EMETI Szatmár, 1905. julius 30. képességének teljében, mikor a kántor-tanitó kötelességének minden tekintetben megfelel, akkor csakugyan helyt kell adnunk a hívek felszóllalásának. Mert az ügy ilyen stádiumában már többé nem belső ügye az egyháznak, hanem közérdekű ügy, melyhez joga van mindenkinek s különösen joga van a helyi sajtónak hoz- zászóllani. A tanács azt vitatja, hogy ezen kantoratusi földek haszna szükséges egy segédlelkészi állás javadalmazására, s most, hogy többé a kántori földek káptalan tartási célra a fel nem használhatók, a püspöki hatóság után javaslattal állott elő az egyház- község közgyűlésének, hogy a hitközség szavaz zon meg egyszer s mindenkorra 400 koronát egy hitoktató segédlelkész évi javadalmazására, mert ha ezt nem tenné, úgy a püspöki hatóság kénytelen lenne egy oly kántor tanítót alkalmazni, aki a megfelelő hitoktatói képességgel is bir. És ebben a javaslatban, mely kétségtelenül a Melles müve, rejlik a támadás Lipeczky existentiája ellen. A közgyűlés az egyházközség nagy szegénységére hivatkozva nem szavazta meg a 400 koronát, már most, ha a püspök, mint leiratában jelzé, levonja ezen tény consequentiáját, akkor Lipeczky Eleket állásából szépen kihippenti. Ezt a veszélyt látja az egyházközség és amelynek hívei a következő kérvényt intézték Fircák Gyula munkácsi püspökhöz. Nagym. és Főtisztelendő Püspök Űr ! Kegyelmes Atyánk! lett ? Hiszen ez a köteles hálának, melyet 40 éves szolgálatával kiérdemelt, csak egy picinyke morzsája volna. Ámde annak, aki kétórás éjjeli istentiszteletet kifogástalanul tud végezni, sem segédre, sem helyettesre nincs szüksége. Azután meg hogyan kellene hitközségünknek azon szégyenbélyeget elviselni, amelyet az a tudat nyomna homlokára, hogy kántorát, kitől örege ifja tanulta az egyházi éneket, rossz emlékként minden végkielégítés nélkül, minden nyugdíj nélkül bocsátotta el. Nem ! Nagyméltóságu Ur ! A Szatmárnémeti gör. kath. hitközség tagjai e szégyent nem tudnák elviselni és a legkevésbbé sem volna csoda, ha elégedetlenségők és megbotránkozásuknak sajnálatos módon adnának kifejezést. Ugyanazért a legmélyebb alázattal esedezünk hogy kántorunkat aki fegyelmi eljárás nélkül- hivatalából különben sem mozdítható el, állásában továbbra is meghagyni, a hitok'atásról pedig az ő sérelme nélkül méltóztassék gondoskodni. Egyébbiráut felszentelt jobbját csókolva vagyunk Nagyméltóságu és Fötisztelendő püspök urnák alázatos fiai: mintegy 90—1000 gk. hivő aláírása. Hisszük, hogy Fircák Gyula meghallgatja a hívek kérését s helyre fogja állítani a békét, mely a hitélet érdekében is szükséges. Mindenféle. Ha álmos az ember, alszik ! Ez egy olyan alap tétel, amelyet nem lehet megdönteni. Én legalább ug tar om s épen azért sohasém akarom megdönten vagyis ha álmos vagyok, hát alszom. Evvel jártam meg a napokban. Királyháza feli jöttem hazafelé a reggeli vonattal, nóta bene egész éccaka nem aludtam egy fikarcnyit se. Perss neki dűltem az alvásnak, ami minden nehézség né leül jól ment, mint a karikacsapás. Mikor aztán felét redtem egy hosszabb lélekzetü állomáson, az első vo! hogy kinéztem a kocsiból s mit látok ? „Nagykároly felirat vigyorog felém. Gyorsan leugrottam s még szt rencse, mert épen indult tovább a vonat s elvitt voln talán egész Debreczenig. Szegény Nagykárolyt pedig soha se szidta mc ember annyira mint én. (Pedig szidták bizony elege és elegen.) Csak az volt a szerencsétlenségben mégis a szí rencsém, hogy a ráfizetést, amivel megbüntettek voln; sikerült kisvindliznem. Vicibáld. HIKE K. Idegenben. Haza sóhajt az én lelkem, Hideg ez a tájék nekem — Köröskörül sötét hegyek. Fejem fölött bus fellegek: Napsugárra vágyom . . . Miként a szenvedő gyermek gyöngéden szerető atyjához, olyantántorithailan bizalommal fordulunk Nagyméitoságodhoz, alázatosan esedezve, hogy hatalmas szavával szivünknek fájó sebére gyógyító balzsamot nyújtani kegyeskedjék. Általános megdöbbenéssel hallottuk a folyó hó 16-án tartott, közgyűlésen, hogy Nagyméltóságod a szervezendő kápláni állás javadalmazására előirányzott 400 koronának meg nem szavazása esetén uj- és a hitoktatásra törvényszabta képesítéssel biró kántort szándékozik alkalmazni. Távol legyen tőlünk, hogy az egyházmegye kormányzásának ügyei felett kritikát akarnánk gyakorolni óriási önmegtagadásunkba kerülne azonban elhinni hogy az egyházmegyei hatóság egy újabban felmerült szükséglet kielégítése céljából azon a kántoron óhajtana nemcsak méltánytalan, hanem igazságlalan módon sérelmet eljeni, aki 4 évtized óta, híven, pontosan, lelkiismeretesen szóval mindnyájunk megelégedésére szolgálja egyházunkat De hát miért is kellene becsületben, közszeretetben és általános tiszteletben megőszült kántorunknak helyéből távoznia? Hiszen tudtunkkal sem testi, sem szellemi erőiben nincs semmi fogyatkozás. Társadalmi életűnkben még mindig az elsők és legjobbak között van szerepe, hivatalos kötelességét pedig irigylésre méltó erővel és buzgósággal teljesiti. De még gyöngélkedése esetén is nem igazságosabb volna-e, hogy helyeltest tartson maga' melHátha még naponkint fizetnek be egy fillért a heti fillér helyett. A napi befizetésből a„ első évben 182 millió márka lesz, micsoda hatalmas összeg ez és hány vállalkozásra tőke alkalom / A pénzből gyárakat kell alapítani; a gyár vezetői, tisztviselői, munkásai tulajdonosaivá lesznek a vállalatnak és a tökét, a mit kaptak, évi részletekben 50 éven át visszafizetik a k(jzös pénztárnak. A befizetések a közös pénztárba szünetlenül tovább folynak, amig az egész nemzet felszabadul, a mig a munka meg a tőke egy kézben lesz az egész vonalon. Ez az eszme, a német mérnöknek ez az eszméje, a mely csakugyan utópia, némiképpen hasonlít a Las- salle Ferdinánd eszméjéhez, a ki a tőkét meg a munkát szintén egyesítem akarta — állami támogatással. Hogy a németek mit szólnak Diesel mérnök eszméjéhez: nem tudom. Csak annyit tudok, hogy az emberföldön állandó a forrongás és hogy a haladó idő, amely uj meg uj csodákat hoz, megfogja hozni az emberiség megváltásának a csodáját is, az emberiség felszabadulását mai nyomorúságától. Akik ezen a hiten vagyunk, ma még csak az álmok földjén járunk. De az álmok földje egykor napfényes valósággá leszen. Hiába mondják, hogy aurea prima aretes est: kezdetben vala az aranykor. Az álmok földjén járva, úgy érzem, hogy az aranykor csak ezután fog elkövetkezne __________________ Fabula János. A m últkoriban egy fiatal házaspár családi életé- j ben korszakot alkotó esemény történt: a fiatal asz- I szonynak a mamája, vagyis a férjnek „szeretett“ anyósa^ egy szép napon nyom nélkül eltűnt. Hasztalan volt napokig a »gondos* keresés, a vőnek kitörő örömére • az anyós nem volt sehol. De milyen a sors forgandósága ?! Vő uram nem sokáig élvezhette a korlátlan szabadságot, mert a szemfüles rendőrség, — akit bizonyára nem a vő, hanem a felesége bízott meg a kereséssel, — elcsípte a mamát a fővárosban, ahová egy huszonegy éves fiatalember társaságában szökött meg. — Hja, mindig is Prielle Kornélia volt az eszményképe ! Képzelhető dolog, hogy az elcsípett és tetten ért mama a legnagyobb harci kedvben állított haza. A mélyen sújtott szegény vő iránt a részvét város-szerte órási. * Egy nálunk is kisebb vidéki városkában jártam a minap, ahol a vendéglő »kávéház«nak elkeresztelt részében két uj honpolgár ebéd után nagyban ütötte az andős kalábert. Rém dühvei és egymásiránt nem nagy bizalommal játszottak, mert gyakran előfordult, hogy ha az egyik »vannak«-ot mondott be, a másik rárivalt : — De már azt nem hiszem, mutassa ki I És bizony az is megesett, hogy csak hárman voltak a »vannak«-ok. Ellenben igazolására annak, hogy a civilizáció már hozzájuk is eljutott, ők is ja- páni figurával játszották a kalábert, csakhogy a 100 poén bemondását nem »banzáj«-nak mondották, hanem betüszerint igy: — »Koroki I« * Egy szép fiatal asszonnyal ismerkedtem meg legutóbb egy nagy névestélyen, aki tulajdonképen román származású, de magyarul tanul, sőt a kiejtéstől eltekintve már egészen jól beszél magyarul. Természetes azonban, hogy néha remek kifejezéseket használ a magyarban. hogy alig tudja az ember megállani előtte a nevetést. Épen az egész nagy tásaság előtt ő-vitte a szót s két testvérlányról beszélt, hogy milyen szépen tudnak zongorázni. így folytatta: — Külön-külön is jól játszanak, de négykézláb még szebben ! No már ekkor mindenki dőlt a nevetéstől. * Hogy a faji kiejtés gyakran átmegy az ortográfiába is és igy milyen jól veszi ki magát, arra bizonyság Isten előtt egy Tisza-Ujlak város főutcáján diszlő cégtábla, mely egy üzlet felett lóg ; ennyi az egész de való: Gálét Abrohám. -----------------------— Ha za sóhajt az én lelkem, Hol fenyő zug az erdőben —: Nem susog itt a falevél. Illatot sem hord itt a szél : Lomb- s virágra vágyom . , . Haza sóhajt az én lelkem, Nem értenek itt meg engem — Amit hallok idegen szó, Lelkemnek oly fájón hangzó: Magyar szóra vágyom . . . Fazékas Arthur. SL — Tanári előléptetések. A vallás- és közoktatás ügyi miniszter Kurtz Sándor dr. szatmári kir, katl és Fülöp Imre nagybányai állami főgimnáziumi rer des tanárokat a VIII. fizetési osztály 3. fokozatáb nevezte ki. — Uj osztálytanácsos, ö felsége a király d Barthos Adort, a kereskedelmi miniszteriuban osztáh tanácsosi címmel és jelleggel felruházott tniniszte titkárt, osztálytanácsosnak nevezte ki. — Hymen Zsirossy Béla ugocsamegyei alispái irattárnok kedden esküdött örök hűséget Nagyszőllő sön Csépes Péter ügyvéd leányának, Ilonka kisass szonynak. — Segédlelkészek változása. Pemp Antal káptt lani helynök Munkácsra segédlelkésznek Varga Józsi erdődi segédlelkészt helyezte ál, Erdődre pedig Láp Gyula ujmisést küldötte. — Házvétel. Bárdóly Ferdinánd Hám János-utc 4 számú egy emeletes házát a Postaépülét szomszéc ságában eladta dr. Keresztszeghy Lajos ügyvédne 50,000, azaz ötvenezer koronáért. — Egy mérnök balesete. Debreczenből írják, hog Krivoss Márton 28 éves helybeli mérnök vasárna lebukott a helyi vasútról. Sebei üszkösödésbe mentei át és szerdán meghalt. — Az ilobai állomás. Az újonnan épült ilobt állomást kedden adták át hivatalosan a közforgalorr nak. A hivatalos aktuson a nagybányai—szatmári vs sut részvénytársaság igazgatóságát Harácsek Lászl pénzügyi főtanácsos, igazgatósági tag képviselte. — A szatmári zenede értesítője. Most jelent me a szatmár-németi Dalegyesület zeneiskolájánál 1904—1905. évi értesítője Pataki Lajos gondos szer kesztésében 31 oldalon. Bevezetésül Pataki Lajos »A: úgynevezett nagy és kis félhang a zenében« cimme ir egy mélyzenei tudásra valló kis értekezést. Majd a iskolai év történetéről, az intézeti hangversenyeké számol be; ilyen négy volt az év folyamán. Az igaz gató tanács és a tanári kar tagjainak felsorolása utál a növendékek részletes érdemsorozata követkéz il Végül a zeneiskola ügyrendjéből közöl tájékoztató az értesítő és a jövő évi beiratásokra ad felvilágc sitást. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Deutsc Aladár segéd bányamérnököt bányamérnökké nevezt Szívjon ön egészsége érdekében csakis ALADINT, doboa? ára 86 fillér. mely a VFUrp glycerinmentes szivarkahüvely. legjobb ^ Dohányzá* közben nem lesz sem zsíros, sem fekel Egyedüli elárusitás Boros Adolf könyvkereskedésében
