Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-02-14 / 7. szám

Szatmár, 1905. SZATMAR-NEMETI íebruár 14. csönös becsülés, és egy gondolat: a város jövő fejlődése. Ez lebegjen folyton szemeink előtt s ez a törekvés adjon erőt vállvetett együttes mun­kásságunkhoz. A politikát hagyjuk e teremben folytatandó tárgyalásaink keretén lehetőleg kí­vül, mert a politikai meggyőződés, tapasztalás szerint a legjobb embereket is képes elválasz­tani egymástól s ott is elfogultakká teszi őket egymás iránt, ahol együtt kellene munkálkod- niok a város eminens érdekei előmozdításán. Hogy tehát ilyen velleitások ne zavarják itteni komoly munkálkodásunkat, ismetelten kérem a T. bizottságot, vessünk fátyolt a lezajlott ese­ményekre s legyen száműzve e teremből ezután minden olyan törekvés, mely ezt a harmóniát megzavarhatná. Ezen kitérés után a szatmár-bikszádi h. é. vasút építése ügyében beállott újabb kedvező fejleményekről teszek említést. A jelzett vasút üzletére a részvénytársaság megalakult. Az ala­kuló közgyűlés f. évi január 21-ikén folyt le Budapesten s a mennyiben az igazgatóság el­nökévé engem választottak meg, a város részé­ről pedig az igazgatóságba dr. Keresztszeghy Lajost, a felügyelő bizottságba Pethő György törvényhatósági bizottsági tagot, ezáltal a város a részvénytársaságban megfelelő képviseletet nyert. A vasútvonal vezetésében szükséges né­mely kisebb jelentőségű választások miatt folyó hó 20-ára újabb közigazgatási pótbejárás van kitűzve, melyre a kereskedelemügyi m. kir. mi­nisztérium műszaki közege oly felhatalmazás­sal küldetett ki, hogy az építési engedélyt eset­leg ott a helyszínén is megadhassa. Egy gyászesetről kell végül megemlékez­nem, mely a törvényhatósági bizottságot a múlt közgyűlés óta érte. Lengyel Endre a bizottságnak számos éven át volt virilis tagja halálozott el, akit az utóbbi időben súlyos betegsége gátolt abban, hogy a közgyűlés tanácskozásain részt vegyen. Egy polgári erényekben gazdag bizott­sági tagtársunkat veszítettük el benne. Indít­ványozom, hogy a közgyűlés fejezze ki rész­vétét az elhunyt bizottsági tag özvegyének és családjának. A bizottsági közgyűlés élénk helyeslések­kel kisérte a polgármesteri jelentés első részét s látható megnyugvással vette azt a békülé- keny hangot, mely abban nyilatkozott. Választás. Az üresedésben levő TI. osztályú szám­tiszti állásra 9 pályázó közül három jelöltetett úgymint: Pap Oltó, Dobrai Endre és Schneller Jenő. Beadatott 79 szavazat Ebből 39 esett 100 tagú: művészekből válogatott, katona zenekar hangversenyét hallgatja a járó-kelő és hogy a corsó képe itthon mindig egyforma, ott soha, hanem örökös változatosságban forrongó, tarka és izgalmas. A tér közvetlenül nyílik a tengeri kikötőre is, úgy hogy az óczeánt járó nagy hajók tarka zagyva népsége legelőször itt néz szét, idejön örülni először a száraz földnek, magán viselve a tenger járók saját­ságos, nyíltságát, elfogulatlan bátorságát és önbizalmát. Ám tagadhatatlanul a legérdekesebb, a legfigye- lemre méltóbb itt, Velencze napi tízezer turistája, a kiknek találkozója, pihenője, kiinduló pontja, a végcélja a szent Márkus tér. A világ minden tájáról valók ők. a kik közt láthatni. Színre: feketét, vöröset, creolt, elefántcsontszinü sápadtat, lenvirág kékszemüt, tüzes parázs fekete szemüt. Gúnyára: humuszos arabust, tollpanyokás préri lakót, czopfos kimónás japánt, kinézert, bugyo- gós törököt, kivasalt francziát, elegáns angolt. Nyelvre: románt, szlávot, indogermánt, angol szászt mentői több hébert. Egy rendkívül kábitóan zagyva tömeget, hullá­mozva, fecsegve, tarkán váltakozva, a kik közül: mindnek, mindnek, soha nem képzelt látni valókon tévelyeg a fényes szemük. A turista, a ki az ódon szépségekben gyönyör­ködni megy búcsút járni a Márk térre, legelőször az­zal a különös varázslatos hatással számol, a melyet a Márk-tér, mint városi főhely, a város szive, gyakorol az emberre, s mig ezzel az elragadó, erőszakos, iz­galmas összhatással meg nem békült: figyelmét kép­telen az egyes részletekre összpontosítani. A piazzán, (ez közönséges neve a térnek), — mint említettem, — a legvonzóbbak, az öntudatlan varázst leginkább felkeltők: a teret bekerítő építészeti reme­kek, köztük főkép a szt.-Márkus templom. Dobrai Endrére, 24 Pap Ottóra és 15 Schnel­ler Jenőre. Ennélfogva Dobrai Endre megvá­lasztott számtiszlnek nyilváníttatott. Kormányrendeletek. A belügyminiszter az 1903. évi városi zár­számadást jóváhagyta. Közgyűlés ezt tudomásul vette. Az 1905. évi költségvetést általában szin­tén elfogadta a belügyminisztérium, mindössze néhány kisebb jelentőségű észrevételt tett, a mire a városi tanács már meg is tette felvilá­gosító jelentését. Ez is tudomásul vétetett. A vallás és közoktatásügyi miniszter'leirata folytán a közgyűlés elfogadta a Rákóczy-utczai óvodára vonatkozólag kötött szerződést. Tanácsi előterjesztések. Az adófelszólamlási bizottságba a tanács előterjesztése folytán Makay Antal póttagul megválasztatott. A közkórház fedelének kijavítása a köz­kórházi tartalékalap terhére elrendeltetett. A múlt évi november és deczember havi elő- és leírások tudomásul vétettek. Gazdasági szakbizottsági javaslatok. A körtvélyesi és erdei legelők nyári legel­tetési dijait a közgyűlés a múlt évihez hasonló mértékben állapította meg. A középületek fenntartási és javítási mun­kálatainak végrehajtása a tanácsi előterjesztés­hez képest rendeltetett el. A méntelepi jégverem felépítését a köz­gyűlés végleg elhatározta s annak végrehajtása iránt teendő intézkedéssel a városi tanácsot megbízta. A városházi heteseknek három hónapra havi 10 — 10 korona pótlékot engedélyezett a közgyűlés. A nyugalmazott rendőrök segély iránti és özv. Zsálik Nándorné lakbérpótlék iránti kérel­mét azonban elutasítói ta. Nyugdíjazás. A nyugdijválasztmánynak Péchy Antal tisz­teletbeli főkapitány nyugdíjazás iránti kérelme tárgyában hozott határozatát a közgyűlés jóvá­hagyta egyszersmind Péchy Antal hosszú ideji buzgó hivatali szolgálata felett elismerését jegy­zőkönyvbe iktatta. Már vagy harmadszor csavarogtam össze-vissza a prokuracziák alatt, mikor engem is elkezdett a temp­lom vonzani. Minlha bűvköre lenne: a ki belekerül megtorpan az ámulattól, mint a kit fizikai fájdalom ér hirtelen. Pedig igazán nem tudnám elmondani hogy az első látáskor mit is láttam rajta tulajdonképen. Egy ezer szinvegyületben összegomolyodott tarkaság, sok más-más kivitelben változó építészeti disz tetők, kupo­lák, pillérek, oszlopok, simán fénylő homlokzatok, ki­ugrók, dombormüvek. párkányok, aranyban csillogó frízek, mozaikok össze visszasága: mint egy gomolylyá gyúrt csipke tömeg — de márványból — szóval egy ősz sze-visszaság marad meg csak az emlékezetben lefotogra- firozva, az első látás után és csak ötödszöri hatod szőri látásra képes az ember kialakítani ebből a cha- oszbol magát a remek' szép épületet. A priori, min­den márványból van rajta a mi csak kő. Kék, zöld, piros, sárga. lila, habos tarka, hófehér, fekete, sima, érdes, csiszolt, matt márványból, melyik milyen kivi­telben érvényesül jobban. Ezekből : oszlop, iv, sima­lap, mozaik, relief, szobor, csipkefaragás, borítja a föfalmezőket — ezer változatosságban szaladva össze a sarkok, csúcsok, tartók finomabb kivitelre szánt rész­leteibe. Az embert később megkapja egy-egy részlet s azoknak szentelvén figyelmét csak felületesen emlék­szik az épület konstrukcziójára. Ez azonban nem is a fő hatást keltő: minélfogva nem is nagyon érdekes. Az egész egy görög kereszt formájára van ala­pozva, a melynek üresen maradt szögleteit is beépí­tették később, úgy hogy ma kívülről szabályosan négyszögü. Három frontja van: délnek, keletnek és északnak, a nyugati rész hozzá van fektetve a dogé palotához. (Folytatása következik.) A sz. kir. város ügyei. Közkórházunk kibővítése. A belügyminiszter nem régiben leiratban hivta fel. a városi hatóságot azon körülményre, mely szerint a Közkórház jelenlegi stá­diumban nem fele! meg a közegészségügyi követ ’ ményeknek. melynek legnagyobb részbeni hibája az épület elégtelenségében fekszik. A városi tanács, a miniszteri leirathoz képest záros határidőn belül fel­hívta tehát Dr. Kölcsey Ferencz közkórházi fő, mint Dr. Török István alorvosok, nemkülönben Erdélyi Ist­ván városi főmérnököt, hogy egy részletes előterjesz­tést nyújtsanak be a tanácshoz, mely előterjesztésben sorolják fel mindazon módozataikat, melyek a köz­kórház szükséges kibővítését czélozzák. Erdészetünk forgalma január havában. A város tulajdonát képező különböző erdőkben termelt faanya­gok eladásából a múlt január hóban összesen 9170 kor. 80 fillér összeg fizettetett be a közpénztárba. Állami fogyasztási adók után esedékes járandó­ság. Városunk közönségének, az 1899. VI. t.-cz. alap­ján joga van az állami fogyasztási adók és italmérési jövedelmek meghatározott összegén felül, elért ered­ményből bizonyos jutalékra. Az igy elért töblet után városunk közönsége a múlt év jövedelméből a pénzügy­minisztérium rendelete folytán 24934 kor. 55 fillérben részesült. Ezen összeget, a jelen évre is megállapítani kérte a városi tanács, a pénzügyminisztérium által. Kiutalás az állami népiskolák építési költségeire. A vallás és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a városi hatósághoz, mely leiratban megállapította a Szatmár-Németiben és a Szatmárhegyen épített állami népiskolák felépítése és belsőberendezése körül telje­sített munkálatokért, a megtartott felülvizsgálat alap­ján a végjárandóságot. E szerint Radnay és Gsimar czégnek. végjárandóságát a tanács a Rákóczy és Ki- nizsy-utczai iskolai épületek után 14758 kor. 18 fillér­ben, a szatmárhegyi iskolai épületek után pedig 16522 kor. 29 fillérben, összesen 31280 kor. 47 fillérben ál­lapította meg A Szatmár-Németi Ipari Hitelszövetke­zet, mint vállalkozónak végjárandósága, a Wesselényi és Három-utcza-köz iskola épületekért 17106 kor. 41 fillérben, mig az összes iskoláknál teljesített belső berendezési munkálatok után 1332 kor. 26 fillér, ősz. szén 18438 kor. 67 fillér, végre a szóban levő isko­lákhoz szállított padok után Bernhardt Rezső és Tsa. vállalkozók végjárandósága 8986 koronában állapít­tatott meg. Ezen kiutalásokkal szembén, az egyes vállalkozó czégek pedig arra köteleztettek, hogy a felülvizsgálatnál észlelt hiányok teljesítésére megfelelő összeget helyezzenek letétbe, mint biztosítékot, mely biztosíték csak azon esetben utalandó ki, ha a fenti czégek mindenben eleget tesznek a követelményeknek s a hiányokat helyre hozzák. Megjegyzendő, hogy az észlelt hiányok pótlására az illető vállalkozó czégeket maga a közoktatásügyi minisztérium kötelezi. A közigazgatási bizottság mai napon tartott ülé­sében több érdekelt kérelme folytán elhatározta mi­kép a Hamvas és Szilbokor dülő-beli földek a hul­lámtérből kivétetnék s nyomásos gazdálkodásra alkal­mas földek közé tartoznak. SZÍNHÁZ. Szerdán a szab arai Consul második előadásán egészen üres ház előtt játszották a művészek. Az elő­adás sokkalta jobb volt mint az első bár még mindég nem ütötte meg a várható mértéket. Sikert Kendi ara­tott a kinek discrét, finom, játékáról mint mindég most is csak elismeréssel szólhatunk. Csütörtökön Garai Húsnak volt a jutalomjátéka a Pillangó csata színműben. As előadás általában is kitűnő volt Garai pedig különösen excellált. A közön­séget pedig nem éltjük már t. i. azokat [a kik nem voltak ezen az elsőrendű előadáson. — Tingii bangli operett fércekben zsúfolásig megtelik a színház és zugmorajlik, az előadás alatt tüntetés pisszegés, hír­lapi rosszálás rendőri közbejövetel dacára folyton foly­ván. így az operett primadonnáké immár a színház s a könnyű múzsa könnyű tehetségű képviselői úsznak a dicsőségben. — Van pedig a színházban szép ko- mely előadás nevesiró neves darabját Isten adta tehet­ségek játszák, s akkor, üres tátongó ház ásit a legjobb igyekezetre a törekvésre a szorgalomra, a mit például a kicsi Garai is beleszokott játszani a szerepeibe. Nem irom le ki ebben a dologban a szegény — min­denki tudhatja. Pénteken elsőrendű előadásban de zónában Arany­virág bájos dallamos operett kerül színre. Az előaJ ’- son ismét tüntetés volt — Solti ellen — s a tüntetést ismét ugyan az a frakció rendezte mely a művé znő első tellépte alkalmával sem késett tudomásunkra hozni, hogy a nemes egyesület szintén a világon van. Mél- tóztassanak urak kisjátékaikat folytatni, most már senki sem boszankodik rendkívül szellemes ügyeskedéseiken sőt igen jól mulatunk azon. Azt hiszem a dologgal

Next

/
Oldalképek
Tartalom