Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-07-02 / 44. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-1 IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkatárs: Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 -- - Telefon -szám 80. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A vármegyék és törvényhatósági városok kezébe van most is letéve alkotmányunk drága és szent klenódiuma. Rajtuk áll azt megvédeni, kezükből a császári fizetett szolgáknak semmi áron ki nem adni, nehogy a zsarnokságnak a pokolban kovácsolt s az elnyomottak vérével befestett koronáját e ragyogó ékszerrel, ősi ereklyénkkel díszíthessék fel a sárga-fekete lelkű udvaroncok. A vármegyék és törvényhatósági városok egymásután kezdték meg a hazafias állásfoglalást a darabant kormánynyal szemben. Törvénytelen korynánynak nem adunk sem adót, seyyi újoncot \ — Ez a tiltakozás hangzik most fel egyre-másra a közgyűlési termekben. Az ország legtekintélyesebb vármegyéi Pestmegyével az élükön, az ország legnagyobb városai Budapest székesfővárossal egyetemben már kimondották a passzív ellenállást: az adószedést eltiltották tisztviselőiknek. Szatmár városa, amely a legutóbbi képviselőválasztáson már megmutatta, hogy jobb eszére tért és a függellenségi zászló alá állott, nem maradhat el a küzdők közül, amint hogy nem maradhat el onnan egyetlen magyar törvényhatóság sem. Mert furcsa dolog az, hogy a mai nap- ság egyes emberek nyíltan az abszolutisztikus törekvésű kormány és az annnak háta mögött álló kamarilla mellé állanak s ennek dacára megarrogálják maguknak a „hazafias“ jelzőt. A törvényhatóságoknál nincs ilyen nagy- képű hazugság. Vagy a nemzeti ügy mellé áll egy törvényhatóság és a képviselőház határoSzatmár az alkotmány védelmében. Mint annak idején háborús világban fenyegető veszély esetén körülhordták az or- ! szágban a véres kardot, hogy talpra álljon a ' hon minden fia: úgy történik most is. Meg- ; szólalt a riadó. A képviselőháznak Apponyi ^ szövegezte és Bánffytól benyújtott klasszikusan szép alkotmányvédő határozata, mint tárogató zúgott végig az egész magyar hazán. Hatalmas hangja megzörgette a vármegyék és törvény- hatóságok nehéz tölgy fakapu it, hogy ott belül is mindjárt meghallották a harcra hivó szózatot. Valóban harcra hiv ez a szózat mindannyiunkat : törvényhatóságokat és egyeseket egyaránt. És pedig egy fegyvertelen, méltósá- gos harcra hiv. Amint van fegyveres béke, úgy van fegyvertelen, békés bábom. A miénk az! Puska nélkül, ngugodtan, méltóságteljesen fogjuk megvívni ezt a nagy döntő harcot a nemzeti fejlődés érdekébén az osztrák és labanc-magyar ármánynyal szemben. A cél tisztán áll előttünk. Sokan mondják, hogy a magyar ko- mandó nem lelkesíti és nem hevíti a magyar nép alsó rétegeit annyira, hogy ez a végső Iehelletig való ellentállás indokolva lenne; szerintük a jelen időkben a magyar nép nem tudna soha e célért olyan lelkesedést mutatni, mint 48-ban. Ne dobálózzunk a szavakkal ! Mindenki tudja, hogy a magyar vezényszó jelszava alatt folytatott küzdelem nem egyoldalúig csak a komandóért folyik. Gazdasági önállóságunk, külképviseletünkben és a hadseregben államiságunknak a nyelvben és a külsőségben való megnyilatkozása, célpontjai ennek a harcnak; vagyis, mondjuk ki úgy, ahogy van : régóta és lassankint felgyülemlett anyag folytán a nemzeti eszme harca ez a bécsi magyar-ellenes törekvésekkel szemben. A nemzeti eszme pedig, melylyel együtt már egyenesen alkotmányunk is meg van támadva, lehetetlen, hogy ne lelkesítené mindig a magyar embert, és pedig kivétel nélkül mindet, önfeláldozó, elszánt küzdelemre, melyben ha kell enmagát is kockára teszi, vagyoniig, sőt személyileg is, ha kell. A parlamentarizmus alapelveinek megcsúfolása történik most ennek a parlamentárisnak tartott Magyarországban- Többség nélkül, sőt annak ellenére alakult kormány akarja érvényesíteni nálunk osztrák császári urának a rendeletéit. Ez a vén kimustrált csataló be akarja szedni és szedetni császári parancsszóra a képviselőház által meg nem szavazotl, most meg képviselőházi határozattal eltiltott adókat és újoncokat. Szerencse, hogy a kivitelnél ott áll az útba a maga ódon méltóságával a mi féli ve őrzött végvárunk, a sokat kigunyoU vármegye. Az alkotmánytipró hatalomnak utolsó kirohanása elől ide menekülünk ebbe a várba, ennek mohos kőfalai mindig sikerrel védték meg az alkotmányt, megtörlek annak vaskapuján a zsarnokság szuronyai. Tánc-vágy. A zene játszik a nagy terasszon, Itosztont lejtenek a párok Ott járja épen a legszebb asszony S én őt nézve álldogálok. Mint piheg gyorsan galamb-kebele, Hogyan simul a párjához ! Mily édesen ring egész termete, S zene vegyül kacajához/ A fordulónál ruhája lebben S félre csúszik a kis zsúpon Terpsichore se táncolt tán szebben S kisebb, csinosabb lábakon ! Jöjj velem, édes, csak egy fordulóra, Hajtsd illatos fejed ide! S bár üssön éjfélt s hajnalt az óra. Nem vesz el tőlem senki se I —e. Amerikai megfigyelések. Braun Márkusról. Irta : Gál Jenő. E névről hazai lapjaink az utóbbi hetekben sokat Írtak, a M—g és Bp—H. támadó — a P.—H. védő módon. Mint e lapok közölték, e név birtokosa az Egyesült Államoknak bevándorlási biztosa több közép európai államra. Állítólag 20 év előtt, mikor kivándorolt, viselt dolgai lettek volna idehaza és azért molesztálta a fővárosi rendőrség, állandóan megfigyelvén őt, a Hungária szállóban és felbontván leveleit. E név kapcsán az amerikai magyarság politikai szerepléséről oda át — jut eszembe egy és más. líraim Márkus — odaát Brown Marc (mint a Neuman Newmann, a Grünstein Greenstone) Amerikában a magyar nemzetiség politikai vezére, összekötő kapocs a választók és a kormányhatalom közölt — nem talán pénzelés dolgában (legalább erről nem tudok) hanem azért, mert a választók közt nagy ismeretsége, a kormányban sok barátja van. Politika dolgában a hívei közzé kell még számitanom az orosz és lengyel zsidókat is. Grown erős republi- canus, de a magyarok a „New England“ (Atlanti párti) államokban jórészt azok, már pedig itt laknak a legtöbben. Az első magyar amerikai clubnak a „Hungarian American Republican club“ elnöke — amely Amerikának egyik legelitebb clubja, tagjai csak naturalizál- tak vagy benszülöttek és amerikai értelemben vett gentleman-ek lehetnek. E clubhoz tartozni — jó ajánló levél odaát, ahol különben is az adja meg a férfi értékét, hogy mely exclusive cluboknak a tagja, így pl. szokásban van a nősülő fiatalemberről felsorolni clubtagságait. Február 14-én a Library-Hallban — illetve a Houston street-i Little Hungarian (Kis-Magyarország) vendéglőben az elnök tiszteletére adott közvacsorát Brown ur rendezte. Nem csekélység ez odaát. Hazai lapjaink is méltatták az eseményt, de fontos is ránk nézve az amerikaiak rokonszenve óriási kivándorló contingensünk mialt. A németek, franciák és olaszok mindent megmozgattak, hogy nekik részük legyen hasonló megtisztelésben — de nem sikerült. A magyarok segélyével kezdődött Roosewelt politikai carrierje. Előbb volt rendőrkapitány New- Yorkban, utána New-York állam kormányzója azután atelnök, végül elnök. 1903. karácsony táján, a második brooklini hid, (mely New-Yorkot Brooklinnal köti össze) megnyitásán feltűnést keltett, midőn az elnök legtovább Brownt tüntette ki beszélgetésével. Mint mondják — köztük a köszönés módja: Halló Marc 1 Halló Teddy! (Thedeor). Az amerikai magyar lapok, az oroszok és lengyelek lapjai — kivéve pár demokrata lapot — legfőbb politikai tekintélynek Brownt ismerik el. Mikor a nemzeti szövetség megbízásából Zseni József és társai lobogót vittek az amerikai magyaroknak, a már említett hosszú nevű club fogadta őket, de valami érzékenykedés miatt nem a választmány, hanem ad hoc bizottság, Burgernek a 2-ik utcai magyar vendéglősnek a vezetése alatt. (A vendéglőjében ott Lefoglaltam e helyett, hogy a t. olvasóközönség b. figyelmét felhivjam azon körülményre, miszerint tekintettel arra, hogy rövid időn belül kizárólagos festék üzletemet ------ ■ — Ka zinczy-ntcza 8. sz. a. helyezem át a raktáron levő festékeket a fuvarozási költség megtakarítása czéljából a beszerzési áron lulárusitom Tisztelettel NEUMANN GYULA
