Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-06-28 / 43. szám
IX. vfolyam Szatmár, 1905.Julius 2. vasárnap 44 szám.\ ^-------------------FÜ GGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRIWEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASARNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs : 0r. Komáromy Zoltán. Nagy Vince. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10- Telefon-szám 80. ------—r Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. « I A szabadelvű párt. Van a képviselőháznak egy pártja, hang- * súlyozom, hogy a képviselőháznak, mert hogy \ ennek a pártnak ma már a nemzet körében j gyökere lenne, alig hiszem, mely magát, a sza- I badelvüség jelzőjével diszité fel s conventikulu- | mait a Lyod klubban tartja. ' A kiegyzés óta ez a párt uralkodott a parlamentben, ez a párt ült a nemzet nyakán, omnipotenciával gyakorolta a hatalmat, vitte az ország kormányát. Ha. a politikai viszonyok nálunk is, mint más parlamenttel bíró, alkotmányos államban van, normálisak lennének, e hosszú uralom azt jelentené, hogy e párt az ország javára gyakorolta a hatalmat s ennek következtében élvezte oly hosszú időn át a nemzet bizalmát. De nálunk bizony nincsenek s nem voltak normális, egészséges viszonyok a politikában s a tény, hogy a szabadelvű párt hatalmon ült, korántsem jelentette, hogy a párt közmegelégedésre vezette az ország ügyeit, korántsem jelentette, hogy e párt birla, élvezte csakugyan a nemzet, a választók többségének bizalmát, mert nálunk, a legutóbbi választásokig,, Matt. A leány szülei sokáig ellenkeztek. A férfi kezdő ügyvéd volt és nem bíztak benne, hogy lesz valamivé. A leány makacs akarata végre diadalmaskodott. — Meg volt az esküvő, egy hónapig utaztak és azután megkezdték a házasság csendes békés munkás életét. Az első mámor hónapokig tartott. Egy félév telt el, amig szinte mindennap újra érezték győzelmük örömét — egyesülésük mámorát, lassan azonban jelentkezett ekkor az únalom. Meglepetve fogadták és szégyenkezve titkolták maguk előtt is. De nyilvánvaló volt már, hogy egymás társasága nem elégíti ki őket. Az örökös együttléthe befurakodott a fanyarság. Nem volt mit mondaniok egymásnak. Próbálgatták a dédelgetés és becézés régi játékait és unottnak találták. Nézték egymást, ásitoz- tak és tanácstalanul ődönglek a lakásban. — Paula, kérdezte egy napon a férfi, tudsz sakkozni ? — Nem/ — \álaszolt az asszony. — Miért? — Az Íróasztalom fiókjában megtaláltam a régi sakktáblámat. Kedves volna. — Taníts meg — mondta az asszony. — Jó! — kiáltott örömmel a férfi. Kihozta a kockás táblát, felállította a figurákat és magyarázni kezdett. Eleinte kissé nehezen ment a dolog, de azután mindent megértett az asszony. Az idő gyorsan telt el és mikor végét vetették e tanításnak, örömmel állapították meg: — Ezentúl mindennap játszunk. Mindennap játszottak. Az ebédutáni és a vacsomely bizvást tekinthető nemzeti ujjáébredésnek a parlamenti pártok számaránya nem a nemzeti bizalom szerint, hanem a merő, absolut pression, a korrupció dühöngésén épült fel, melylyel szemben a nemzet tehetetlen volt, mert aludta mélységes álmát. Mikor Deák Ferenc kidőlt a küzdők sorából, fentartotta a párt hatalmát az az óriási nimbus, melyet a „haza bölcsének“ önzetlen hazafias működése e pártnak adott. S mikor a nimbus elrepült, előkerültek a hatalom eszközei, a korrupciónak leggyalázatosabb fegyverei, aztán az erőszak s ezzel mindég sikerült a pártnak többséget teremtenie. Átok volt e párt, harminc évnél hosszabb működése hazánkra, mint a mai sajnos állapotok, melyekért a felelősség a történelem előtt mindég e pártot fogja terhelni, — mutatják. Deák Ferenc megalkotta a 67-ki kiegyezést, teremtett egy alapot, melyet nem tekintett örökérvényű, változbalatlan dogmának, hanem csak közjogi kiinduló pontnak, melyet az évek, a változott viszonvok folytán fejleszteni kellett volna. A 67-es törvény jó volt s jó lehetett a maga idejében, mikor semmi feltételünk nem volt meg arra, hogy államunkat önálló nemzeti »■■lm II «■! Ili I II— rautáni idő, a melyet a férfi még .mindig otthon töltött, volt a legunalmasabb. Ilyenkor játszottak. A férfi szivart vett elő, az asszony is rágyújtott egy cigarettára és megelégedéssel, örömmel ültek le a kis asztalhoz, a melyen szép rendbe sorakozva ott állottak játék figurái. Jó pajtásoknak ért zték magukat, szórakozást, kellemes apró izgalmakat vártak a játékból. Szeretlek ezeket az órákat. Addig, a mig az asszony kezdő volt, minden pompásan ment,. A férfi könnyen nyerte meg a játékokat és ha az asszony is nyert néha, az véletlenszámba ment. Ebbe belenyugodott az asszony is. Hónapok teltek el és a sakkozás óráit mindig öröm mel várták. Lassanként azonban az asszony veszedelmes ellenfél lett. A férfinak erőlködnie kellett; törnie kellett a fejét, kinos fejmunkával kellett fáradnia a nyerésért. És nemsokára szó sem volt a könnyű, tréfálkozó győzelmekről, — Az asszony egyenlő rangú játékos lett. A férfi nap-nap után vereséget szenvedett a mérkőzésben és kedvező eredmény volt, ha nyert és veszített játékai egyenlők voltak. A sakktábla körül ekkor valami titkos és lappangó gyűlölet keletkezett. Nem a játék kedvéért ültek most már le játszani, hanem a győzelem kedvéért. A ki veszített, az dühbe jött, elkeseredett, fanyar haraggal pillantott a másikra és gyűlöletesnek találta az örömét. Hibákat keresett rajta. Néha megállapította a fellobbanó harag, hogy a másik durva lelkű, otromba, rut. Késerü kifakadások estek. Vad és sértő vita támadt azon, ki játszik jobban. Gúnyolták egymást. A játéktudás után a szellemi képességekre került a sor. irányban egyszerre kiépítsük, de a mikor már minden feltételt megszereztünk arra, hogy a nemzet állam kiépítésének nagy munkájához hozzáfogjunk, annak a pártnak, mely a 67-es közjogi alapon állott, mely vindikálta magának a Deák Ferenc hagyatékát, végre is kellett volna hajtani e munkát. De mit telt e párt: visszafejlesztette a 67-es közjogi alapot, nem hogy előbbre vitte volna, tűrte, hogy e törvénynek olyan magyarázat adassék, hogy e törvény a gyakorlatban úgy hajtassék keresztül, hogy Magyarország Ausztria mellett tartománnyá süiyedt, hogy leglényegesebb intézményeinkből hiányzik minden nemzeti tartalom, hogy kifelé független állami létünkről semmit sem tudnak. Hiába volt a parlamenti kisebbségnek minden törekvése, a szabadelvű párt semmit sem telt a nemzeti haladás érdekében. Aludt sokáig a nemzet, tűrte e megalázó helyzetet tűrte e szipoly pártot, melynek egyetlen programmja az egyéni hiúságok kielégítése volt a hatalom árnyékában. De a szabadelvű párt nem elégedett meg ezzel, megbüvölve vezérétől Tisza Istvántól, szolgálatába állott a legaljasabb osztrák politikának, vállalkozott arra, hogy megsemmisíti a — Minden ostoba liba azt hiszi manapság magáról, hogy hóditó szellemű asszony, — mondta a férfi. Az asszony élesen válaszolt: — Te azt hiszed, hogy csak az az értelmes ember, a ki egyszer megbukott az ügyvédi vizsgán. A vita átsiklott a többi külső és belső tulajdonságokra és sivár, maró, marcangoló veszekedés lett. De a sakktábla azért, egyre vonzotta őket. Mindennap újra kellett kezdeni a játékot és a tegnapi veszekedést mindig elfelejtették, mikor a sakkozás ideje eljött. Jó kedvvel ültek le játszani. De mikor rámeredtek a kockás táblára, a figurák mozogni kezdtek és a játék kibontakozott, akkor a fejtörés, a megerőltetett gondolkozás, a győzelem eshetősége izgatta és lázba hozta őket. A játszás szenvedélye, a szellemi mérkőzés tudata, a párbaj izgalma egyformán ingerelte őket. Fékezhetellen indulatok háborogtak bennük és vadul törtek ki, mikor egy-egy vita támadt. A férfi egyszer elhibázott egy lépést. Az asszony felvillanó szemmel nyúlt a táblához. — Elhibáztam, mondta gyorsan a férfi. Nem úgy lépek a bástyával. — Most már késő, válaszolt kárörömmel az asszony. — De nem! '— De igen! A férfi haragosan nyúlt a bástya után. Az asz- szony felkapta a kezét és elébe tartotta. A férfi ellj rántotta a kezét, az asszony erre elsöpörte az egész I táblát. Lefoglaltam e helyett, hogy a t. olvasóközönség b. figyelmét felhívom azon körülményre, miszerint tekintnttel arra, hogy kizárólagos festék üzletemet Kazinczy-utcza 8. sz. a. helyezem át rövid idó'n belül a raktáron levő festékeket a fuvarozási költség megtakarítása czéljából beszerzési áron alul árusítom \TpTT|\/f A AT\T PVTTT A kizárólagos festék kereskedése SZATMÁR, KazinczyTisztelettel |\hUMAiNI\ blULA = utcza 15. (Dr. Vaiay-ház) == JCCTi
