Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-01-31 / 5. szám
Szatmár, 1905. SZATMÁR-NEMETI. Január 30 részéről, kik abban a téves meggyőződésben élik le napjaikat, hogy mindenhez értenek még talán a harangöntéshez is. Ilyen körülmények között nem csoda, ha oda jntunk, hogy tanult, müveit fiatalemberek nem vágyódnak arra a pályára, melyen ha előre akarnak menni, sok esetben a népkegyet kell haj - hászniok, vagy rezignáczióval hordozni egy életen át azt a tudatot, hogy a tehetség háttérbe szorul és ügyes alakok, kortes hajlamokkal bitó egyének, esetleg atyafiságos összeköttetések az egyedüli és legjobb ajánló levelek. Visszatérve kiindulási pontunkhoz konstatálnunk kell, hogy a tisztviselői kar hivatásához méltó magatartást tanúsított a választási mozgalomban. Semmi a törvények által meg nem engedett dolgot nem követett el. Eljárását tehát csak gyávaságból lehetett megtámadni. Ellenben semmi körülményben sem találja igazolását és mentségét az a néhány nirlapi kirohanás, melyet a függetlenségi párt sajtóorganuma a város első tisztviselője és a tisztikar ellen elkövetett. A helyzetet súlyosbítja az, hogy a lapot annak idején ingyen osztogatták városszerte, ami egy cseppet sem alkalmas mód arra, hogy öregbítse a tisztikar tekintélyét azon népelemek előtt, melyek normális körülmények között még lapot sem szoktak olvasni. Semmivel sem lehet ezt már jóvátenni. A városi tisztviselői kar azonban igen helyesen cselekednék, ha bizonyos korlátokon belül nem engedne senkit magához férkőzni s kizárna a jövőben minden bizalmas közeledést a közönség részéről. Ez talán segítene a régi megrögzött szokásokon és talán nagyobb tiszteletet parancsolna az ellenzéki sajtónak is. Legyen ez is egy tanulság a lefolyt választásból. A sz. kir. város ügyei. — Kiutalás a bikszádi vasút építésére, A szatmár—bikszádi vasút igazgatóságának megkeresése folytán a városi tanács, legutóbbi ülésében, az építkezésekhez való hozzájárulási czimen 80000 koronát utalványozott ki, mely összeg a Magyar Általános Hitelbank budapesti főpénztárában helyeztetik el. Ezen összeg fedezetéül annak idején az erdő alap jelöltetett ki. — Jóváhagyott zárszámadás. Városunk házi pénztárának 1903. évi zárszámadását a belügyminiszter átvizsgálva, jóváhagyólag leküldötte a város közönségének, A jóváhagyott zárszámadás szerint a bevétel 3975957 kor. 99 fillért, mig a kiadás 3871923 kor. 92 fillért tesz ki: a maradvány tehát 14,034 korona 07 fillér. ki? Végre Sawyer ur inditványa győzött; választotot- tak. Elnök lett Gaston, titkár Blake, Helcomb Dyér és Baldwin, mint nevező bizottság; R. M. Howlaud szakértő lett. Egy félóra szünet. Ezután a bizottság a következő urak javára döntött: G. Ferrgusson, Lucier Hermann W. Messick. Mint kandidálták. E határozat szótöbbséggel elfogadtatott Rogers ur Missnoriból: „Elnök ur, ajánlanám, hogy Hermann ur helyett tiszteljük meg, L. Harris urat St-Lonisból. Hermann urat én csak úgy tisztelem, mint bárki e jeles gyülekezetben, de senki sem vak itt annyira, hogy ne vegye észre, hogy e szomorú héten ő több húst vesztett, mint bárki más. A bizottság, bármily tiszteletre méltók az okok, melyek választásában vezették, súlyos bibát követett el. Kijelölt egy gentleman-t, ki tiszta karakterű, de alig van benne tápláló anyag!“ Elnök : Üljön lel Holliday ur Wirginiából: ,,Jó volna Messick ur helyet Dawis Harwey urat venni Oregonból. Ez ellen felhozható ugyan hogy a nélkülözésekkel teljes élet a határszélen, nem engedé Dawist jobban kifejlődni, és tán nem eléggé müveit. De hát uraim! Van e most idő kicsinyes criticára ? Nem finom modor és neveltetés, ennivaló kell nekünk.“ Morgan ur. (hevesen) „A leghatározattabban tiltakozom ez indítvány ellen. Az oregoni gentleman öreg erős csontokkal és kevés hússal. Hollidai ur: „Lehet belőle levest, de nem egyebet. Van e lelkiismerete szomorú, kiéhezett arcokra nézni és oly kiéhezett alakot ránk erőszakolni. A múlt napok szomorúságát a jelen kínjait, a sötét jövőt átgondolva, van-e szive — Országos vásár Szatmáron. Ma és holnap városunkban országos vásár tartatik. Mai napon állat, mig holnap kirakó vásár lesz. A vásár elég mozgalmasnak ígérkezik. — Pályázat számtiszti állásra. A városi hatóságnál, előléptetés folytán egy II. oszt. számtiszti állás jött üresedésbe. Ezen állás évi 1400 korona fizetés, és 200 kor. lakbér pótlék, valamint megfelelő nyugdíj jogosultsággal van összekötve. A kellően felszerelt kérvények folyó évi február hó 8-ik napjának d. e. 11 órájáig nyújtandók be a polgármesteri iktatóba. — Jóváhagyott kölcsön. A városunkban épülő félben levő vasúti internátus építkezési költségeire a törvényhatóság 400.000 korona kölcsönt vesz fel a Magyar Jelzálog Hitelbanktól. A kölcsön visszafizetése 50 év alatt történik, oly formán, hogy azt a kincs tár időközönként visszafizeti a városnak. Úgy a kölcsön felvételéről szóló közgyűlési határozatot, mint a, törlesztési tervezetet a belügyminiszter jóváhagyta és megüldötte a város közönségének. — Pályázat a városi színházra. A városi színházra meghirdetett pályázat tegnap délben lejárt. Mindössze két pályázat érkezeit be és pedig Krémer Sándor színigazgató és Baróti Rezső, a pozsonyi színház titkára részéről. A szatmár—eperjesi szinikerület választmánya február hó első napjaiban fog dönteni a pályázatok felett. A képviselő választások. Megtörténtek vármegyénkben is a képviselő választások és az eredmény az, bogy megválasztották : Nagykárolyban Károlyi István grófot, Mátészalkán Szunyogh Mihályt, Szatmáron dr. Kelemen Samut, Csengerben Luby Bélát, Fehérgyarmaton: Luby Gézát, valamennyit függetlenségi párti programmal. Szabadelvű párti képviselők lettek: Aranyos-Megye- sen: Szentiványi Gyula, Nagy-Bányán: Bay Lajos, Krassón ; gr. Károlyi György és Nagy-Somkuton a disszidens gr. Teleki Pál. A párt állások tekintetében tehát a képviselők számaránya az jelenleg, hogy mig eddig 6 szabadelvű párti és 3 ellenzéki volt, most megfordítva 3 szabadelvű és 6 ellenzéki képviselőnk lesz a parlamentben. Tehát a választások a szabadelvű pártra nézve határozottan rosszul ütöttek ki a vármegyében is, mert három kerületet elvett tőle az ellenzék. A szabadelvű pártnak nem sikerült egyetlen ellenzéki kerületet elhóditani, sőt három helyen Nagykárolyban, Szatmáron és Nagy-Somkuton a szabadelvű párti képviselők helyébe ellenzékieket választottak. Nagy feltűnést keltett az, hogy Nagy László alispán kissebbségben maradt Mátészalkán a függetlenségi Szunyogh Mihálylyal szemben. Meglepetés számba ment az is, hogy a nagysom kuti kerület volt képviselője Papp József, gróf Teleki Pállal szemben még a harczot sem merte felvenni, mert olyan kisebbségben volt. A választás eredményéről az egyes kerületekben a következőket közölhetjük. I. A f.-gyarmati választó kerületben. Fehérgyarmat. Luby Géza függetlenségi egyhangúlag megválasztva. Holliday nek, a sivár Oregon ezen vén, alaktalan fiát ajánlani ?“ Szavazásra kerülvén a sor, a jelöltek közül Haris kapta a legnagyobb többséget, mindenki javára szavazott, őt magát kivéve. Erre az elnök azt ajánlotta: erősítsék meg e választást közfelkiáltással. — Ez nem sikerült, mert Harris ismét maga ellen szavazott. — Rodvvay ur indítványára, a candidáltak újra szavazásra bocsátattak. — Reggelire, Feriguson és Messick urak egyenlő szavazatot kaptak, egyiknek az kedvezett, hogy fiatal volt, másiknak, hogy jól meg termett. Az elnök Messick előnyére döntött. A Fer- gusson hívei elégedetlenkedtek, de a vacsorához való élőkészületek és a jelentés, hogy Harris ur elkészült: megnyugtatta őket. Az ülésekből asztal csináltunk. A reménytelen nyomorúság, nyomor, éhség, idegesség, a, hálának, örömnek adott helyet. Legvidámabb órája volt ez életemnek. A kocsi körül vadult kergették egymást a szelek. De megszűnt a hatalmuk, hogy minket aggasszanak. Én szerettem Harrist, bár jobban is elkészíthették volna. Messick is jó volt, de kevésbé tápláló, mint Haris. Reggeli után megválasztottuk vacsorára Walkert Detroit-ból. Jó volt, minden dicséretet megérdemelt meg is írtam ezt a feleségének. Másnap Morgan volt a reggelink. Alabamaból. A legfinomabb ember akihez valaha leültem — jól nevelt, több nyelvet beszélő és ..............leveses. II . A nagysomkuti választó kerületben. Nagysomkut. Papp József szabadelvű párti visszalépett, gr. Teleki párton kívülit egyhangúlag megválasztották. III. A nagybányai választó kerületben. Végeredmény : Bay Lajos szabadelvű párti megválasztatott dr. Szappanyos Géza függetlenségivel szemben 473 szótöbbséggel. Bay 1172, Szappanyos 699 szavazatot kapott. IV. A csengeri választó kerületben. Végeredmény: Domahidy Viktor (szj 803 szavazata ellen. Luby Béla függetlenségi jelölt 1344, tehát 531 szótöbbséggel megválasztatott. A függetlenségi párt ezt a kerületet megtartotta. V. A mátészalkai választó kerületben. A választás eredménye az lett, hogy Szunyogh Mihály függetlenségi győzött 75 szavazat többséggel. VI. A krassói kerületben. Itt tudvalevőleg gróf Károlyi György szabadelvű pártinak két függetlensépi párti ellenjelöltje is volt, Buday József és Miklósi Gyula, a kik közül Buday József vissza lépvén, a választási küzdelem csak gról Károlyi és Miklósi közt folyt le. A választás másnap reggel ért végeit, gróf Károlyi György szabadelvű több mint 200 szavazat többséggel győzött a függetlenségi Miklósi Gyula felett. VII. Az aranyosmegyesi választó kerületben. Szentiványi Gyula szabadelvű, a kerület volt képviselőjének egyetlen ellenjelöltje volt a szocziálista Mónus József. A választás zavartalanul folyt le s eredménye az lett, hogy Szentiványi Gyulát választották meg 1039 szavazattal. Mónus 172 szavazata ellen. Vili. A nagykárolyi választás. A nagykárolyi választás egyhangú volt, amennyiben a szoeziálista jelölt Barcs Károly, a ki egyetlen szavazatott sem kapott, 11 órakor visszalépett és igy gróf Károlyi Istvánt, a függettlenségi párt jelöltjét kiáltották ki nagy lelkesedés között megválasztott képviselőjének. IX. A szatmári választás. Legérdekesebb kétségtelenül technikai szempontból is a szatmár városi képviselő választás volt. Elkeseredett küzdelem, óriási erőfeszítés, kifogástalan rendtartás, a választási elnökök páratlan pártatlansága : ezek jellemzik ezt az ország szerte érdeklődéssel kisért választást. A múlt választási zavargások árnyéka sem kisértett a mit semmi esetre sem tulajdoníthatunk annak az oslromlétszámban felvonult fegyveres erőnek, a mely utcza szerte nyüzsgött vagy hatféle fegyvernemben, hanem a polgárság érett öntudatának melylyel felülemelkedett legszentebb joga gyakorlása közben minden szenvedélyén. A választás részleges eredményét mindenki ismeri. SZÍNHÁZ. Az országgyűlési képviselőválásztások mozgalma a színházban is meglátszott: színészen, darabon, közönségen ; főkép a közönségen. A nagy színjáték mit sok százezer színjátszó játszott meg az elmúlt héten, fárasztóan hatott minden emberi lélekre s ez a Vacsorára az oregoni patriarcha került. (Az olvasó az előbiekből következtetheti, hogy benne lényegesen csalódtak.) Újabb választás után megkaptuk Baker-1, Geor- giá-ból. Mesés volt! Utána jöttek Doolittle, Hawkins, Mc. Etroy, (ez utóbbira panaszkodtak, mert röv.d volt.) Tenrod, a két Schmith, Bayley (egy falába volt neki, tiszta vesztesség ez, de egyébként ez ember jó volt. Azután egy indián fiú, egy oregoni köszörűs Buckminster. Jó hogy szabadulunk ez utóbitói, mielőtt segítség jölt. Nem volt társaságba való ember. Hát jött végre segítség ? Kérdém én. „Igen, egy szép napos reggelen, épen egy választás után, John Murphy lett volna a közbizalom letéteményese, de igy megmenekült, hazament, elvette a Harris özvegyét és él boldogan. No, itt kiszállok. Szívesen látnám önt egy-kót napra. „Útközben igen megkedveltem. Biztosítom, hogy csakúgy szeretem, mint szerettem Harrist. Jó utat.“ Örültem, hogy szabadulok tőlle; dacára finom modorának, borzadtam, valahányszor rám vetette éhes szemeit, mikor pedig azt mondta, hogy csakúgy kedvel mint Harrist, megállt a szivem verése. „Ki ez az ember?“ Kérdém a conducteur-t. »Congressusi tag volt. Egyszer vonatja elakadt a hóban, azóta az emberevés a rögeszméje.« Egy ízben már kihallgattam, ekkor igy végezte. A reggeli ideje eljővén, megválasztattam senki sem ellenezvén, belenyugodtam.
