Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-05-17 / 31. szám
Szatmár, 1905. május 17. szerda _________________ 31 szám. tí A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZ^TIVIÁR-NÉIVIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. jj Egyes szám ára 10 fillér.---- ----—-----—------------*_____________ La pvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkatárs: Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 —Telelőn-szám 80. i. ■ ,'y.,:—y Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A megyei közigazgatási ellenzék és a megyei közgyűlés. Alig múlt egy éve, hogy néhány lelkes férfiú, kik célul tűzték ki megtisztítani s egészséges alapokra fektefni a megyei közigazgatási, megalakította a „közigazgatási ellenzék“-et. Nem politikai célok szolgálatában áll e párt s nem : is politikai tendenciával alakult, hanem tisztán | azon nemes céllal, hogy végre valahára véget vessenek annak a tűrhetetlen állapotnak, mely- : ben a megye közigazgatása évek óta tesped. i A kezdet munkája nehéz volt. Sok gáncs érte a párt tagjait, mint általában mindenkit, ki bátran szembeszál a korrupt dolgokkal s felveszi a küzdelmet a korrupció, a slendrián- izmus ellen. De a szívós kitartó munka meghozta és megfogja gyümölcseit hozni a jövőben. A párt megmutattatta élet- s akció-képességét, beigazolta törekvéseinek helyességét, s ma már ! a közigazgatási ellenzék 140 bizottsági tagot j számlál tagjai között s minden jel arra mutat, hogy a jövőben ez a párt lesz hivatva, a vármegyei ügyek intézését átvenni. A vármegyének május 11-iki rendes közgyü lésén szerepelt először hivatalosan a közigazgatási ellenzék. A párt, a gyűlés előlti napon, Szatmáron tarlott értekezletének megállapodása szerint, — program m szerűen járt el, ez értekezlelen kijelölt szónokai szólaltak fel az egyes tárgyaknál és a párt által megállapított határozati javaslatokat terjesztették elő. A közgyűlésen szemmel látható volt, hogy a közigazgatási ellenzék teljesen dominálja a helyzetet, ha számbelileg ugyan kisebbségben volt is, de a vitát teljesen szónokai irányították és a többségben levő hivatalos tábor, habár fel-felsziszent is a kemény os- toresapásokra, melyeket az ellenzék szónokai a tisztviselői visszaélések felszólalásával rájuk zúdítottak, de végül még is kénytelen volt az ellenzék jogos követelései előtt meghajolni. Elismeréssel kell lennünk Kristóffy József főispán elnöki működéséért, ki kifogástalan pártatlansággal és teljes tapintatta! vezette a közgyűlést. Az elnök érdeme egyedül, hogy a kedélyek izgatottsága mellett, ha állandó zaj közt is, de lehetett tárgyalni nagyobb incide s nélkül, azokat a kérdéseket, melyek a megyei korrupt-rendszer legsúlyosabb és feletébb kényes részét képezik. Az alispáni jelentés kapc án nagy arányú vita indult meg azon közigazgatási üldözésekről, melyek a lefolyt képviselőválasztások alkalmával és abból folyó- lag a megyei tisztviselők áltaf elkövettetettek. Az alispán e kérdések tárgyalása elől azzal akart kitérni, hogy azon ügyeknek, midőn hozzá kerülnek, igazságos elbírálását Ígérte, azonban a főispán a legszélesebb körű vitát engedte meg, elfogadva az ellenzék szónokainak azon állásppntját, hogy az alispáni jelentés kapcsán a megyei közigazgatás általánosságban kerül elbírálás alá, tehát annak összes mizériái tárgyalhatok, hogy a nagyközönség egyes tisztviselők működéséről, tudásuk és igazságosságuk mértékéről tájékozva legyen, hogy az illető tisztviselők választása esetén e szerint járhasson el. L u b y Géza Adorján Bálint kömörői biró felfüggesztése ellen kelt ki, kit mert függetlenségi párti volt. a fehérgyarmati főszolgabíró felfüggesztett azon címen, hogy az adót idejében nem szállította be az adóhivatalba, holott ezt a jegyző miatt nem tehette, kivel közösen eszközölhet csupán a biró a szabályok szerint adóbefizetést. Kifogásolta továbbá, hogy a fehérgyarmati főszolgabírói hivatalban goromba modor uralkodik és a közönség durva bánásmódban részesül. Weisz Sándor ököritói nagybérlő egy vele esett sérelmet panaszol fel a mátészalkai képviselő választásból kifolyólag. Luby Béla a csengeri választással kapcsolatos visszaéléseket tárgyalta. Felhozta Popovics nagypeleskei biró esetét, kit a képviselő választás éjjelén függesztett fel a szolga- biró, mert a függetlenségi párton korteskedett s végül erősen megrótta Barkóczy László csengeri szolgabiró eljárását, ki Tyúkodon a községi választók túlnyomó részének jelöltjét ifj. Szalai Pált nem akarta kandidálni, mi miatt olyan tüntetés keletkezett, hogy a választást megtartani nem merte. Szabó Albert tovább fűzve a tyukodi esetet, előadta hogy ugyancsak Barkóczy a tüntetésben résztvevő 15 tyukodi választót egyenként 50—50 korona pénzbüntetéssel sújtotta, holott választó gyűlésen a a jelölt éljenzése vagy az ellenjelölt abcugolása bármily hangos is, kihágást nem képezhet. Hasonló esetet hoz fel Piskárkos) községből, hol az erdődi főszolgabíró ugyancsak 50—50 koronára büntette a függetlenségi párt három vezéremberét,, amiért^Domahidy Viktor programmbeszéde alkalmával abcugolták és Luby Bélát éltették. Előadja, hogy Vállaj községből 7 választót épen a képviselő-választás napján idézett be a nagy károlyi főszolgabíró a miatt, hogy Nagy László alispán programmbeszéde alatt a függetlenségi partot éltették és midőn helyettük Vetzák Ede ügyvéd megjelent, egy lelket sem talált a hivatalban, tehát nem is az volt a cél, hogy az illetők ügyét tárgyalják, hanom hogy hét ellenzéki szavazatot elvonjanak a választásiól. Gots Antal a rozsályi bírói választás dolgát hozza fel, mely már 6 alkalommal semmisült meg, mert a község nem akarta akceptálni azt, a kit Bar- kóezy László csengeri szolgabiró erőszakolt, végül hetedszerre keresztül hajtotta úgy, hogy a község jelöltjét nem kanditálta, e miatt oly felháborodás keMese. Volt egyszer egy királykisasszony, Kékszemü, bájos szép gyerek. Körülrajongták s udvaroltak Néki királyi hercegek. S habár majd mind utána hallak A sok királyi'bercegek, A királylány, csodák csodája, Az apródját szerette meg. Meg is mondta nekie egyszer . . . — Csillagos, csöndes volt az éj, — Megmondta néki, hogy imádja, Csak érte hal, csak érte él. S az apród, ábrándos barna ifjú, — Hja ! már ilyen a szerelem ! — Elpirult és csak annyit mondott : „Én a szobalányt szeretem !“ _____ Csengeri Pista. Ki s képek. A fekete láda. Kopogtatott és választ sem várva a szobába lé- petl a furcsa jövevény. Szemére húzott széles kalapjától alig lehet látni az arcát, mig alakját földig érő, bő redőjü, sötét, köpenyeg takarja. A férfi ijedten kapja föl fejét az ágytól, melyben beteg gyermeke kiizködik a lázzal. Haragosan támad az ismeretlenre. — Kit keres?- A gyermeket, felelte az kurtán és határozottan. ' Az apa elszoruló szívvel kérdezi: — Mit akar a gyermekemmel? — Elviszem magammal, szólt ridegen á vendég, — s köpehyege alól keskeny fekete ládát vesz elő. Borzongva látja az apa a ládát, a mely épen olyan, mint a koporsó . . . Bemegő ajkkal tiltakozik : — Nem, nem engedem, távozzék innen ! Az rá se hallgatva, ismétli: — El kell őt vinnem magammal, én orvos vagyok, meggyógyítom . . , . És megragadja a gyermeket. — Takarodjék ! Kiáltja magánkívül a férfi, s viaskodni kezd az idegennel. De az erősebb, a gyermeket gyorsan a fekete ládába zárja — s az ajtó felé rohan vele . Az apa, a ki a sok virrasztástól kimerülve el- J szenderült, rémülten riad fel gyötrelmes álmából. ' A kis beteg eszméletlenül piheg forró párnái közt, mellette az anya zokog csendesen . . , Künn a néma éjszakában lassan dübörög valami - szekér . . , talán a fekete láda van rajta . . . Üzenet a sírból. Mi az a lélek ? Mi az a halál? Kérdések, amikre nincs felelet. Azaz, hogy néha mégis van. Magok a halót lak beszélnek ... De az élet zugó forgatagja sodorja az élőket: ki értené meg a halottak néma szavát ? Legfeljebb egy-két rajongó. Meg az anyai szív. * Meghalt egy ifjú menyasszony. Szép halottat szép temetés illet; drága érckoporsó, virággal bélelt hanlok, pompás sírhely a temető legelőkelőbb pontján. És a halott mégsem volt megelégedve. Könnyezve kérte édes anyját, temettesse őt máshová, mert nyugvóhelye tele van vízzel . . . Álom — Alom / A felzaklatott idegek játéka. Mennél bizarabb, annál inkább megmosolyogni való. De hát mikor az álom makacsul kísért, éjszakáról, éjszakára? És semmi bölcsesség nem segit ellene?! Az anya betege lett ennek a titkos üzenetnek és keresztülvitte, hogy leánya tetemét uj sírba helyezzék. Mikor a régi sirt felnyitották, eltűnt a cinikus mosoly a sápadt ajkakról: mert a koporsót viz borította . . . • A halott beszélt. * tavaszi és nyári angol SZÖvet- ujdonságok óriási választékban érkeztek meg Martin Sohns et Co. Ltd Weisz Gyula posztó és gyapjú szövet —- • - — letébe — uzDeák-iér 21. angol gyapjúszövet gyáros egyedüli raktár S Z A T M a H. ------sz ám.
